Fotó: Pixabay
Májustól már két mutatót is figyelembe kell venniük a romániai munkáltatóknak, amikor megállapítják az alkalmazottaik külföldi kiszállási díját. Eddig az egyetlen feltétel az volt, hogy az összeg nem haladhatta meg a közszférában megítélt napidíj két és félszeresét, májustól azonban arra is figyelni kell, hogy nem lehet több, mint az alkalmazott alapbérének a háromszorosa.
2022. április 23., 13:402022. április 23., 13:40
Debreczeni László adószakértő lapunknak kifejtette, az egyértelműsítő rendelkezéssel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazottat védi attól, hogy havi jövedelme egy jelentős részét szürkén kapja meg, a vállalkozók számára pedig azért előnyös, mert sok esetben a pénzügyi ellenőrök szubjektív megítélés alapján visszamenőleg megadózták a különben adó- és illetékmentes napidíjakat. Az egyértelmű szabályozásnak köszönhetően immár nem lesz lehetőség értelmezésre, és visszamenőleges hatályú adózásra.
A 2022/72-es számú törvényt májustól alkalmazzák, ennek alapján a foglalkoztatottak májusi jövedelmének a háromszorosát nem haladhatja meg a kiszállási díj.
A közszférában kifizetett napidíj a legtöbb európai országban, így Romániában is 35 euró.
Ha egy parlamenti képviselő külföldre utazik hivatali ügyben, napi 35 euró kiszállási díjat kap, a kamionsofőr naponta ennek a két és félszeresét, vagyis legtöbb 87,5 eurót kaphatott az adótörvénykönyv előírásai szerint. Viszont gyakran előfordult, hogy a szállítási cégek minimálbéren alkalmaztak gépkocsivezetőt, vagyis a munkavállaló nettó 1500–1600 lejt keresett, és mellé kapott adó- és illetékmentesen napi 87,5 eurót, ami – ha egész hónapban külföldön tartózkodott – elérte a 2600 eurót, vagyis a 13 ezer lejt. Egyértelmű volt, hogy a kiszállási díj egy része valójában a fizetés, hiszen az étkezésre és a szállásra nem volt szükség havi 13 ezer lejre.
A törvényhozók ezt 2015-ben el is ismerték, akkor visszamenőleg öt évre adóamnesztiát hirdettek, arra hivatkozva, hogy ezeknek az összegeknek az utólagos megadóztatására nem volt objektív fogódzó. A munkáltatóknak visszaadták ugyan a befizetett összegeket, hiszen a kiszállási pénz teljesen adó- és illetékmentes, viszont a törvényt nem módosították, maradt minden a régiben.
„Az amnesztia után egy-két évig az adóellenőrök sem firtatták a napidíjakat, majd újra »felébredtek«, és kezdődött minden elölről: ha úgy ítélték meg, hogy túl magas a kiszállási díj, utólag megadózták, és jelentős összegeket fizettettek be az államkasszába a vállalkozókkal” – fejtette ki Debreczeni László.
Viszont most már a törvényt is módosították, beiktatva egy újabb plafont, amely szerint a napidíj nem lehet több az alkalmazott bérének a háromszorosánál.
„Továbbra is lehet tehát napi 87,5 euró, ám akkor a fizetés is magasabb kell legyen” – magyarázta Debreczeni László. Az adószakértő hangsúlyozta, még várják az alkalmazási módszertant, de az már csak a technikai részleteket szabályozza, egyértelmű a jogszabály, és az adóellenőröknek is ez alapján kell majd megállapítaniuk, hogy mennyi napidíjat kaphat az alkalmazott. Debreczeni hozzátette, a dolgozó számára ez a módosítás azért előnyös, mert nem kapja szürkén a fizetése egy részét.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
szóljon hozzá!