Részben megerősítette, részben azonban cáfolta szerda este kiadott közleményében az adóemelések kapcsán a napokban a sajtóban napvilágot látottakat a pénzügyminisztérium.
2013. augusztus 07., 16:492013. augusztus 07., 16:49
Amint arról beszámoltunk, kiszivárgott egy szándéknyilatkozat, ami egyes források szerint a Ponta-kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat, amelyre az újabb készenléti hitelmegállapodáshoz van szükség.
A dokumentum értelében akár tízszeresére is nőhet az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem, akiknek házastársa vagy nagykorú gyermeke nem áll alkalmazásban, nekik is hozzájárulást kell fizetniük nem dolgozó családtagjuk után.
A pénzügyminisztérium nem sietett egyébként cáfolni a már hét végén felröppent információkat, szerda esti közleményében viszont leszögezte, hogy az újabb készenléti hitelmegállapodás nem újabb adók és illetékek bevezetéséről szól. „Az új szándéknyilatkozat reformokról szól olyan ágazatokban, mint az egészségügy, közlekedés, energetika, uniós alapok lehívása, az állami vállalatok átszervezése stb. Ezek a reformok biztosítanák a fenntartható makrogazdasági egyensúlyt, valamint a gazdasági növekedés folytatását\" – mutat rá a közlemény.
A pénzügyminisztérium a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban cáfolta, hogy egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulást kellene fizetniük a családfenntartóknak nem dolgozó családtagjuk iránt is, egyenesen „teljesen valótlannak\" nevezték ezt az információt.
Részben megerősített információk
Az ingatlanok felhasználástól függő differenciált adózása már ennél valószínűbb, várhatóan január elsejétől lényegesen nagyobb ingatlanadót kell majd azoknak befizetniük, akiknek saját otthonuk egyúttal cégszékhelyként is szolgál. A szaktárca közlése szerint az intézkedés bevezetése nem új ötlet, szerepelt az már korábbi szándéknyilatkozatokban is, az ötlet maga pedig az üzleti szférától származik. Mint részletezik, azért kérték a vállalkozók ezt az adóemelést, mivel a jelenlegi helyzet tisztességtelen versenyhelyzetet teremt különböző vállalkozások között a különböző szintű adók miatt.
Az pedig már majdnem bizonyos, hogy jövőre egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni az adó mellett az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek után, a pénzügyminisztérium közleménye megjegyzi ugyanis, hogy szélesíteni kívánják a hozzájárulást fizetők körét, s minden jövedelem után kellene egészségbiztosítást fizetni.
Államfői bírálat
A fék behúzásához hasonlította szerdán Traian Băsescu államelnök azt, hogy a Ponta-kormány válságidőben adóemelésekkel próbál plusz költségvetési bevételekre szert tenni, miközben nem használja fel a Románia rendelkezésére álló európai uniós forrásokat. Az államfő ugyanakkor felidézte, ő maga ellenezte, hogy a Boc-kormány 19 százalékról 24 százalékra emelte az általános forgalmi adót (áfa/TVA). „Hál\' Istennek, hogy végül csak az áfát emelték meg\" – jegyezte meg.
A jelenlegi helyzetre utalva kifejtette, a válságnak nincs vége, miközben Európa recesszióban van, Románia épphogy a felszínen evickél, ilyenkor pedig szerinte „egy kormány lehet, nem tud adót csökkenteni, de azokat emelni hatalmas tévedés\". Rámutatott, az országban jelenleg nagyon sok cég „él\" ingatlan-bérbeadásból. „Úgy vélem, nem összehangolt, nem megfontolt politikák ezek\" – szögezte le Traian Băsescu.
Amint arról beszámoltunk, egy nappal korábba Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök, jelenleg kormánypárti politikus is bírálta a Ponta-kabinet adóemelési terveit. „Hibának, súlyos adópolitikai ballépésnek tartom a többletadó kivetését azon vagyonelemekre, amelyek egy piacgazdaságban a szociális védőháló szerepét játsszák. Ahelyett, hogy az – adott esetben idős – emberek a markukat tartanák az állami segélyekért, ingatlanuk bérbe adásából többletjövedelemre tesznek szert, így az államnak már nincs több kötelezettsége velük szemben\" – hangoztatta Tăriceanu. A politikus szerint a kormány által tervezett adók azt a mentalitást tükrözik, amely szerint büntetni kell azokat, akik valamilyen tulajdonnal rendelkeznek.
A romániai lakosság 13 százalékkal többet fog költeni az idei téli ünnepek alatt, de ez nem feltétlenül jelenti a fogyasztás növekedését, inkább az inflációval magyarázható – derül ki a Reveal Marketing Research pénteken közzétett felméréséből.
A 2025-ös évi állami társadalombiztosítási költségvetés elfogadásáig a jelenlegi szinten maradnak a nyugdíjak, és a büdzsé elfogadásáig befagyasztják a fizetéseket a közszférában, és nem jár üdülési csekk a kiszivárgott hírek szerint.
Tiltakoznak a turisztikai ágazat munkáltatói és szakszervezetei a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek esetleges megszüntetése ellen; szerintük egy ilyen intézkedésnek „katasztrofális következményei” lehetnek.
A Transilvania Bank megkezdte több mint 320 000 bankkártya átadását az OTP Bank Románia ügyfelei számára. A bankkártyákat az ügyfelek 2025. március 3-tól használhatják – tájékoztatott pénteken a BT kommunikációs osztálya.
A 2023-as adatok szerint Romániában nőtt a nem alkoholos italok, továbbá a borok és a desztillált alkoholos italok egy főre jutó fogyasztása az előző évhez képest, ám a sörfogyasztás visszaesett – ami összhangban van a nemzetközi tendenciákkal.
Az idei első kilenc hónapban 1,683 millió külföldi turista szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, és összesen mintegy 5,019 milliárd lejt, fejenként 2982,8 lejt költöttek el – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 6,4 százalékkal 2582 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Miután egy nappal korábban még az sem győzte meg a Fitch hitelminősítőt, hogy egy viszonylag nagy parlamenti támogatottságú koalíció tárgyal a kormányalakításról, várható volt, hogy a PSD visszalépése nem marad következmények nélkül a pénzpiacon.
Az OTP Bank Románia 2025. február 28-tól Transilvania Bankká válik – tájékoztatott csütörtökön a BT kommunikációs osztálya.
A kabinet szerdán meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozására vonatkozó intézkedést – számolt be a kormányszóvivő az ülés végén tartott sajtótájékoztatón.
szóljon hozzá!