Mindennapjaink része. Sokszor észre sem vesszük, hogy mennyi műanyag csomagolással térünk haza bevásárlás után
Fotó: Pixabay.com
Idén Erdélyben és a Partiumban is érzékelhető méreteket ölt a műanyagmentes július elnevezésű kihívás, amelynek lényege: a csatlakozók legalább egy hónapig megpróbálnak úgy élni, hogy a lehető legkevesebb egyszer használatos műanyagot vegyenek igénybe. Félidőben az eddig szerzett tapasztalatokról beszélgettünk a kihívást vállalókkal.
2019. július 18., 09:252019. július 18., 09:25
2019. július 18., 09:432019. július 18., 09:43
#plasticfreejuly #műanyagmentesjúlius – ha valaki több időt tölt a közösségi portálokon, akkor az elmúlt bő fél hónap során biztosan találkozott ezekkel a hashtagekkel. Mint ahogy nagy valószínűség szerint olyan ismerősökkel is, akik profilképükön jelezték, vállalják a kihívást, és megpróbálnak egy hónapig műanyagmentesen élni, vagyis igyekeznek a lehető legjobban csökkenteni az elhasznált műanyagmennyiséget. A kezdeményezés amúgy nem új keletű, nyolc éve indította útjára az ausztrál Plastic Free Foundation. Azóta több mint 170 országban vitték tovább a kezdeményezést, köztük Magyarországon és Romániában is.
A térségben pedig idén beszélhetünk erőteljesebb jelenlétről. Mint a kezdeményezők is felhívják a figyelmet,
Ennél többet próbáltak bevállalni a műanyagmentes július elnevezésű kihíváshoz csatlakozók, köztük egy kolozsvári kismama, Csilla, aki alig féléves kicsinye mellett indult hadba a majdnem lehetetlen ellen – elég, ha csak a pelenkákra, törlőkendőkre és más elengedhetetlen kellékekre gondolunk.
Július másodikán azonban megérkezett egy rendelés az Ikeából, amiről meg is feledkeztem, természetesen gondosan műanyagba csomagolva szinte minden” – vont mérleget, majd mutatott rá a sokszor elkerülhetetlen „csapdákra” a környezettudatos kismama a Krónika kérdésére.
„Amit eddig sikerült elérnem, hogy amikor belépek egy boltba, az első gondolatom, hogy ne kerüljön műanyag a bevásárlókosárba. Tejet üvegeset, gyümölcsöt, zöldséget inkább a piacról saját szatyorba vagy kosárba vásárolok, találtam teljesen papírba csomagolt csokoládét, fogkefe bambuszból, luffatök mosogatószivacs, mosható pelenkák – sajnos itt meg fejlődnöm kell” – ecsetelte megvalósításait Csilla, aki amúgy azt tapasztalta, hogy szinte mindenre van alternatíva, ami műanyagból van, csak fel kell kutatni.
„Nálam ez a műanyagmentes július kicsit hamarabb kezdődött, és le sem jár július 31-én. Elsősorban magam szeretném nevelni és tanítani, hogy majd az én példámat követve a gyermekem is hasonlóképpen álljon hozza a környezettudatossághoz felelősségteljes felnőttként” – fogalmazta meg a bevállalós kismama.
Sok helyen szívesen mérnek le termékeket az otthonról hozott zsákocskákban
Fotó: Péter Beáta
A Zero Waste Csíkszereda csoport – amelynek mint nevének fordítása is mutatja, a teljesen hulladékmentes élet megvalósítását tűzte zászlajára – eközben a műanyagmentes július jegyében csomagolásmentes bevásárlótúrát szervezett.
A cél az volt, hogy megnézzék, mennyiben megvalósítható a műanyagmentes élet a székelyföldi megyeszékhelyen, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik szeretnének legalább egy kicsit zöldebben élni, illetve milyen alternatívákat lehet keresni a műanyagra, főként ha olyan mindennapi eszközökről beszélünk, mint a mosogatószivacs vagy a fogkefe.
– mondta el a Krónika megkeresésére Csukás Emese, a bevásárlótúra kezdeményezője.
„Meggyőződésem, hogy aki érdeklődött a bevásárlótúra iránt, már maga is tett lépéseket a hulladék visszaszorítása érdekében, de sokszor nem elég egy térképet mutatni az embereknek, ami szerint eligazodhatnak, kell a fizikai jelenlét is, a támogatás azok részéről, akik már látták, próbálták a különböző helyzeteket” – értékelt a kezdeményező.
Mint érdeklődésünkre részletezte, csomagolásmentesen alapvetően az alapélelmiszereket lehet beszerezni, félkész vagy kész termékeket ritkábban. Van néhány alapélelmiszer, amit még nem találtak meg csomagolásmentesen a városban – száraztészta, rizs például –, de remélik, hogy a vállalkozók és különböző kereskedelmi egységek reagálnak a kialakult keresletre és növelik a csomagolásmentes termékek kínálatát.
