Fotó: Gábos Albin
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
2022. február 15., 22:352022. február 15., 22:35
2022. február 16., 00:462022. február 16., 00:46
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki a jelentés szerint, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be – írták.
A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében – mielőtt a járvány miatt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon – az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 740 millió tonnára zuhant – közölték.
Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás.
A 2020 és 2021 harmadik negyedéve közötti gazdasági fellendülés hatása ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú trendje az EU-ban folyamatos csökkenést mutat – tették hozzá.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!