Minden eszközzel akadályozzák a romániai fakitermelést: már jóval olcsóbb az importból származó farönk a helyinél

Csak húzzák-nyúzzák. Székelyföldi érintettek arra panaszkodnak, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Csak húzzák-nyúzzák. Székelyföldi érintettek arra panaszkodnak, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől

Fotó: Erdély Bálint Előd

Bő egy év alatt duplájára nőtt a rönkként értékesített romániai kitermelésű fa ára, amely a világpiaci árakat is messze túlszárnyalta. A hazai fafeldolgozó nagyvállalatok a nyersanyag zömét más európai országokból szerzik be olcsóbban, a romániai piacon azonban így is elkel a helyi áru. Székelyföldi erdészeti szakemberrel jártuk körül a faáremelkedés lehetséges okait, amelyek között fő helyen a fakitermelés drasztikus visszafogása szerepel.

Makkay József

2021. augusztus 16., 18:022021. augusztus 16., 18:02

2021. augusztus 18., 15:032021. augusztus 18., 15:03

A koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta eltelt időszakban duplájára nőtt a romániai erdőkben kitermelt fa ára. Ez egyedi jelenség Európában: a hazai fa ára jóval meghaladja a világpiaci értéket, így magától értetődően elindult a masszív faimport. Információink szerint a legnagyobb romániai fafeldolgozó vállalat, az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer az elmúlt egy évben mintegy ötmillió köbméter fát importált Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából és Németországból romániai üzemeibe.

A vagonokban, vasúton érkező farönk ára a hazai gyártelepekre szállítva is jóval olcsóbb, mintha a multinacionális nagyvállalat a környékbeli székelyföldi vagy moldvai erdőkben vásárolná meg a helyben kitermelt fát.

Míg egy fafeldolgozó nagyvállalatnak viszonylag könnyen és olcsón megoldható a nagy mennyiségű fa importja, addig az építőipar számára faelemeket szállító vagy a hazai kisebb bútorgyártó vállalatok jórészt hazai nyersanyagra szorulnak. Ami a végtermék értékesítésében okoz jelentős akadályt nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacokon is.

Környezetvédelem mindenek felett?

Szakemberek szerint nem véletlenül alakult ki a hazai kitermelésű fa világpiaci trendet jóval meghaladó drasztikus áremelkedésének az anomáliája. A hazai piacon folyamatosan csökkenő fakitermelés okai összetettek, és azt mutatják, hogy a mintegy hétmillió hektáron történő romániai erdőgazdálkodást egyre több adminisztratív megszorítás éri. András Róbert erdőmérnök, a 21 580 hektárt kezelő Zetelaka Erdőrendészet Rt. vezetője szerint egyre több hatáskört akarnak kivenni az erdészeti szakemberek kezéből, miközben

a természetvédő civil szervezetek erősödő lobbija miatt évről évre növelik a szakszerű erdőgazdálkodás alól kivont természetvédelmi területek nagyságát,

az úgynevezett Natura 2000 megnevezés alatt álló erdőségeket.

„A természetvédelmi területekkel az a legnagyobb gond, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől. Az erdők sorsáról olyanok döntenek Bukarestben, akik soha nem jártak az adott területen. Korábban harminc szakképzett erdészünk gondozott egy 14 ezer hektáros, Natura 2000 besorolású védett erdőt. Értesítettek a minisztériumból, hogy többé nem tartozik hozzánk, mert egy külön ügyosztály alakult a Natura 2000 védett területek gondozására. Valójában ehhez a feladathoz nincsenek embereik: a hatalmas erdőrészt rábízták két alkalmazottra... El lehet gondolni, mekkora pusztulás fog itt végbemenni, ahol korábban 30 erdészünk feladata volt ezt a hatalmas területet ápolni, gondozni” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei erdőmérnök.

A Natura 2000 területek „nyakló nélküli” bővítését András Róbert szerint nem kísérte semmiféle előtanulmány: a tulajdonos a Bukarestből kapott minisztériumi döntésből értesült, hogy erdejét lefoglalták, amiért cserébe az állam némi kárpótlást ígér.

„A természetvédelmi területeket a múltban a minisztériummal jó kapcsolatokat ápoló néhány civil szervezet képviselője jelölte ki térképen, Bukarestben, amire rábólintott az állami adminisztráció, anélkül, hogy kikérték volna a tulajdonosok véleményét is. Olyan abszurditások történtek, hogy egy-egy székelyföldi falu teljes határával együtt védett területté vált. Ezekben az erdőkben nagyon nehéz vagy lehetetlen az észszerű erdőgazdálkodás: gyakorlatilag több kárt okoznak, mint amennyi haszon származik belőle” – érvel a székelyföldi erdőmérnök.

András a fő gondot a romániai környezetvédő civil szervezetek túlságosan megerősödött lobbijában látja, ami az erdő- és a vadgazdálkodás területén egyaránt megmutatkozik.

Néhány civil szervezetnek a Brüsszelbe eljuttatott elemzése apokaliptikus képekben mutatja be a romániai erdőgazdálkodást, ahol ellenőrizetlenül irtják az erdőket.

„Aki valamennyire ért a romániai erdőgazdálkodáshoz, jól tudja, hogy mindez hazugság. Az ország mintegy hétmillió hektár erdejéből itt található Európa legnagyobb összefüggő, több mint egymillió hektáros erdős területe” – magyarázza a zetelaki erdőmérnök.

Nehezen vágnak bele. Számos tényező nehezíti a szakszerű erdőgazdálkodást Romániában •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Nehezen vágnak bele. Számos tényező nehezíti a szakszerű erdőgazdálkodást Romániában

Fotó: Erdély Bálint Előd

Bürokratikus akadályok
nehezítik a fakitermelést

András Róbert szerint a szakszerű erdőgazdálkodást nemcsak környezetvédelmi okokból nehezítették meg. Az összes állami és magánerdészet munkája átalakult a rengeteg papírtologatás miatt. A gondok fő okát a hatalmas bürokráciában látja. Amíg néhány évvel ezelőtt egy erdészeti dossziét egy-két felettes írt alá, ma az aktacsomóra 8-10 aláírás szükséges. Zömében olyan megyei, regionális és bukaresti hivatalokban szükséges aláírásokról van szó, ahol a beadványt kézjegyével ellátó hivatalnoknak fogalma sincs, hol van a kérdéses erdőrész. A szakember szomorú tapasztalata az, hogy a helyi erdészeken kívül senki nem végez terepmunkát, csupán a dossziék utaznak. A romániai erdőgazdálkodásban sikerült meghonosítani minden idők legnagyobb bürokráciáját, ami az erdészetek rengeteg pénzébe és idejébe kerül.

Az időhúzással járó bosszúságok csak egy kis szelete a problémahalmaznak: a szakember szerint a mai rendszer súlyosan károsítja a hatékony erdőgazdálkodást. „Gyakran előfordul, hogy egy-egy erdőrészben súlyos betegség jelenik meg. Ilyenkor a megfertőződött fákat minél gyorsabban ki kell vágni és el kell takarítani az adott parcellából, hogy meg tudjuk előzni a kórokozók gyors terjedését. Ha a bürokrácia miatt hetekig kell várni a vágási engedélyre, az erdő többi részében is hatalmas károk keletkeznek.

Idézet
A helyi szakember feladata eldönteni, hogy az erdejében hol és milyen beavatkozás szükséges. Ha a döntés jogát távol élő hivatalnokok kiveszik a kezünkből, ezzel megbélyegzik az erdőgazdálkodás hatékonyságát”

– magyarázza András Róbert.

A hét közbirtokosság, több iskola, egyház és polgármesteri hivatal erdejét gondozó zetelaki magánerdészet egy a sok közül a Székelyföldön; létrehozói, az erdőtulajdonosok felügyelik és számonkérik az erdészek munkáját. A közbirtokossági erdők jó működését mutatja, hogy belső rendszabályuk szerint első körben mindig a helyi fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik a kitermelt farönköt, és csak a felesleges mennyiség kerül távolabbi piacokra. Az elmúlt két évtized alatt sikeresen kiépült helyi erdőgazdálkodásba kakukktojásként próbálnak benyomulni a Brüsszelből finanszírozott civil szervezetek és a bukaresti kormányhivatalok, évről évre pluszterheket róva az erdőtulajdonosokra és az erdészetekre egyaránt. Ilyen körülmények között nem meglepő a hazai fakitermelés gyors visszaesése, és a fa árának az elszabadulása.

„Tulajdonképpen magunk ellen beszélek, amikor a faáremelkedést kritizálom, hiszen ekkora bevételeink rég nem voltak, amiből jóval több jut az erdészeti infrastruktúra, az erdei utak fejlesztésére meg más beruházásokra is. Ezzel együtt nagyon rossznak tartom a mostani helyzetet, mert megviseli a fát, mint nyersanyagot felhasználó hazai feldolgozóipart.

Idézet
Meggyőződésem, hogy a magas faár nem marad fenn sokáig: meglátásom szerint októberre, novemberre 30-40 százalékkal fog csökkenni, mert a világpiaci árak alakulásának függvényében a romániai helyzet hosszabb távon tarthatatlan”

– fogalmazott a Krónikának András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka Erdőrendészet részvénytársaság vezetője.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra
2025. március 28., péntek

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből

A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből
2025. március 28., péntek

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében

Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében