Sok még a kérdőjel. Többek között azt sem tudni, hogy a fűtéstámogatás mértékét lejben vagy energiamennyiségben határozzák meg
Fotó: Haáz Vince
Mindenki arra az energiaforrásra kap majd támogatást a téli hónapokban, amivel a lakását fűti, tehát nem csak a földgázra és a villanyáramra, hanem a tűzifára is vonatkozni fog a készülő törvénytervezet – mondta el a Krónikának Derzsi Ákos energiaügyi államtitkár. Megtudtuk, sok még a kérdőjel, keresik a megoldásokat, folyamatosan zajlanak az egyeztetések.
2021. szeptember 02., 08:112021. szeptember 02., 08:11
2021. szeptember 10., 12:032021. szeptember 10., 12:03
A kiszolgáltatott energiafogyasztók támogatásáról szóló törvényt próbálja kiterjeszteni a bukaresti kormány úgy, hogy kompenzálják a sokkoló energiadrágulást. A jogszabály tervezete – mint ismeretes – már rég a parlamentben van, az önmagában megoldást jelentett volna az energiapiac liberalizálása után, ha nem következik be a nagymértékű drágulás az energiapiacon – mutatott rá megkeresésünkre Derzsi Ákos, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
„Nem kizárt, hogy az energiaárak idővel mérséklődnek, a piaci viszonyok diktálnak, de addig gyors megoldást kell találni erre a télre. Ezért folyamatosan zajlanak az egyeztetések az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium képviselői között, hogyan lehet a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére kidolgozott támogatási rendszert időszakosan kiterjeszteni, átmenetileg segíteni a fogyasztókat, hogy a drágulás ellenére is átvészeljék a telet” – részletezte az elképzeléseket az államtitkár. Hozzátette:
annak mértékét lejben vagy energiamennyiségben határozzák meg, milyen procedúra alapján folyósítják a segítséget, az erre vonatkozó átmeneti jellegű támogatást belefoglalják a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénybe, vagy erről külön jogszabályt alkossanak. Ugyanakkor Derzsi Ákos elmondása szerint azt is ki kell számolni, hogy mekkora összeget szán erre a célra a kormány, mert
Az elképzelés szerint a kiterjesztett támogatási rendszer esetében a munkaügyi minisztérium a szolgáltatóknak törleszt, a háztartási fogyasztók pedig csökkentett összegű számlát kapnak, de erre is ki kell dolgozni az eljárást. „A támogatás a fűtésre szól, tehát mindenki arra az energiára kapja, amivel fűti a lakását. Akárcsak a kiszolgáltatott fogyasztók esetében a tűzifára és a távfűtésre is kiterjed, de még erre is meg kell találni a módszert” – sorolta a tennivalókat Derzsi. Hozzáfűzte: jelenleg ott tartanak, hogy keresik a megoldást, ám ennek a kivitelezése technikailag is bonyolult.
Nem áll szándékában a bukaresti kormánynak beleszólni az energiaárak szabadpiaci alakulásába, viszont azt ígérik, idén télen mindenképp belepótolnak „több millió” háztartási fogyasztó földgáz- és villanyszámlájába.
A kiszolgáltatott energiafogyasztók védelmére alkotott törvény tervezetét tavasszal megszavazta a szenátus, a képviselőház a döntéshozó kamara, ott fel fognak gyorsulni az események, mert „beütött a krach” és megemelkedtek az energiaárak – emlékeztetett a szakpolitikus.
A tervezetben egyebek mellett meghatározzák azt is, hogy kik az energiaszegénységben élők. Mint Derzsi rámutatott, az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a beteg, idős, kiszolgáltatott személyek, és azok, akik el vannak szigetelve az energiaforrásoktól, kerülnek ebbe a kategóriába.
Derzsi Ákos nem zárja ki, hogy a jelenlegi negymértékű áremelkedés hátterében bizonyos szintű spekuláció is húzódik a piaci szereplők részéről
Abban az esetben, ha valaki egyedül él egy háztartásban, ez a plafon 1450 lej. A támogatás mértéke százalékarányosan történik, a legkevesebb 10 százalék. „Tehát ha valakinek egyáltalán nincs jövedelme, megkapja a 100 százalékos támogatást. A jövedelem növekedésével a támogatás mértéke 10 százalékig csökken. A 100 százalékos támogatás mértéke attól függ, hogy milyen energiaforrást használnak az adott háztartásban, a földgáz esetében legtöbb havi 250 lej, az elektromos áram esetében havi 500 lej, míg akik fával fűtenek havi 160 lejt kaphatnak” – magyarázta az államtitkár.
A hőenergia, vagyis a távfűtés esetében szintén jár támogatás, ám ezt havonta állapítják meg az átlagfogyasztás és a helyben kiszámlázott árak függvényében. A fűtési támogatás azt jelenti, hogy a szezonban, tehát öt hónapig – november 1. és március 31. között – folyósítják, ám a kiszolgáltatott, kis jövedelmű fogyasztók egész évben kapnak egy kisebb értékű támogatást, azaz havi 30 lejt az áramra, 10 lejt a gázra és a hőenergiára, 20 lejt a tűzifára. Ha egy háztartásban az elektromos áram az egyetlen energiaforrás, akkor a támogatás értéke 50 lej.
Az államtitkár kifejtette, a munkaügyi minisztérium becslése szerint 430 ezer kedvezményezettel kell számolni, ám meglátása szerint ennél sokkal többen vannak olyan helyzetben, hogy jogosultak lesznek a támogatásra.
Nem áll szándékában a bukaresti kormánynak beleszólni az energiaárak szabadpiaci alakulásába, viszont azt ígérik, idén télen mindenképp belepótolnak „több millió” háztartási fogyasztó földgáz- és villanyszámlájába.
„A jelenlegi energiadrágulás mindenkit sokkolt, hiszen ha egy családban a bevétel 30–40 százalékát energiára kell fordítani, az nagy energiaszegénységet jelent” – fogalmazta meg ugyanakkor kérdésünkre Derzsi Ákos. Meglátása szerint a piac liberalizálása elkerülhetetlen volt. „Az Európai Unióban utópia azt mondani, hogy az energiaárakat megállítjuk egy bizonyos szinten, és nem engedjük tovább növekedni. Az állam nem szólhat bele a liberalizált piacba, az már intervenciós magatartás lenne” – húzta alá a szakpolitikus, aki szerint különben az energiapiac liberalizálását sokkal hamarabb el kellett volna kezdeni, és fokozatosan, lépcsőzetesen meglépni.
Lehet, hogy mindenképpen eljutottunk volna ezekhez az árakhoz, de ha ez fokozatosan történik, fel lehet rá készülni, és a piac szabályozza önmagát” – fogalmazta meg Derzsi Ákos. Az energiaügyi minisztérium államtitkára ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi nagymértékű áremelkedés hátterében van egy bizonyos szintű spekuláció is, szerinte a szolgáltatók azért is emelik az árakat, „mert most már megtehetik”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!