– vallja Emese, aki úgy gondolja, sikeres eseményt zártak, meglepően sok volt az érdeklődő, és reméli, hogy olyan megoldásokkal, ötletekkel tudtak szolgálni, amelyek segítenek egyre kevesebb szemetet termelni és egyre inkább tudatosan fogyasztani és élni.
„A jó tanácsok közül talán azt tudnám említeni legfontosabbnak, hogy álljunk ellen a marketingnek, és azt tegyük a kosarunkba, amire valóban szükségünk van. Ne féljünk nemet mondani a kedvesen felajánlott szatyorra. Tervezzünk előre, vegyük magunkhoz a tároló zsákokat, szatyrokat, dobozokat, mielőtt elindulunk vásárolni és amennyire lehet, azokba vásároljunk. Ezáltal leegyszerűsítjük a saját feladatainkat is” – tanácsolta a bevásárlótúra kezdeményezője, amikor az akció során elhangzott tippekről kérdeztük. Hozzátette:
„Listával induljunk vásárolni, és olvassuk el a címkéket. Mérlegeljünk, hogy honnan hozzák, mit tartalmaz az adott termék és legyünk tudatában annak, hogy tulajdonképpen mit is vásárolunk meg. Válasszunk lehetőség szerint helyi termékeket” – ajánlja Csukás Emese mindazoknak, akik szeretnének egy picit zöldebben élni.
Egy műanyagmentes hónap lényege elsősorban az, hogy rávilágítson arra, mennyi tömérdek műanyag van jelen a mindennapi életünkben
Fotó: Barabás Ákos
„Napjainkban nagyon fontosak az alulról jövő civil kezdeményezések, mert szinte csak azok tudnak változásokat elindítani a jelenlegi elég ijesztő állapotok megoldására. A politikai és multinacionális cégek szintjén továbbra is ugyanazok a dinamikák mozgatják a döntési folyamatokat, amelyek oda vezettek, hogy ez az állapot kialakuljon – klímaváltozás, a biodiverzitás egyensúlyának megbomlása, széndioxid-kibocsátás mértéke, túlfogyasztás, népességnövekedés stb.
– értékelt kérdésünkre Haba Tünde, a Zero Waste Csíkszereda csoport tagja, aki maga is részt vett a bevásárló túrán.
Szavait pedig az elmúlt napok történései is beigazolták: nem sok, de kezdetnek épp elég, hogy multinacionális kiskereskedelemi áruházláncok is „vették a lapot”, és hirdetik, hogy nálunk lehet műanyagmentesen vásárolni, vagy ők maguk árulnak a gyümölcsök-zöldségek vásárlásakor felhasználható, nem műanyag szatyrokat.
„Egy műanyagmentes hónap lényege elsősorban nem az, hogy valós mértékben csökkentse a környezetszennyezést, hanem inkább az, hogy rávilágítson arra, mennyi tömérdek műanyag van jelen a mindennapi életünkben.
– fogalmazta meg megkeresésünkre Csibi Magor környezetvédelmi szakértő.
Mint kérdésünkre felidézte, ő maga tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy egy ideig minden általa generált műanyaghulladékot a nappalijában halmoz fel, hogy fel tudja mérni a valós fogyasztását. „Nagyon sokkolt, amikor láttam, hogy három hét után alig lehetett mozogni a lakásban. Ezt látva eléggé elborzasztott, amikor elképzeltem, hogy mekkora lehet az a mennyiség, amit egy nagyváros produkál havonta” – osztotta meg élményét Csibi Magor.
Szomorúan tette hozzá azt, amit Koreában tapasztalt: tizenegy tengeri teknős közül hét műanyagszennyezés miatt pusztul el. Beszédes példaként említette meg azt is, hogy amikor az emberiségnek sikerült végre leérnie a Marianna-árok fenekére, az első felfedezők már ott, 11 kilométerrel az óceán felszíne alatt is műanyag hulladékot találtak.
– mondta a szakember.
Csibi Magor szerint a műanyagmentes július lehet egy első lépés, egy esély, hogy „újragondoljuk fogyasztási szokásainkat, mindennapi életünket és azt, ahogy a körülöttünk levő cégek, hivatalok kezelik a problémát”. „Ha július után nem teszünk naponta a valós változásért, ez a hónap sem lesz más, mint egy szép marketingakció” – vallja a szakértő.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
Brüsszeli elképzelések szerint az Európai Unió tagországaiban leállítanák az élőállat-exportot, ami az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Románia esetében gazdasági gondokat okozna. Hatósági állatorvost kérdeztünk a kilátásokról.
Nemcsak Kolozsvárt vagy Temesvárt, hanem Debrecent is felülmúlja bizonyos téren Nagyvárad a Körös-parti megyeszékhely polgármesteri hivatala szerint.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest.
Idén szeptemberben augusztushoz képest 70 lejjel (1,4 százalékkal) 5228 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8553 lej volt szeptemberben, 110 lejjel több, mint az előző hónapban.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további 1000 kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke.
Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése hétfőn fél 12 körül azokra a várakozásokra, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök kedvező szabályozási környezetet alakít ki a kriptovalutáknak, ami erősíti jegyzéseiket.
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A román külkereskedelmi mérleg hiánya 15 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!