Törvénnyel tiltanák a rönkexportot. Az ágazat képviselői szerint nem ez a legnagyobb baj
Fotó: Gecse Noémi
Tíz évre betiltaná a rönkfa exportját egy, a parlament előtt levő jogszabályjavaslat. Az ágazat képviselői szerint ez ugyanis meghaladottá vált, ma már korántsem jellemző a rönkexport a romániai piacra. Ám a faiparban érdekelteknek számos más gonddal kell nap mint nap megküzdeniük, és jó lenne, ha például a technológiai felzárkóztatásban, vagy a jó minőségű, de „normális áron” kínált nyersanyag biztosításában segítene a kormány, mivel csak így tudnának versenyképesek lenni a térség többi országában működő cégekkel.
2019. május 29., 08:342019. május 29., 08:34
Félmegoldásnak tartják a Krónika által megszólaltatott vállalkozók, és nem is hiszik, hogy valóban életben lép a törvénytervezet, amely tíz évre betiltaná a rönkfa exportját. Az erről szóló törvénytervezetet nemrég Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt és a képviselőház – azóta három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélt – elnöke nyújtotta be.
Az indoklásban az áll, hogy a törvény meghatározza az erdők fenntartható gazdálkodásának alapelveit, összehangolja a fenntartható erdőgazdálkodás mutatóit az európai uniós mutatókkal, ösztönzi az ökoszisztéma sokszínűségének megőrzését és javítását, alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz is. „Aki fát akar exportálni, az dolgozza fel, hogy a hozzáadott érték maradjon az országban. Ösztönözzük a feldolgozóipart, jövő évtől még több alapot különítünk el erre a célra. Egyesek évekig úgy tettek, hogy nem tudnak az ágazatban levő maffiáról, most felébredtek, és minket akarnak megleckéztetni. Mit tettek ők, hogy leállítsák a nagymértékű rönkkivitelt? Az elmúlt két évben nőtt Romániában a fafeldolgozó ipar kapacitása, olyan intézkedéseket hozunk, hogy támogassuk az ágazatot” – érvelt minap a jogszabályjavaslat szükségessége mellett egy Facebook-bejegyzésben Liviu Dragnea.
„Minden intézkedés, ami a nyersanyag feldolgozatlan állapotban történő exportjának tilalmára vonatkozik, segíti a hazai feldolgozóipart” – értékelt megkeresésünkre Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi székhelyű, a faiparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Hozzátette azonban: nem hisz a kormány ígéreteiben, hiszen az évek során a különböző szakmai, érdekvédelmi szervezetek jelzéseire, kérelmeire soha nem született megoldás. Mint kiemelte, Romániában amúgy egyre érdekesebben alakul a helyzet,
mert a hazai versenytárgyalásokon a betelepedett multinacionális feldolgozó vállalatok mellett „nem tudnak labdába rúgni”.
Bajkó Tibor ugyanakkor rámutatott, nem a rönkkivitel a legnagyobb probléma, hiszen a székely erdőkből kitermelt fa nagy része a Holzindustrie Schweighoferen keresztül félig feldolgozott állapotban jut ki Távol-Keletre. „Ez az igazi nagy probléma, ami a székely faipart térdre kényszerítette. Nem tartom kizártnak: tudatos döntés volt, hogy a székelyföldi, korábban jelentősnek számító faipar ne fejlődjön a kívánt ütemben” – fogalmazta meg az Arbor elnöke.
Meglátása szerint a román kormánynak nemcsak a külföldön dolgozók hazaküldött pénzére kellene alapoznia, hanem különös figyelmet kellene fordítania a termelővállalatokra minden ágazatban, így a faiparban is. Mint a szakember hangsúlyozta,
hiszen visszás, hogy Romániában nyersanyag is van, a munkaerő sem a legdrágább, mégis a nyugat-európai piacon a hazai feldolgozókra „rávernek” a lengyel vagy a litván cégek, csak azért, mert „normális áron” jutnak hozzá a nyersanyaghoz. A vállalkozói szövetség elnöke hangsúlyozta, nem olcsó nyersanyagot akarnak, hanem jó minőségűt, de rendes piaci áron.
– szögezte le Bajkó Tibor, aki szerint évekre van szükség, hogy a faipar talpra álljon, éppen ezért a kormánynak törvényekkel kellene segítenie az ágazati biztonság kialakulását.
Félmegoldásnak tartja a rönkexport tilalmát Kádár Rezső, a Kovászna megyei ProWood faipari klaszter ügyvezetője is. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az évek során ezt már többször megígérték a különböző kormányok, de soha nem valósult meg. Kiemelte: most azért is félmegoldás a tilalom, mert jelenleg Románia nem exportál nagy mennyiségben farönköt, a kínai és az arab felvásárlás leállt. „A hazai feldolgozóipart kell fejleszteni, behozni a technológiai lemaradást, különben a vállalatok nem tudnak versenyképesek maradni” – hangsúlyozta Kádár Rezső, aki szerint erre több megoldás van. Hozzátette: az általa vezetett klaszter elő is terjesztette a technológiai fejlesztésre vonatkozó javaslatait, de eddig azokat nem vették figyelembe a döntéshozók. Meglátása szerint – akárcsak az IT-szektorban – specifikus pályázati kiírásokkal lehetne segíteni a feldolgozó ipar technológiai felzárkóztatását, de ha a kormány nem akar erre pénzt fordítani, akkor a rönkeladás árából lehetne erre elkülöníteni alapot. A klaszter ügyvezetője kifejtette, a lábon eladott fa árának egy részét újraerdősítésre kell kötelező módon fordítani, hasonlóképpen a pályázati alapra is el lehet ebből különíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás