Részben megerősítette, részben azonban cáfolta szerda este kiadott közleményében az adóemelések kapcsán a napokban a sajtóban napvilágot látottakat a pénzügyminisztérium.
2013. augusztus 07., 16:492013. augusztus 07., 16:49
Amint arról beszámoltunk, kiszivárgott egy szándéknyilatkozat, ami egyes források szerint a Ponta-kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat, amelyre az újabb készenléti hitelmegállapodáshoz van szükség.
A dokumentum értelében akár tízszeresére is nőhet az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem, akiknek házastársa vagy nagykorú gyermeke nem áll alkalmazásban, nekik is hozzájárulást kell fizetniük nem dolgozó családtagjuk után.
A pénzügyminisztérium nem sietett egyébként cáfolni a már hét végén felröppent információkat, szerda esti közleményében viszont leszögezte, hogy az újabb készenléti hitelmegállapodás nem újabb adók és illetékek bevezetéséről szól. „Az új szándéknyilatkozat reformokról szól olyan ágazatokban, mint az egészségügy, közlekedés, energetika, uniós alapok lehívása, az állami vállalatok átszervezése stb. Ezek a reformok biztosítanák a fenntartható makrogazdasági egyensúlyt, valamint a gazdasági növekedés folytatását\" – mutat rá a közlemény.
A pénzügyminisztérium a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban cáfolta, hogy egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulást kellene fizetniük a családfenntartóknak nem dolgozó családtagjuk iránt is, egyenesen „teljesen valótlannak\" nevezték ezt az információt.
Részben megerősített információk
Az ingatlanok felhasználástól függő differenciált adózása már ennél valószínűbb, várhatóan január elsejétől lényegesen nagyobb ingatlanadót kell majd azoknak befizetniük, akiknek saját otthonuk egyúttal cégszékhelyként is szolgál. A szaktárca közlése szerint az intézkedés bevezetése nem új ötlet, szerepelt az már korábbi szándéknyilatkozatokban is, az ötlet maga pedig az üzleti szférától származik. Mint részletezik, azért kérték a vállalkozók ezt az adóemelést, mivel a jelenlegi helyzet tisztességtelen versenyhelyzetet teremt különböző vállalkozások között a különböző szintű adók miatt.
Az pedig már majdnem bizonyos, hogy jövőre egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni az adó mellett az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek után, a pénzügyminisztérium közleménye megjegyzi ugyanis, hogy szélesíteni kívánják a hozzájárulást fizetők körét, s minden jövedelem után kellene egészségbiztosítást fizetni.
Államfői bírálat
A fék behúzásához hasonlította szerdán Traian Băsescu államelnök azt, hogy a Ponta-kormány válságidőben adóemelésekkel próbál plusz költségvetési bevételekre szert tenni, miközben nem használja fel a Románia rendelkezésére álló európai uniós forrásokat. Az államfő ugyanakkor felidézte, ő maga ellenezte, hogy a Boc-kormány 19 százalékról 24 százalékra emelte az általános forgalmi adót (áfa/TVA). „Hál\' Istennek, hogy végül csak az áfát emelték meg\" – jegyezte meg.
A jelenlegi helyzetre utalva kifejtette, a válságnak nincs vége, miközben Európa recesszióban van, Románia épphogy a felszínen evickél, ilyenkor pedig szerinte „egy kormány lehet, nem tud adót csökkenteni, de azokat emelni hatalmas tévedés\". Rámutatott, az országban jelenleg nagyon sok cég „él\" ingatlan-bérbeadásból. „Úgy vélem, nem összehangolt, nem megfontolt politikák ezek\" – szögezte le Traian Băsescu.
Amint arról beszámoltunk, egy nappal korábba Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök, jelenleg kormánypárti politikus is bírálta a Ponta-kabinet adóemelési terveit. „Hibának, súlyos adópolitikai ballépésnek tartom a többletadó kivetését azon vagyonelemekre, amelyek egy piacgazdaságban a szociális védőháló szerepét játsszák. Ahelyett, hogy az – adott esetben idős – emberek a markukat tartanák az állami segélyekért, ingatlanuk bérbe adásából többletjövedelemre tesznek szert, így az államnak már nincs több kötelezettsége velük szemben\" – hangoztatta Tăriceanu. A politikus szerint a kormány által tervezett adók azt a mentalitást tükrözik, amely szerint büntetni kell azokat, akik valamilyen tulajdonnal rendelkeznek.
Az üdülési csekkeknek idén is jelentős pozitív hatása volt a belföldi turizmusra, különösen a főszezonon kívüli időszakokban – vont mérleget a nyári idény lezárultával az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) csütörtöki közleményében.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint csütörtökön a szerdai 383,4311 lejről 24,11 banival (0,06 százalékkal) 383,6722 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság Románia ellen, mivel az korlátozza a piaci szereplők szabadságát az áram és a gáz nagykereskedelmi árának meghatározása, illetve a földgáz exportja tekintetében.
Csökkent az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon meghirdetett távmunkahelyek (home office) száma, miután a 2020–2022-es időszakban látványosan nőtt, az egy év alatt meghirdetett állások több mint 10 százalékát téve ki – derül ki az eJobs friss elemzéséből.
Mintegy 122 000 háztartás kaphat napelemeket és energiatárolókat a kiszolgáltatott személyek számára a RePowerEU program révén elkülönített keretből – jelentette be szerdán Adrian Câciu európai beruházásokért felelős miniszter.
Több mint 2,6 millió kedvezményezett kap októberben ismét 250 lejes élelmiszer-vásárlási támogatást – jelentette be szerdán Adrian Câciu, az európai beruházásokért felelős miniszter.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 augusztusában 5,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júliusban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román miniszterelnök kancelláriáján megalakítandó bizottság fogja megvizsgálni, hogy a magyar állami tulajdonban levő MVM megvásárolhatja-e a német E.ON csoport romániai szolgáltatói üzletágát – értesült a Hotnews.
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintje 2025 márciusában sem fog módosulni, sőt az élelmiszerek és gyógyszerek esetében is megmarad a 9 százalékos áfa – ígéri Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfői babérokra pályázó elnöke.
szóljon hozzá!