Műanyagmentes július: kihívás és valóság – Az akció ráirányítja a figyelmet a mindent ellepő csomagolóanyagra

Bálint Eszter 2019. július 18., 09:25 utolsó módosítás: 2019. július 18., 09:43

Idén Erdélyben és a Partiumban is érzékelhető méreteket ölt a műanyagmentes július elnevezésű kihívás, amelynek lényege: a csatlakozók legalább egy hónapig megpróbálnak úgy élni, hogy a lehető legkevesebb egyszer használatos műanyagot vegyenek igénybe. Félidőben az eddig szerzett tapasztalatokról beszélgettünk a kihívást vállalókkal.

Mindennapjaink része. Sokszor észre sem vesszük, hogy mennyi műanyag csomagolással térünk haza bevásárlás után Fotó: Pixabay.com

 #plasticfreejuly #műanyagmentesjúlius – ha valaki több időt tölt a közösségi portálokon, akkor az elmúlt bő fél hónap során biztosan találkozott ezekkel a hashtagekkel. Mint ahogy nagy valószínűség szerint olyan ismerősökkel is, akik profilképükön jelezték, vállalják a kihívást, és megpróbálnak egy hónapig műanyagmentesen élni, vagyis igyekeznek a lehető legjobban csökkenteni az elhasznált műanyagmennyiséget. A kezdeményezés amúgy nem új keletű, nyolc éve indította útjára az ausztrál Plastic Free Foundation. Azóta több mint 170 országban vitték tovább a kezdeményezést, köztük Magyarországon és Romániában is. 

A térségben pedig idén beszélhetünk erőteljesebb jelenlétről. Mint a kezdeményezők is felhívják a figyelmet,

a műanyagból készült tárgyak többsége funkcióját csak pillanatokig tölti be, ám több száz évbe telik, mire lebomlanak, szennyezve a bolygót.

A szelektíven gyűjtött műanyaghulladék egy részét ugyan újrahasznosítják, de a folyamat nem százszázalékos. Beszédes adat a National Geographic által közölt számsor, ami szerint jelenleg 9,2 milliárd tonna műanyag van a Földön, ebből 6,9 milliárd tonna szemét, aminek csak a kevesebb mint 9 százalékát hasznosítják újra. A Qubit.hu pedig arra irányítja rá a figyelmet, hogy a jó esetben is csak évszázadok múlva lebomló műanyagok ráadásul az óceánokat veszélyeztetik a legjobban, aminek következtében a jóslatok szerint 2050-re minden tengeri madárfaj fő tápláléka a műanyag lesz, és a világ összes tengerparti hordalékának 73 százalékát a műanyagok teszik ki. A környezetvédők szerint amúgy már három apró dologgal is hozzájárulhatunk a változáshoz: újrafelhasználható szatyor, többször használható palack/bögre és szelektív hulladékgyűjtés.

Tényleg nagy kihívás

Ennél többet próbáltak bevállalni a műanyagmentes július elnevezésű kihíváshoz csatlakozók, köztük egy kolozsvári kismama, Csilla, aki alig féléves kicsinye mellett indult hadba a majdnem lehetetlen ellen – elég, ha csak a pelenkákra, törlőkendőkre és más elengedhetetlen kellékekre gondolunk.

Úgy indultam neki a műanyagmentes júliusnak, hogy jobb belevágni és elbukni, mint bele se vágni. Közel sem vallom sikeresnek eddig ezt a kihívást, de az utóbbi időben érzett vágyamnak, miszerint próbálok minél kevesebb új műanyagot behozni a házba, és a meglevőket használni, esetleg másra cserélni, próbálok eleget tenni.

Július másodikán azonban megérkezett egy rendelés az Ikeából, amiről meg is feledkeztem, természetesen gondosan műanyagba csomagolva szinte minden” – vont mérleget, majd mutatott rá a sokszor elkerülhetetlen „csapdákra” a környezettudatos kismama a Krónika kérdésére.

