Fotó: Gov.ro
Közel 18 százalékkal, 3000 lejre emelkedik a bruttó minimálbér január elsejétől a bukaresti kormány döntése értelmében. A Ciucă-kabinet határozatot fogadott el a rászorulóknak az energiaszámlák kifizetésére nyújtandó segélyről is.
2022. december 08., 21:462022. december 08., 21:46
2022. december 08., 22:402022. december 08., 22:40
A kormány közleménye emlékeztet, hogy 2018 óta a bruttó bér 35 százalékát kitevő társadalombiztosítási járulék teljes egészében az alkalmazottakra hárul. Ennek megfelelően a jelenlegi adószabályok mellett januártól a legalacsonyabb garantált jövedelem nettó összege 1863 lej lesz, ami 22 százalékkal haladja meg az idei nettó minimálbért.
Az Economedia.ro gazdasági portál szerint jelenleg 1,2 millió alkalmazott, a munkavállalók csaknem 23 százaléka kap minimálbért. A jövő évtől bevezetendő 3000 lejes minimálbér a kormány tájékoztatása alapján 2 millió 181 ezer munkavállalót érint.
Csütörtöki ülésén döntött a Nicolae Ciucă vezetet kormány arról is, hogy az energiaszámlák kifizetésére 1400 lejes adómentes segélyt kapnak jövőre a rászorulók. A sürgősségi rendeletet értelmében a 4 milliárd lejes keretösszegű támogatást a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik, abból a pénzből, amely a regionális, illetve a humántőke operatív programban maradt felhasználatlanul.
A két 700 lejes részletben – a jövő év első, illetve második felében – folyósítandó segélyre a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok, a szociális segélyből súlyos fogyatékossággal élők, illetve a szociális segélyben részesülő családok jogosultak. Amennyiben egy háztartásban többen élnek, a segély folyósításának az a feltétele, hogy az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a havi 2000 lejt. A segély ügyintézését a Román Postára bízták, a szabályozást több mint 20 oldalon keresztül részletezi a jogszabály. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható „energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére lehet fordítani, akár a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére is.
Másfelől az infláció következtében a nehéz anyagi helyzetben lévőknek vagy az elszegényedés fenyegetésével szembesülő családoknak a tavalyinál 50 százalékkal több pénzt kell élelemre költeniük. A román kormány azzal számol, hogy jelenleg (a nyári hónapokat is beleértve) átlagosan 750 lejbe kerül havonta egy lakás fűtése, tehát a jövő évre háztartásonként előirányzott 1400 lejes segély mintegy 15 százalékkal könnyíti a kedvezményezettek energiaszámlák törlesztésével kapcsolatos terheit. A támogatásra jogosult háztartásokban becslések szerint 3,9 millió ember él.
A kormány egy másik, csütörtökön elfogadott sürgősségi rendeletben további egy évre kiterjesztette azoknak a 250 lejes – alapélelmiszerekre, illetve meleg ebédre fordítható – szociális utalványoknak a folyósítását, amelyekkel június óta kéthavonta segítették a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket, illetve a legalább kétgyermekes családokat, amennyiben az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 675 lejt. A rászorulók közé sorolja a kormányrendelet a havi 1700 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat és súlyos fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a szociális segélyből (garantált minimális jövedelemből) élő állástalanokat. Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter a kormányülés után elmondta, a kéthavonta folyósított segélyt 2023-ban egész évben megkapják a kedvezményezettek, de 1500 lejről 1700 lejre emelték a jogosultság feltételéül szabott jövedelemhatárt.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!