Sok még a kérdőjel. Többek között azt sem tudni, hogy a fűtéstámogatás mértékét lejben vagy energiamennyiségben határozzák meg
Fotó: Haáz Vince
Mindenki arra az energiaforrásra kap majd támogatást a téli hónapokban, amivel a lakását fűti, tehát nem csak a földgázra és a villanyáramra, hanem a tűzifára is vonatkozni fog a készülő törvénytervezet – mondta el a Krónikának Derzsi Ákos energiaügyi államtitkár. Megtudtuk, sok még a kérdőjel, keresik a megoldásokat, folyamatosan zajlanak az egyeztetések.
2021. szeptember 02., 08:112021. szeptember 02., 08:11
2021. szeptember 10., 12:032021. szeptember 10., 12:03
A kiszolgáltatott energiafogyasztók támogatásáról szóló törvényt próbálja kiterjeszteni a bukaresti kormány úgy, hogy kompenzálják a sokkoló energiadrágulást. A jogszabály tervezete – mint ismeretes – már rég a parlamentben van, az önmagában megoldást jelentett volna az energiapiac liberalizálása után, ha nem következik be a nagymértékű drágulás az energiapiacon – mutatott rá megkeresésünkre Derzsi Ákos, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
„Nem kizárt, hogy az energiaárak idővel mérséklődnek, a piaci viszonyok diktálnak, de addig gyors megoldást kell találni erre a télre. Ezért folyamatosan zajlanak az egyeztetések az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium képviselői között, hogyan lehet a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére kidolgozott támogatási rendszert időszakosan kiterjeszteni, átmenetileg segíteni a fogyasztókat, hogy a drágulás ellenére is átvészeljék a telet” – részletezte az elképzeléseket az államtitkár. Hozzátette:
annak mértékét lejben vagy energiamennyiségben határozzák meg, milyen procedúra alapján folyósítják a segítséget, az erre vonatkozó átmeneti jellegű támogatást belefoglalják a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénybe, vagy erről külön jogszabályt alkossanak. Ugyanakkor Derzsi Ákos elmondása szerint azt is ki kell számolni, hogy mekkora összeget szán erre a célra a kormány, mert
Az elképzelés szerint a kiterjesztett támogatási rendszer esetében a munkaügyi minisztérium a szolgáltatóknak törleszt, a háztartási fogyasztók pedig csökkentett összegű számlát kapnak, de erre is ki kell dolgozni az eljárást. „A támogatás a fűtésre szól, tehát mindenki arra az energiára kapja, amivel fűti a lakását. Akárcsak a kiszolgáltatott fogyasztók esetében a tűzifára és a távfűtésre is kiterjed, de még erre is meg kell találni a módszert” – sorolta a tennivalókat Derzsi. Hozzáfűzte: jelenleg ott tartanak, hogy keresik a megoldást, ám ennek a kivitelezése technikailag is bonyolult.
Nem áll szándékában a bukaresti kormánynak beleszólni az energiaárak szabadpiaci alakulásába, viszont azt ígérik, idén télen mindenképp belepótolnak „több millió” háztartási fogyasztó földgáz- és villanyszámlájába.
A kiszolgáltatott energiafogyasztók védelmére alkotott törvény tervezetét tavasszal megszavazta a szenátus, a képviselőház a döntéshozó kamara, ott fel fognak gyorsulni az események, mert „beütött a krach” és megemelkedtek az energiaárak – emlékeztetett a szakpolitikus.
A tervezetben egyebek mellett meghatározzák azt is, hogy kik az energiaszegénységben élők. Mint Derzsi rámutatott, az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a beteg, idős, kiszolgáltatott személyek, és azok, akik el vannak szigetelve az energiaforrásoktól, kerülnek ebbe a kategóriába.
Derzsi Ákos nem zárja ki, hogy a jelenlegi negymértékű áremelkedés hátterében bizonyos szintű spekuláció is húzódik a piaci szereplők részéről
Abban az esetben, ha valaki egyedül él egy háztartásban, ez a plafon 1450 lej. A támogatás mértéke százalékarányosan történik, a legkevesebb 10 százalék. „Tehát ha valakinek egyáltalán nincs jövedelme, megkapja a 100 százalékos támogatást. A jövedelem növekedésével a támogatás mértéke 10 százalékig csökken. A 100 százalékos támogatás mértéke attól függ, hogy milyen energiaforrást használnak az adott háztartásban, a földgáz esetében legtöbb havi 250 lej, az elektromos áram esetében havi 500 lej, míg akik fával fűtenek havi 160 lejt kaphatnak” – magyarázta az államtitkár.
A hőenergia, vagyis a távfűtés esetében szintén jár támogatás, ám ezt havonta állapítják meg az átlagfogyasztás és a helyben kiszámlázott árak függvényében. A fűtési támogatás azt jelenti, hogy a szezonban, tehát öt hónapig – november 1. és március 31. között – folyósítják, ám a kiszolgáltatott, kis jövedelmű fogyasztók egész évben kapnak egy kisebb értékű támogatást, azaz havi 30 lejt az áramra, 10 lejt a gázra és a hőenergiára, 20 lejt a tűzifára. Ha egy háztartásban az elektromos áram az egyetlen energiaforrás, akkor a támogatás értéke 50 lej.
Az államtitkár kifejtette, a munkaügyi minisztérium becslése szerint 430 ezer kedvezményezettel kell számolni, ám meglátása szerint ennél sokkal többen vannak olyan helyzetben, hogy jogosultak lesznek a támogatásra.
Nem áll szándékában a bukaresti kormánynak beleszólni az energiaárak szabadpiaci alakulásába, viszont azt ígérik, idén télen mindenképp belepótolnak „több millió” háztartási fogyasztó földgáz- és villanyszámlájába.
„A jelenlegi energiadrágulás mindenkit sokkolt, hiszen ha egy családban a bevétel 30–40 százalékát energiára kell fordítani, az nagy energiaszegénységet jelent” – fogalmazta meg ugyanakkor kérdésünkre Derzsi Ákos. Meglátása szerint a piac liberalizálása elkerülhetetlen volt. „Az Európai Unióban utópia azt mondani, hogy az energiaárakat megállítjuk egy bizonyos szinten, és nem engedjük tovább növekedni. Az állam nem szólhat bele a liberalizált piacba, az már intervenciós magatartás lenne” – húzta alá a szakpolitikus, aki szerint különben az energiapiac liberalizálását sokkal hamarabb el kellett volna kezdeni, és fokozatosan, lépcsőzetesen meglépni.
Lehet, hogy mindenképpen eljutottunk volna ezekhez az árakhoz, de ha ez fokozatosan történik, fel lehet rá készülni, és a piac szabályozza önmagát” – fogalmazta meg Derzsi Ákos. Az energiaügyi minisztérium államtitkára ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi nagymértékű áremelkedés hátterében van egy bizonyos szintű spekuláció is, szerinte a szolgáltatók azért is emelik az árakat, „mert most már megtehetik”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!