„Amit eddig sikerült elérnem, hogy amikor belépek egy boltba, az első gondolatom, hogy ne kerüljön műanyag a bevásárlókosárba. Tejet üvegeset, gyümölcsöt, zöldséget inkább a piacról saját szatyorba vagy kosárba vásárolok, találtam teljesen papírba csomagolt csokoládét, fogkefe bambuszból, luffatök mosogatószivacs, mosható pelenkák – sajnos itt meg fejlődnöm kell” – ecsetelte megvalósításait Csilla, aki amúgy azt tapasztalta, hogy szinte mindenre van alternatíva, ami műanyagból van, csak fel kell kutatni.

„Nálam ez a műanyagmentes július kicsit hamarabb kezdődött, és le sem jár július 31-én. Elsősorban magam szeretném nevelni és tanítani, hogy majd az én példámat követve a gyermekem is hasonlóképpen álljon hozza a környezettudatossághoz felelősségteljes felnőttként” – fogalmazta meg a bevállalós kismama.

Sok helyen szívesen mérnek le termékeket az otthonról hozott zsákocskákban Fotó: Péter Beáta

Csomagolásmentes bevásárlótúra

A Zero Waste Csíkszereda csoport – amelynek mint nevének fordítása is mutatja, a teljesen hulladékmentes élet megvalósítását tűzte zászlajára – eközben a műanyagmentes július jegyében csomagolásmentes bevásárlótúrát szervezett.

A cél az volt, hogy megnézzék, mennyiben megvalósítható a műanyagmentes élet a székelyföldi megyeszékhelyen, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik szeretnének legalább egy kicsit zöldebben élni, illetve milyen alternatívákat lehet keresni a műanyagra, főként ha olyan mindennapi eszközökről beszélünk, mint a mosogatószivacs vagy a fogkefe.

Nem leplezett célkitűzés volt továbbá, hogy ráirányítsák a boltosok figyelmét is, hogy van igény a csomagolásmentes termékekre és kiszolgálásra

– mondta el a Krónika megkeresésére Csukás Emese, a bevásárlótúra kezdeményezője.

„Meggyőződésem, hogy aki érdeklődött a bevásárlótúra iránt, már maga is tett lépéseket a hulladék visszaszorítása érdekében, de sokszor nem elég egy térképet mutatni az embereknek, ami szerint eligazodhatnak, kell a fizikai jelenlét is, a támogatás azok részéről, akik már látták, próbálták a különböző helyzeteket” – értékelt a kezdeményező.

Mint érdeklődésünkre részletezte, csomagolásmentesen alapvetően az alapélelmiszereket lehet beszerezni, félkész vagy kész termékeket ritkábban. Van néhány alapélelmiszer, amit még nem találtak  meg csomagolásmentesen a városban – száraztészta, rizs például –, de remélik, hogy a vállalkozók és különböző kereskedelmi egységek reagálnak a kialakult keresletre és növelik a csomagolásmentes termékek kínálatát.

Közös cél és közös érdek, hogy ne árasszon el bennünket a szemét, és fölöslegesen ne terheljük tovább az amúgy is fuldokló környezetünket”

– vallja Emese, aki úgy gondolja, sikeres eseményt zártak, meglepően sok volt az érdeklődő, és reméli, hogy olyan megoldásokkal, ötletekkel tudtak szolgálni, amelyek segítenek egyre kevesebb szemetet termelni és egyre inkább tudatosan fogyasztani és élni.

Hogyan fogjunk hozzá?

„A jó tanácsok közül talán azt tudnám említeni legfontosabbnak, hogy álljunk ellen a marketingnek, és azt tegyük a kosarunkba, amire valóban szükségünk van. Ne féljünk nemet mondani a kedvesen felajánlott szatyorra. Tervezzünk előre, vegyük magunkhoz a tároló zsákokat, szatyrokat, dobozokat, mielőtt elindulunk vásárolni és amennyire lehet, azokba vásároljunk. Ezáltal leegyszerűsítjük a saját feladatainkat is” – tanácsolta a bevásárlótúra kezdeményezője, amikor az akció során elhangzott tippekről kérdeztük. Hozzátette:

ajánlott továbbá felkutatni az egyes termékek csomagolásmentes verzióját a csomagolt helyett, még akkor is, ha egy másik helyen kell azt megvásárolnunk.

„Listával induljunk vásárolni, és olvassuk el a címkéket. Mérlegeljünk, hogy honnan hozzák, mit tartalmaz az adott termék és legyünk tudatában annak, hogy tulajdonképpen mit is vásárolunk meg. Válasszunk lehetőség szerint helyi termékeket” – ajánlja Csukás Emese mindazoknak, akik szeretnének egy picit zöldebben élni.

Egy műanyagmentes hónap lényege elsősorban az, hogy rávilágítson arra, mennyi tömérdek műanyag van jelen a mindennapi életünkben Fotó: Barabás Ákos

Kellenek az alulról jövő kezdeményezések

„Napjainkban nagyon fontosak az alulról jövő civil kezdeményezések, mert szinte csak azok tudnak változásokat elindítani a jelenlegi elég ijesztő állapotok megoldására. A politikai és multinacionális cégek szintjén továbbra is ugyanazok a dinamikák mozgatják a döntési folyamatokat, amelyek oda vezettek, hogy ez az állapot kialakuljon – klímaváltozás, a biodiverzitás egyensúlyának megbomlása, széndioxid-kibocsátás mértéke, túlfogyasztás, népességnövekedés stb.

Viszont minél többen akarjuk ezt másképpen csinálni, annál inkább kialakul a kulturális változás, hiszen a mai internetes, globális világban nagy erejük van az alulról építkező hasonló kezdeményezéseknek is, mert hasonló gyorsasággal tudnak terjedni, mint adott esetben a pénzügyi és gazdasági válság is”

– értékelt kérdésünkre Haba Tünde, a Zero Waste Csíkszereda csoport tagja, aki maga is részt vett a bevásárló túrán.

Szavait pedig az elmúlt napok történései is beigazolták: nem sok, de kezdetnek épp elég, hogy multinacionális kiskereskedelemi áruházláncok is „vették a lapot”, és hirdetik, hogy nálunk lehet műanyagmentesen vásárolni, vagy ők maguk árulnak a gyümölcsök-zöldségek vásárlásakor felhasználható, nem műanyag szatyrokat.

Esély egy zöldebb életre

„Egy műanyagmentes hónap lényege elsősorban nem az, hogy valós mértékben csökkentse a környezetszennyezést, hanem inkább az, hogy rávilágítson arra, mennyi tömérdek műanyag van jelen a mindennapi életünkben.

A végkifejlet pedig nem az kellene hogy legyen, hogy egy hónapban kevesebbet szennyezünk, hanem az, hogy az élmény hatására csökkentjük a műanyagfogyasztásunkat”

– fogalmazta meg megkeresésünkre Csibi Magor környezetvédelmi szakértő.

Mint kérdésünkre felidézte, ő maga tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy egy ideig minden általa generált műanyaghulladékot a nappalijában halmoz fel, hogy fel tudja mérni a valós fogyasztását. „Nagyon sokkolt, amikor láttam, hogy három hét után alig lehetett mozogni a lakásban. Ezt látva eléggé elborzasztott, amikor elképzeltem, hogy mekkora lehet az a mennyiség, amit egy nagyváros produkál havonta” – osztotta meg élményét Csibi Magor.

Szomorúan tette hozzá azt, amit Koreában tapasztalt: tizenegy tengeri teknős közül hét műanyagszennyezés miatt pusztul el. Beszédes példaként említette meg azt is, hogy amikor az emberiségnek sikerült végre leérnie a Marianna-árok fenekére, az első felfedezők már ott, 11 kilométerrel az óceán felszíne alatt is műanyag hulladékot találtak.

Gyakorlatilag a szennyezésünk mindent elér, és visszaköszön minden nap a tányérunkból, poharunkból. A legrosszabb az egészben az, hogy ennek a hosszú távú egészségügyi következményeit még felbecsülni sem tudjuk, hogy a környezetre mért káros hatásokról ne is beszéljünk”

– mondta a szakember.

Csibi Magor szerint a műanyagmentes július lehet egy első lépés, egy esély, hogy „újragondoljuk fogyasztási szokásainkat, mindennapi életünket és azt, ahogy a körülöttünk levő cégek, hivatalok kezelik a problémát”. „Ha július után nem teszünk naponta a valós változásért, ez a hónap sem lesz más, mint egy szép marketingakció” – vallja a szakértő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat