A dolgozók közül sokan nem tervezik, hogy hosszú távon a vendéglátóiparban maradnak
Fotó: Jakab Mónika
Több hónapig tartó kényszerbezárást követően újabb nehézséggel szembesülnek a romániai vendéglátóipari munkáltatók, akik számára ismét nagy kihívást jelent a megfelelő számú és képzettségű munkaerő alkalmazása. A lapunknak nyilatkozó kolozsvári étterem-tulajdonos szerint a munkaerőhiány reális probléma, sokan ugyanis átprofilálódtak a járványidőszak alatt.
2021. június 21., 13:542021. június 21., 13:54
Nem tudnak felhőtlenül örülni a szálloda-, étterem- és kávéház-működtető ún. HoReCa ágazat képviselői a koronavírus-járvány romániai lecsillapodása nyomán foganatosított enyhítéseknek, köztük a vendéglők beltéri egységei megnyitásának. Az országban először a tavaly márciusban elrendelt szükségállapot idején voltak kénytelenek bezárni a vendéglátóipari egységek, amelyek később a települések fertőzöttségi arányától függően nyithattak ki, ám a kegyelmi állapot az újabb hullámok miatt nem sokáig tartott.
Ezek az enyhítések jelentős forgalomnövekedést eredményeztek az eddigi ínséges, többnyire a teraszokra való száműzésről, elvitelről, házhoz szállításról szóló időkhöz képest, arról nem beszélve, hogy egyre hangsúlyosabban beindult a turistaidény, a rendezvényszervezés, beleértve a magánrendezvényeket (esküvők, keresztelők stb.).
Ennek köszönhetően a HoReCa ágazat munkáltatói nekiláttak a 2019-ben tapasztalt szinthez hasonló munkaerő-toborzásnak, ám azzal szembesülnek, hogy
Az eJobs állásközvetítő portál ismertetése szerint a vendéglátóipar munkanélkülivé vált dolgozóinak jelentős része a pandémia idején is masszívan alkalmazó kiskereskedelemben helyezkedett el, ahol nemigen van szükség szakirányú végzettségre.
A nyugat-európai országokban eszközölt nyitás, az idegenforgalom beindulása miatt ugyanakkor a romániai munkaerő külföldre vette az irányt a nagyobb kereset vonzásában. Júniusban 500 külföldi állást hirdettek meg romániai jelentkezők számára, akiknek elsősorban a spanyol-, görög-, olasz és franciaországi vendéglátóiparban kínálnak munkát.
Az egyik legismertebb romániai idegenforgalmi vállalkozónak számító Dragoș Anastasiu szerint a járványidőszakban több mint százezer alkalmazottat veszített el a – 2019-ben még 400 ezer dolgozót foglalkoztató, üzleti forgalma terén tavaly 80 százalékos kiesést elszenvedő – ágazat, ezért
A romániai vendéglátóipar egyébként a kormány által beígért, 2,5 milliárd lejes támogatási csomagra és a minimálbérre kivetett adó ágazati eltörlésére vár.
Pócsai András kolozsvári vendéglátó menedzser lapunknak megerősítette, hogy a munkaerőhiány reális probléma az ágazatban, a legtöbben nem terveznek hosszú távon például a felszolgálói munkakörben. Az 1568 Bistro társtulajdonosa elmondta,
„Az elmúlt több mint egy év során a munkaerő egy része átprofilálta magát, emiatt nagyon nehéz alkalmazottakat találni kiszolgálói munkakörbe, konyhára, bárba is. A lezárások után ez is nagy kihívás számunkra, hiszen közben az emberek be akarják pótolni a lemaradást, ki vannak éhezve, keresik a tömeget, étterembe vágynak” – nyilatkozta a Krónikának Pócsai András, hozzátéve: bár az erdélyi nagyvárosokban is megjelent az ázsiai munkaerő, a jelenség még nem túl jellemző.
Kérdésünkre a kolozsvári étterem-tulajdonos elmondta, a vendéglátóipar más ágazatokkal ellentétben semmilyen állami támogatásban nem részesült a járvány idején. „Megszoktuk, hogy nekünk kell kigazdálkodnunk mindent” – állapította meg Pócsai András.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!