Csak húzzák-nyúzzák. Székelyföldi érintettek arra panaszkodnak, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bő egy év alatt duplájára nőtt a rönkként értékesített romániai kitermelésű fa ára, amely a világpiaci árakat is messze túlszárnyalta. A hazai fafeldolgozó nagyvállalatok a nyersanyag zömét más európai országokból szerzik be olcsóbban, a romániai piacon azonban így is elkel a helyi áru. Székelyföldi erdészeti szakemberrel jártuk körül a faáremelkedés lehetséges okait, amelyek között fő helyen a fakitermelés drasztikus visszafogása szerepel.
2021. augusztus 16., 18:022021. augusztus 16., 18:02
2021. augusztus 18., 15:032021. augusztus 18., 15:03
A koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta eltelt időszakban duplájára nőtt a romániai erdőkben kitermelt fa ára. Ez egyedi jelenség Európában: a hazai fa ára jóval meghaladja a világpiaci értéket, így magától értetődően elindult a masszív faimport. Információink szerint a legnagyobb romániai fafeldolgozó vállalat, az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer az elmúlt egy évben mintegy ötmillió köbméter fát importált Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából és Németországból romániai üzemeibe.
Míg egy fafeldolgozó nagyvállalatnak viszonylag könnyen és olcsón megoldható a nagy mennyiségű fa importja, addig az építőipar számára faelemeket szállító vagy a hazai kisebb bútorgyártó vállalatok jórészt hazai nyersanyagra szorulnak. Ami a végtermék értékesítésében okoz jelentős akadályt nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacokon is.
Szakemberek szerint nem véletlenül alakult ki a hazai kitermelésű fa világpiaci trendet jóval meghaladó drasztikus áremelkedésének az anomáliája. A hazai piacon folyamatosan csökkenő fakitermelés okai összetettek, és azt mutatják, hogy a mintegy hétmillió hektáron történő romániai erdőgazdálkodást egyre több adminisztratív megszorítás éri. András Róbert erdőmérnök, a 21 580 hektárt kezelő Zetelaka Erdőrendészet Rt. vezetője szerint egyre több hatáskört akarnak kivenni az erdészeti szakemberek kezéből, miközben
az úgynevezett Natura 2000 megnevezés alatt álló erdőségeket.
„A természetvédelmi területekkel az a legnagyobb gond, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől. Az erdők sorsáról olyanok döntenek Bukarestben, akik soha nem jártak az adott területen. Korábban harminc szakképzett erdészünk gondozott egy 14 ezer hektáros, Natura 2000 besorolású védett erdőt. Értesítettek a minisztériumból, hogy többé nem tartozik hozzánk, mert egy külön ügyosztály alakult a Natura 2000 védett területek gondozására. Valójában ehhez a feladathoz nincsenek embereik: a hatalmas erdőrészt rábízták két alkalmazottra... El lehet gondolni, mekkora pusztulás fog itt végbemenni, ahol korábban 30 erdészünk feladata volt ezt a hatalmas területet ápolni, gondozni” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei erdőmérnök.
A Natura 2000 területek „nyakló nélküli” bővítését András Róbert szerint nem kísérte semmiféle előtanulmány: a tulajdonos a Bukarestből kapott minisztériumi döntésből értesült, hogy erdejét lefoglalták, amiért cserébe az állam némi kárpótlást ígér.
„A természetvédelmi területeket a múltban a minisztériummal jó kapcsolatokat ápoló néhány civil szervezet képviselője jelölte ki térképen, Bukarestben, amire rábólintott az állami adminisztráció, anélkül, hogy kikérték volna a tulajdonosok véleményét is. Olyan abszurditások történtek, hogy egy-egy székelyföldi falu teljes határával együtt védett területté vált. Ezekben az erdőkben nagyon nehéz vagy lehetetlen az észszerű erdőgazdálkodás: gyakorlatilag több kárt okoznak, mint amennyi haszon származik belőle” – érvel a székelyföldi erdőmérnök.
András a fő gondot a romániai környezetvédő civil szervezetek túlságosan megerősödött lobbijában látja, ami az erdő- és a vadgazdálkodás területén egyaránt megmutatkozik.
„Aki valamennyire ért a romániai erdőgazdálkodáshoz, jól tudja, hogy mindez hazugság. Az ország mintegy hétmillió hektár erdejéből itt található Európa legnagyobb összefüggő, több mint egymillió hektáros erdős területe” – magyarázza a zetelaki erdőmérnök.
Nehezen vágnak bele. Számos tényező nehezíti a szakszerű erdőgazdálkodást Romániában
Fotó: Erdély Bálint Előd
András Róbert szerint a szakszerű erdőgazdálkodást nemcsak környezetvédelmi okokból nehezítették meg. Az összes állami és magánerdészet munkája átalakult a rengeteg papírtologatás miatt. A gondok fő okát a hatalmas bürokráciában látja. Amíg néhány évvel ezelőtt egy erdészeti dossziét egy-két felettes írt alá, ma az aktacsomóra 8-10 aláírás szükséges. Zömében olyan megyei, regionális és bukaresti hivatalokban szükséges aláírásokról van szó, ahol a beadványt kézjegyével ellátó hivatalnoknak fogalma sincs, hol van a kérdéses erdőrész. A szakember szomorú tapasztalata az, hogy a helyi erdészeken kívül senki nem végez terepmunkát, csupán a dossziék utaznak. A romániai erdőgazdálkodásban sikerült meghonosítani minden idők legnagyobb bürokráciáját, ami az erdészetek rengeteg pénzébe és idejébe kerül.
Az időhúzással járó bosszúságok csak egy kis szelete a problémahalmaznak: a szakember szerint a mai rendszer súlyosan károsítja a hatékony erdőgazdálkodást. „Gyakran előfordul, hogy egy-egy erdőrészben súlyos betegség jelenik meg. Ilyenkor a megfertőződött fákat minél gyorsabban ki kell vágni és el kell takarítani az adott parcellából, hogy meg tudjuk előzni a kórokozók gyors terjedését. Ha a bürokrácia miatt hetekig kell várni a vágási engedélyre, az erdő többi részében is hatalmas károk keletkeznek.
– magyarázza András Róbert.
A hét közbirtokosság, több iskola, egyház és polgármesteri hivatal erdejét gondozó zetelaki magánerdészet egy a sok közül a Székelyföldön; létrehozói, az erdőtulajdonosok felügyelik és számonkérik az erdészek munkáját. A közbirtokossági erdők jó működését mutatja, hogy belső rendszabályuk szerint első körben mindig a helyi fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik a kitermelt farönköt, és csak a felesleges mennyiség kerül távolabbi piacokra. Az elmúlt két évtized alatt sikeresen kiépült helyi erdőgazdálkodásba kakukktojásként próbálnak benyomulni a Brüsszelből finanszírozott civil szervezetek és a bukaresti kormányhivatalok, évről évre pluszterheket róva az erdőtulajdonosokra és az erdészetekre egyaránt. Ilyen körülmények között nem meglepő a hazai fakitermelés gyors visszaesése, és a fa árának az elszabadulása.
„Tulajdonképpen magunk ellen beszélek, amikor a faáremelkedést kritizálom, hiszen ekkora bevételeink rég nem voltak, amiből jóval több jut az erdészeti infrastruktúra, az erdei utak fejlesztésére meg más beruházásokra is. Ezzel együtt nagyon rossznak tartom a mostani helyzetet, mert megviseli a fát, mint nyersanyagot felhasználó hazai feldolgozóipart.
– fogalmazott a Krónikának András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka Erdőrendészet részvénytársaság vezetője.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás