Reménysugár. A szakértő szerint van esély arra, hogy nyáron utazzunk.
Fotó: Haáz Vince
Vakcinaigazolvány-applikációk már most léteznek, az oltásról szóló dokumentum akár milliók számára adhatja vissza a biztonságos repülős utazás lehetőségét – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró, aki szerint amúgy egy ilyen igazolás általánossá tétele nehezen megvalósítható. A szakértő bízik benne, hogy a nyáron már karanténkötelezettség nélkül fogadhat vendégeket Magyarország.
2021. február 04., 07:552021. február 04., 07:55
– Mekkora szerepe lesz az oltásnak az idei nyári utazásokban, nyaralásokban?
– Nagyon sokan gondolják úgy, hogy az idegenforgalmi szezon újraindulása érdekében a vakcinaigazolvány, a koronavírus elleni oltást igazoló okmány mindenképpen hozzájárul majd ahhoz, hogy gyorsabban indulhasson útnak sok tízezer, százezer vagy akár millió ember, és biztonságban tudjanak repülőn utazni. Mindennek az az alapja, hogy egy 1960-as ötlet kapcsán létezik az úgynevezett sárga oltási könyv. Nekem egyébként két oltási könyvem is van már, mert az egyik már betelt. Ezzel a sárga oltási könyvvel lehetett, s lehet a mai napig igazolni, hogy bizonyos oltásokat megkaptunk.
A világban jelenleg egyetlen olyan oltás van, ami kötelező, és ami nélkül bizonyos országokba nem tudunk belépni, ez a sárgaláz elleni védőoltás. Például ha Malawiba, Ugandába vagy egy sor más afrikai országba akarunk belépni, akkor fel kell mutatni a határon az oltásról szóló igazolást, vagyis az ezt igazoló pecsétet a sárga könyvben. Ez tíz évre érvényes egyébként, azt követően meg kell ismételni. Ezt a fajta oltási könyvet, avagy vakcinaigazolványt most felújították oly módon, hogy több szervezet is applikációt készített, így például a Travel Pass app-ot , amelyet a IATA, a légügyi szervezetek szövetsége hozott létre. Úgy vélik, ezzel meg lehet ejteni a biztonságos repülést, így vélhetően minél hamarabb, minél több ember tud majd utazni. De több más cég, szervezet is csináltatott egyfajta vakcinaigazolvány-applikációt.
– Elképzelhető, hogy bizonyos idő után kizárólag ilyen jellegű igazolványokkal utazhatunk, repülhetünk?
– Ez több kérdést felvet. Először is, nézzük meg, miként lehet ezt ellenőrizni. Ha repülőn utazunk, akkor lehetséges a vakcinaigazolás ellenőrzése, hiszen könnyedén megteheti ezt a határőrizeti szerv, a légitársaság munkatársa, esetleg a repülőtér alkalmazottja. Ebben az esetben biztosak lehetünk, hogy azon a repülőn csak olyanok utaznak, akik be vannak oltva koronavírus ellen. Ugyanakkor ha valaki elutazik például Prágába, és azt nem repülővel teszi, hanem autóval, akkor kérdéses, hogy miként tudja valaki ellenőrizni, hogy megvan-e az illetőnek az oltása. Csak akkor lehetne ezt megoldani, ha ismét hosszabb időre lezárnák a határokat. Nyilván az Európai Unió esetében ez nehezen elképzelhető. De akkor sem biztos, hogy van erre lehetőség, ha lezárjuk a határokat, hiszen olyan óriási mennyiségű autóforgalommal számolhatunk, ami lehetetlenné teszi az oltásra vonatkozó okmányok hitelességének folyamatos ellenőrzését.
Kérdés az is, hogy minden ország mindenféle vakcinát elfogad-e? Tehát elfogadja-e egy adott állam az orosz, a kínai, a brit, az amerikai stb. vakcinát? Az, hogy egy ország elfogadja, rendben van, de ez kölcsönös lesz-e?
Olvashattunk arról, hogy bizonyos országok más államokban készült vakcinát nem szeretnének elfogadni. Szóval ez is kérdéseket vet fel. Lesz-e elegendő oltóanyag minden országban ahhoz, hogy bevezessenek egy ilyen rendelkezést? Mert amennyiben nem lesz általánosan hozzáférhető az oltás, akkor nagyon nehéz ilyen alapon korlátozni az utazásokat, hiszen ha valaki szeretne utazni, de nem tud hozzáférni az oltáshoz, akkor egyszerűen elzárjuk őt az utazás lehetőségétől. Összességében tehát a vakcinaigazolvány nagyon jó ötlet ahhoz, hogy az idegenforgalom mielőbb talpra álljon, hogy lehessen utazni. De azt, hogy ezt általánosan bevezessék, még számos kérdést vet fel, nem fog megtörténni egyik napról a másikra.
– Az utóbbi időben az európai uniós egyeztetéseken téma az egységes oltásigazolvány bevezetése. Ez megvalósítható?
– Láthattuk, hogy a védekezést mennyire tudták összehangolni a tagországok. Gyakorlatilag mindegyik uniós ország úgy védekezik, ahogy tud, minden tagállam hozza a saját jogszabályait, összehangolásról nem beszélhetünk. Nem vagyok biztos abban, hogy az oltásigazolvány frontján hamarabb, könnyebben érnek el eredményt. Az ötlet segítheti az idegenforgalmat, de alaposan ki kell dolgozni a használatot, mert egyelőre korántsem egyértelmű, hogy egy ilyen igazolvánnyal megoldódik minden utazási gond.
– Várható-e, és ha igen, mikortól, hogy a már beoltott, erről igazolással rendelkező magyar állampolgárok vagy külföldiek karanténkötelezettség nélkül léphessenek be Magyarországra?
– Jelen pillanatban nehéz erre még jóslat szintjén is választ adni, hisz egyelőre az országok még csak az oltóanyagért „versenyeznek”.
Természetesen az egészségügyi helyzet alakulása alapján történnek meg az intézkedések Magyarországon és Romániában egyaránt. Ezek pedig folyamatosan változnak.
– Mire számíthatunk idén a nyaralások szempontjából?
– Reménykedem abban, hogy a magyar oldalon már márciusban történhetnek enyhítések, talán a szállodák megnyitása elkezdődhet a tavaszi időszakban. Bízom benne, hogy a nyári szezonban a hoteleket, wellnessrészlegeket, nevezetességeket fel tudjuk keresni. Azért gondolom így, mert addigra mindkét országban elég sok oltást tudnak szerezni a kormányzatok. Addig sajnos a fertőzöttség is olyan fokú lesz, hogy nagyon sokan átesnek a betegségen. Ráadásul az elmúlt időszak tapasztalata azt bizonyítja, hogy a nyarat nem szereti a koronavírus, a tavalyi adatok alapján nem volt túl magas a fertőzöttek száma június–júliusban az azt megelőző időszakhoz képest. A szolgáltatóknak elemi érdekük a nyitás. Ha Magyarországon – de ez nyilván Romániára is igaz – nem tudnak megnyitni az idegenforgalmi szolgáltatók, nem tudják fogadni a vendégeket, ha még az idei nyári szezon is eltűnik, az nagyon komoly gazdasági válságot fog eredményezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás