Külön szimbólummal látják el a háromszéki helyi termékeket, miután egy felmérés szerint igény mutatkozik erre. A kutatást kezdeményező alapítvány ugyanakkor népszerűsítő kampányt is tervez.
2017. február 14., 15:092017. február 14., 15:09
2017. február 14., 16:132017. február 14., 16:13
A bizalomtól függ, hogy a vásárlók a helyi terméket részesítik-e előnyben – erre a következtetésre jutott a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) a helyi vásárlási szokásokat vizsgáló elemzése során. Amint arról már korábban írtunk, a HKA felkérésére az elmúlt év végén a a Sapientia EMTE csíkszeredai karának szociológusai végeztek előzetes felmérést.
Bereczki Kinga, az alapítvány ügyvezetője hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, a teljes tanulmányt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de annak adatait felhasználják a hamarosan induló, a háromszéki termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő kampányukban. A tanulmány legfontosabb tanulsága: bizalom kérdése, hogy a vásárló a helyi terméket előnyben részesíti-e vagy sem a többi termékkel szemben, mint ahogy az is, hogy a termelő jó minőségű terméket kínál a vásárlónak vagy sem.
A HKA a helyi termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő kampányt tervez, hogy ezekre felhívja a figyelmet, rámutasson a változatosságukra, valamint arra, hogy milyen hatással vannak a helyi gazdaságra. Az alapítvány a elyi termékek és szolgáltatások megkülönböztetésére, jelölésére két – egy piros és egy kék – háromszéki termék, illetve háromszéki szolgáltatás szimbólumot vezet be, és ösztönzi ezek használatát a termékek, az üzletek és cégek esetében egyaránt. A kutatásból ugyanis az derül ki, hogy az embereknek erre igényük van, mert így könnyebben tudják azonosítani az üzletek polcain a helyi termékeket vagy a településen belül a helyi üzleteket. A kezdeményezők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a szimbólum nem minősít, hanem azonosít, és megkülönböztet, nem egy újabb védjegyet próbálnak bevezetni, hanem megjelölik a helyi, vagyis háromszéki termékeket.
Mivel a kutatásból az is kiderült, hogy a vásárlók általában kizárólag élelmiszeripari termékre gondolnak, amikor helyi termék kerül szóba, ezért a kampányban arra is hangsúlyt fektetnek, hogy bemutassák a helyi termékek változatosságát. Készítenek egy termék-szolgáltatás katalógust, és indítanak egy honlapot, ahol rendszerezik az információkat. Éppen ezért arra kérik a vállalkozókat, hogy töltsenek ki egy adatlapot, és küldjék be az alapítványhoz, hogy bekerüljenek az adatbázisba.
Másrészt összeállítottak egy kritériumrendszert, ami szerint egy cég akkor minősül helyinek, ha a következő feltételek egyszerre teljesülnek: helyi tulajdonosa van, helyben bejegyzett, helyi munkaerőt foglalkoztat, helyi piacon is értékesít, van közösségi szerepvállalása. A helyi terméket úgy határozták meg, hogy részben vagy teljesen helyi alapanyagból készül. Bereczki Kinga elmondta, a kommunikációs kampány márciusban kezdődik, októberig tart, ez idő alatt az alapítvány munkacsoportja folyamatosan gyűjti az adatokat, ezek feldolgozását, és megjelentetését jövő évre tervezik.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!