Lesz, mit bepótolni. Rövid nyári idényt követően újra panganak a korábban „turistamágnes” üdülőhelyek
Fotó: Haáz Vince
A kiszivárgott információk szerint jövőre is kaphatnak üdülési csekket a romániai közalkalmazottak, ami az idei utalványok érvényességi idejének a meghosszabbításával valóságos mentőövet jelenthet a belföldi idegenforgalom számára.
2020. november 18., 08:382020. november 18., 08:38
2020. november 18., 08:412020. november 18., 08:41
Miután a koronavírus-járvány padlóra küldte a turizmust, az üdülési csekkek intézményének a fenntartása, a már kiadott, de felhasználatlan utalványok érvényességének meghosszabbítása létfontosságú mentőövet jelent az ágazat számára – jelentette ki a Krónika megkeresésére László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Az pedig már biztosnak tűnik, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett szükségállapot, majd az azt váltó, és máig tartó veszélyhelyzet idején elmaradt üdülések bepótolása érdekében
Mint ismeretes, márciusban a 2019-ben kibocsátott utalványok érvényességét a járványhelyzet miatt 2021 márciusáig meghosszabbították. A mostani tervek szerint ezek felhasználhatóságát kitolják 2021 decemberéig, az idén és a jövőre kiadott utalványok pedig eleve két évig lesznek érvényesek.
Források szerint ugyanakkor a kormány már elő is készítette a sürgősségi kormányhatározat tervezetét, ebben az utalványok érvényességének meghosszabbítása mellett azt is szabályozzák, hogy
Fontos újítás lehet ugyanakkor, hogy ezeket már nem papíralapon adják ki, hanem kártya formájában.
Az új jogszabály ugyanakkor – a kiszivárgott információk szerint – kifejezetten megtiltja, hogy a vakációs utalvánnyal kifizetett, ám valamilyen okból meg nem valósult üdülést készpénzzel megtérítsék.
hiszen az ágazat egy ideig még érintett lesz a járvány miatt – vetítette előre Tănase Stamule, a miniszterelnök tanácsosa. Az Agerpres hírügynökség szerint viszont éppen ő cáfolta, és álhírnek nevezte azokat a közösségi médiában felröppent híreszteléseket, amelyek szerint a kormány jövő évben nem tartaná fenn az üdülési csekkek rendszerét.
Alin Burcea, az utazási irodákat tömörítő egyesület (ANAT) alelnöke eközben minap arról beszélt, hogy az üdülési csekkek létfontosságúak a romániai turizmusnak, különösen a járványhelyzetben, amikor az üdülések 30–40 százalékát utalványokkal fizetik.
– vallja hasonlóképpen László Endre. Mint lapunk kérdésére rámutatott, a kormány idén márciusban adta ki a 35-ös sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján meghosszabbították a tavaly kiadott utalványok érvényességét, arra hivatkozva, hogy még azok lejárta előtt, idén márciusban fel lehetett volna használni, ám a járvány ezt akadályozta.
– húzta alá a turisztikai szakértő.
Kitért egyúttal arra is, hogy létezik egy kerettörvény, ami a vakációs utalványok rendszerét szabályozza, és egy 2017-ben kiadott kormányhatározat, ami arról szól, hogy a közalkalmazottak 1450 lej értékű utalványt kapnak. A magánszférában ennek az értéknek a hatszorosát is kiadhatják a munkaadók, és csak személyi jövedelemadót fizetnek az összeg után, társadalom- és egészségbiztosítást már nem. „A 2017-ben kiadott kormányhatározat az idei év végén lejár, ám bízunk benne, hogy a rendszer tovább működik” – fogalmazta meg László Endre.
Működési tőke kell a turizmusban
A turizmusban és a vendéglátásban a működési tőke biztosítása a prioritás, kell a segítség, hogy ki tudják húzni márciusig – fogalmazta meg az ágazat képviselőinek nevében László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Kifejtette, az uniós alapokból finanszírozott működésitőke-támogatásra már a kiírás első napján mintegy 20 ezer cég pályázott, miközben az elkülönített 350 millió euró jó esetben mintegy 5–6 ezer igénylés finanszírozására elegendő. A vállalkozó szerint „botrányosan” indult a jelentkezés, hiszen például az ő cége a nyitás után egy félórával regisztrált, és már 13 ezer kérés volt előttük. „Fizikai lehetetlenség volt percek alatt kitölteni, elektronikusan aláírni a kérést, és csatolni a szükséges dokumentumokat” – részletezte László Endre. Elmondása szerint az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók abban bíznak, hogy a gazdasági minisztérium az ígéretek szerint még 500 millió euróval kiegészíti a keretet. „A beruházás is fontos, ám a működési tőke elengedhetetlen ahhoz, hogy márciusig fizetni tudjuk a béreket, a rezsit, az adókat” – húzta alá László Endre.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!