Fotó: skipro.ro
Sok esetben drágább Romániában üdülni, mint tőlünk kicsit nyugatabbra, de az árakat a belföldi piac szabályozza – osztotta meg tapasztalatait László Endre.
2016. november 02., 14:272016. november 02., 14:27
2016. november 02., 15:202016. november 02., 15:20
A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) középrégiójáért felelős alelnök elmondta, sok esetben az itteninél jobb szolgáltatást kínáló kelet-magyarországi szállodák és a wellness- vagy gyógyturizmus olcsóbb, mint a romániai.
Példaként említette, hogy Brassópojánán a négyéjszakás szilveszter 900 euróba kerül, míg egy hasonló kategóriájú magyarországi wellness-szállóban fele az ár. Ausztriában pedig sokkal olcsóbban lehet sízni, mint Pojánán, és bár az elmúlt években erre soha nem volt példa, a híres osztrák síközpontokban még mindig van hely, s Bécsben is jó áron lehet foglalni. Romániában pedig a magas árak ellenére a legtöbb szállodában már telt ház van, szilveszterre pedig mindent lefoglaltak.
„Felértékelődött a biztonság. Az utazási trendeket eddig nem befolyásolták ilyen nagymértékben a geopolitikai történések, ám most Románia megbízható, biztonságos, de még kuriózumnak tekintett úti cél” – részletezte a turisztikai szakember. Hozzátette, aki eddig halogatta a kelet-közép-európai üdülést, most már szívesen látogat ezekre a helyekre. Az árat pedig a kereslet szabályozza, elsősorban a belföldi piac. „Ha van, akinek eladni, magasak az árak” – összegezte az idegenforgalmi szakértő, aki szerint ugyanakkor nem az árakat kell csökkenteni, hanem a minőséget kell javítani. Mint ecsetelte, jelenleg a romániai vendéglátók mintegy 10 eurót szánnak egy fő napi ellátására, ennyi pénzből pedig nem lehet minőséget kínálni.
Sokféle turista érkezik az országba. A tapasztalat szerint például a Károly herceg vagy Kálnoky gróf által idecsalogatott külföldiek, a nyugat-európai turisták bevállalósabbak, mint a szomszéd országokból érkezők. Őket nem zavarja annyira a rossz út, rácsodálkoznak azokra az apróságokra, amit máshol nem láthatnak, például arra, hogy megy a tehén az utcán.
A nyugat-európai, a magyarországi vagy éppen a dél-romániai vendégeknek más-más elvárásaik vannak, de az közös, hogy a szálláshelyet önmagában már nehéz értékesíteni, a szilvapálinka és a fatányéros már nem varázsolja el a turistát. „Programokat kell kínálni, wellness-szolgáltatást, természetjáró túrákat, hagyományosmesterség-bemutatókat, vagy az épített örökség, a természeti látványosságok keltik fel a turisták érdeklődését” – mutatott rá László Endre, aki az érdeklődőknek azt ajánlja, hogy inkább keressenek turisztikai csomagokat, hiszen az gazdaságosabb, mint az alapár, és pluszszolgáltatást, programokat is kínálnak hozzá, így a vendégnek nem kell azon gondolkodnia, hogy mivel tölti az idejét, nem unatkozik.
László Endre ugyanakkor rámutatott, a romániai turizmus egyik legnagyobb gondja a szakképzett munkaerő hiánya, aminek pedig az az oka, hogy nincs minőségi szakoktatás sem középszinten, sem az egyetemen. A turisztikai vállalkozók éppen ezért gyakran külföldi oktatókat szerződtetnek, rövid felkészítőket tartanak, de így kis lépésekben haladnak. „Visszatérő kérdés, hogy a vendéglátók miért nem mosolyognak. Persze alacsonyak a bérek, de ez csapatmunka: ha kedvesek, jól megy a vállalkozás, később a fizetéseket is lehet emelni” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!