Megérintette a válság szele az ingatlan-adásvételeket, a bankhitelek is alakítják a tranzakciók számát

A bizonytalanság jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot, ennek ellenére az árak nem csökkennek – összegezte a pillanatnyi helyzetképet tegnap a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Felidézte, egy hónappal ezelőtt teljesen leállt a piac, alig voltak adásvételek, ahhoz képest most már újra van mozgás, gazdát cserélnek a lakások.

Sem az eladók, sem a vevők nem egyezkednek, egyik oldal nem enged, a vásárlók egy része pedig nem tudja, vagy nem akarja kifizetni a kért árakat” – részletezte a szakértő. Ugyanakkor – tette hozzá – a vásárlók körében érződik, hogy stressz alatt döntenek, attól tartanak ugyanis, hogy idővel elértéktelenedik a megtakarított pénzük.

A bizonytalanságnak normális esetben az árak csökkenését kellene eredményeznie, az lenne a természetes, ha a vásárlók kivárnának, és akkor lépnének piacra, amikor visszaesnek az árak, ám az infláció szorításában mégis létrejönnek az adásvételek, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy Kolozsváron még mindig nagyobb biztonságot jelent az ingatlanbefektetés, mint a bankban tartott megtakarítás.

Bónis Endre kérdésünkre ugyanakkor arra is kitér, hogy jelen pillanatban kevés az a vásárló, aki bankkölcsönhöz folyamodik,

hiszen a két számjegyű kamat elijeszti a hitelintézetek esetleges ügyfeleit. Az energiaválság is rengeteg kérdést vet fel, még senki nem tudja pontosan, mekkora lesz télen a rezsi, felvetődik, hogy a gázszámla vagy a törlesztőrészlet lesz magasabb.

Az ingatlanszakértő tapasztalatai szerint a kolozsvári ingatlanpiacon továbbra is sok az érdeklődő, de ehhez képest kevesebb tranzakciót ütnek nyélbe, mert kevés vásárló adja meg a kért árat. Vannak ugyan tranzakciók, de nem pörög a piac, mindenki az árcsökkenést várja, ám Bónis szerint kevés az esélye annak, hogy ez bekövetkezik.

Az új építésű lakások iránt is csökkent a kereslet, ám az ingatlanfejlesztők „fittyet hánynak” arra, hogy most éppen nem tudják eladni a lakásokat, tudják, hogy azoknak is előbb-utóbb megkerül a gazdája.

– szögezte le a szakértő. Kifejtette, Kolozsváron évek óta visszatérő gond, hogy amint az egyetemisták beköltöznek, a város fuldoklik a sok gépkocsitól, a szatellittelepülésekről egyre nehezebb bejárni, lehetetlen időpontban kell elindulnia annak, aki nem akar a forgalomban rostokolni, a reggeli csúcsforgalomban még a Györgyfalvi negyedből is 40 perces út gépkocsival a belváros.

Ilyen körülmények között nagyobb a kereslet a városban levő lakások iránt, inkább azt az ingatlant keresik, amelynek a közelében elérhető a tömegközlekedés. Ma már kevesen vásárolnak úgy ingatlant, hogy nem nézik meg az energia osztályozását, valamint azt, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása.

Emiatt egyre nagyobb a kereslet a már felújított, azonnal beköltözhető lakások iránt, kevesen vesződnek a munkálatokkal. Régi építésű, lerobbant ingatlant leginkább a befektetők vásárolják, például a szakmabeliek, akik olcsóbban megoldják a felújítást” – összegzett Bónis Endre.

Csökkent a tranzakciók száma Nagyváradon is, jóval kevesebb ingatlan cserél gazdát, mint eddig – vont mérleget megkeresésünkre György-Csáki István, az Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Mint kérdésünkre részletezte, Nagyváradon még mindig sokan vásárolnak lakást hitelből, az adásvételek jelentős részét bankkölcsönből bonyolítják le.

A szakértő azt tapasztalja, hogy nagy vonalakban ugyanúgy adnak hitelt a pénzintézetek, csak esetenként drágábban.

Ami viszont tetten érhető Nagyváradon, hogy lassult az ingatlanfejlesztések üteme, a nagy kivitelezők egyelőre visszavonulót fújtak, nem kezdenek újabb projekteket, sőt a régiek befejezését is elodázzák. „Általában tapasztalható, hogy az ingatlanpiac szereplői kivárnak, a világpolitikai helyzet fejleményei hatással vannak a döntésekre” – húzta alá György-Csáki István.

Elmondása szerint jelenleg az árak stagnálnak, megjelenik néha egy-egy alkalmi vétel, de egyelőre ezen a szinten nincs mérhető változás. Ugyanakkor Nagyváradon még nem érzékelhető, hogy az energiaválság alakítaná az ingatlanpiacot, a vásárlást nem befolyásolja, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása.

– fogalmazta meg György-Csáki István, aki arra számít, hogy november után keresettebbek lesznek a hőszigetelt, saját hőközponttal felszerelt lakások, ahol bármikor ki és be lehet kapcsolni a fűtést, szabályozni lehet a fogyasztást.

„Székelyföldön leállt az ingatlanpiac, mert a bankok már csak nagyon szigorú feltételek mellett adnak hitelt, a tavalyhoz képest is nehezített a pálya” – fogalmazta meg eközben lapunk érdeklődésére Szabó Lehel, a Well Ingatlanügynökség vezetője.

A mozgás – elmondása szerint – kizárólag annak tulajdonítható, hogy az infláció megrémítette az embereket, így akinek van megtakarított pénze, az ingatlanba fekteti. Akik megélték a kilencvenes évek nagymértékű pénzromlását, most féltik a megtakarításaikat, és lakást vásárolnak.

Egyelőre az árak stagnálnak, ám Szabó Lehel arra számít, hogy az év végére visszaesnek.

„Ha a bankok nem áramoltatnak pénzt a piacra, csökken a vásárlóerő, visszaesik a kereslet, aminek az lesz az egyenes következménye, hogy aki meg akar valamilyen okból szabadulni a tulajdonában levő ingatlantól, kénytelen lesz engedni az árból” – jelentette ki a szakértő.

Tapasztalatai szerint amúgy Székelyföldön ugyanakkor leginkább az árak diktálnak, mindenki olyan lakást vásárol, amilyenre pénze van, és amennyi hitelt kap a banktól. Ha valaki meg tud venni egy szép kétszobás ingatlant, nem fog egy kisebbet vásárolni, mert esetleg olcsóbb a fenntartása. Szabó Lehel ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a földgázzal fűtött lakások népszerűbbek, a villanyfűtéstől a legtöbben ódzkodnak.