Fotó: Pixabay
Májustól már két mutatót is figyelembe kell venniük a romániai munkáltatóknak, amikor megállapítják az alkalmazottaik külföldi kiszállási díját. Eddig az egyetlen feltétel az volt, hogy az összeg nem haladhatta meg a közszférában megítélt napidíj két és félszeresét, májustól azonban arra is figyelni kell, hogy nem lehet több, mint az alkalmazott alapbérének a háromszorosa.
2022. április 23., 13:402022. április 23., 13:40
Debreczeni László adószakértő lapunknak kifejtette, az egyértelműsítő rendelkezéssel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazottat védi attól, hogy havi jövedelme egy jelentős részét szürkén kapja meg, a vállalkozók számára pedig azért előnyös, mert sok esetben a pénzügyi ellenőrök szubjektív megítélés alapján visszamenőleg megadózták a különben adó- és illetékmentes napidíjakat. Az egyértelmű szabályozásnak köszönhetően immár nem lesz lehetőség értelmezésre, és visszamenőleges hatályú adózásra.
A 2022/72-es számú törvényt májustól alkalmazzák, ennek alapján a foglalkoztatottak májusi jövedelmének a háromszorosát nem haladhatja meg a kiszállási díj.
A közszférában kifizetett napidíj a legtöbb európai országban, így Romániában is 35 euró.
Ha egy parlamenti képviselő külföldre utazik hivatali ügyben, napi 35 euró kiszállási díjat kap, a kamionsofőr naponta ennek a két és félszeresét, vagyis legtöbb 87,5 eurót kaphatott az adótörvénykönyv előírásai szerint. Viszont gyakran előfordult, hogy a szállítási cégek minimálbéren alkalmaztak gépkocsivezetőt, vagyis a munkavállaló nettó 1500–1600 lejt keresett, és mellé kapott adó- és illetékmentesen napi 87,5 eurót, ami – ha egész hónapban külföldön tartózkodott – elérte a 2600 eurót, vagyis a 13 ezer lejt. Egyértelmű volt, hogy a kiszállási díj egy része valójában a fizetés, hiszen az étkezésre és a szállásra nem volt szükség havi 13 ezer lejre.
A törvényhozók ezt 2015-ben el is ismerték, akkor visszamenőleg öt évre adóamnesztiát hirdettek, arra hivatkozva, hogy ezeknek az összegeknek az utólagos megadóztatására nem volt objektív fogódzó. A munkáltatóknak visszaadták ugyan a befizetett összegeket, hiszen a kiszállási pénz teljesen adó- és illetékmentes, viszont a törvényt nem módosították, maradt minden a régiben.
„Az amnesztia után egy-két évig az adóellenőrök sem firtatták a napidíjakat, majd újra »felébredtek«, és kezdődött minden elölről: ha úgy ítélték meg, hogy túl magas a kiszállási díj, utólag megadózták, és jelentős összegeket fizettettek be az államkasszába a vállalkozókkal” – fejtette ki Debreczeni László.
Viszont most már a törvényt is módosították, beiktatva egy újabb plafont, amely szerint a napidíj nem lehet több az alkalmazott bérének a háromszorosánál.
„Továbbra is lehet tehát napi 87,5 euró, ám akkor a fizetés is magasabb kell legyen” – magyarázta Debreczeni László. Az adószakértő hangsúlyozta, még várják az alkalmazási módszertant, de az már csak a technikai részleteket szabályozza, egyértelmű a jogszabály, és az adóellenőröknek is ez alapján kell majd megállapítaniuk, hogy mennyi napidíjat kaphat az alkalmazott. Debreczeni hozzátette, a dolgozó számára ez a módosítás azért előnyös, mert nem kapja szürkén a fizetése egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!