A 2009 szeptembere óta mért legalacsonyabb szintre esett az alapvető élelmiszerek árszintje júliusban, miután a tejtermékek és a növényi olajok ára jelentősen csökkent – közölte legfrissebb jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön.
2015. augusztus 06., 19:362015. augusztus 06., 19:36
2015. augusztus 06., 19:572015. augusztus 06., 19:57
A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg. Idén júliusban 164,6 pontos átlagot ért el, 19,4 százalékkal alacsonyabbat, mint 2014 azonos időszakában. Az összefoglaló szerint a tejtermékek ára a piaci túlkínálat miatt 7,2 százalékkal csökkent júliusban. Kínában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában visszaesett a kereslet, miközben az európai készletek rendkívül bőségesek.
A növényi olajok ára 5,5 százalékkal esett, 2009 július óta nem volt ilyen alacsony. Az FAO szerint a nemzetközi piacokra egyaránt nyomást gyakorol a több mint elegendő dél-amerikai szójaolajkészlet, továbbá az, hogy Dél-Ázsiában lassuló export mellett felpörgött a pálmaolaj-előállítás. A szemes termények ára ugyan 2 százalékkal nőtt júniushoz képest, de ez is 10,1 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly júliusi érték. Az emelkedés május óta tart az európai és észak-amerikai kedvezőtlen időjárás után megdrágult búza és kukorica miatt, a rizs esetében tapasztalt csökkenés ellenére.
A hús ára összességében nem változott, a marhahúst magasabb áron jegyzik, de ezt ellensúlyozta a sertés-, juh- és kecskefélék kedvezőbb ára a baromfi esetében megfigyelt stagnálás mellett. Az FAO cukorárindexe 2,5 százalékkal zárt magasabban júliusban a Brazília legfontosabb termőterületein tapasztalt nem megfelelő aratási körülmények miatt.
Kevesebb kukorica, krumpli, napraforgó
Nem csökken idén a búzatermés, azonban jelentősen kevesebb kukorica, burgonya és napraforgó lesz – jelentette be csütörtökön Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Hozzátette azonban, hogy a rendelkezésre álló adatok tükrében nem várható negatív hatás Romániára nézve. „Világszerte nagy gabonakészletek vannak, tehát ha megmarad a makrostabilitás, akkor kétlem, hogy nagy nyomás nehezedne az élelmiszerek árára, bár a szárazság kihat az őszi termésre” – fejtette ki a jegybankelnök. Az Európai Bizottság adatai és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) júliusi jelentése alapján készült becslések szerint a kukoricatermés 30 százalékkal, a napraforgóé 20 százalékkal, míg a burgonyatermés 15 százalékkal esik vissza idén.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!