2012. március 15., 07:562012. március 15., 07:56
„A különböző fejlettségű, különböző pénzügyi kultúrával rendelkező országokban eltérnek a lakosság által használt megtakarítási formák. Kelet-Európában az állampolgárok jelentős többsége a bankbetéteket választja, 80–90 százalékuk pedig egy–négy hónapos lekötés mellett dönt, nagyon kevesen vállalnak fél- vagy egyéves lekötést” – magyarázta a szakember.
Mint mondta, az utóbbi években lassan, de folyamatosan egyre inkább bővült a befektetési alapokat, helyi piacok részvényeit vásárlók száma az országban, ez többek között annak is köszönhető, hogy a Bukaresti Értéktőzsde kínálata is fokozatosan gyarapodott. „Az arany, ezüst és más nemesfémek vásárlása még mindig divatját éli, ez leginkább arra emlékeztet, amikor évekkel korábban nagyon sokan az ingatlanpiacban látták a lehetőséget. A beruházóknak ezzel kapcsolatban elsősorban azzal kell tisztában lenniük, hogy a jelenlegi árak a válság hatására alakultak így, ha pedig a jövőben a világgazdaság szekere jobban fog haladni, az értékek is jelentősen visszaesnek” – fogalmazott Diósi.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a befektetők kevert portfóliót is összeállíthatnak, így a bankbetét mellett a rendelkezésükre álló összeg egy részét például részvényekbe, államkötvényekbe fektethetik. Mint rámutatott, az államkötvények vásárlása továbbra sem jelent túlságosan nagy kockázatot.
Megtudtuk, szinte kivétel nélkül mindegyik bank rendelkezik már befektetési tanácsadással, a szakemberek az ügyfelek teljes portfólióját összeállítják, így Diósi szerint a beruházni vágyóknak első lépésként ajánlott a pénzintézetektől tanácsokat kérni. „Tulajdonképpen nem lehet megállapítani azt az összeghatárt, amely fölött már érdemes beruházásokat eszközölni, úgy gondolom, hogy nem is létezik olyan kevés megtakarítási összeg, amelynél nem merülhet fel a befektetés lehetősége. A legfontosabb azt tudni, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, mekkora mértékű kalandvággyal rendelkezik, mekkora kockázatot hajlandó, illetve tud vállalni” – összegzett a pénzintézet romániai vezetője.
Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet felügyelője eközben a Krónika kérdésére arról beszélt, hogy a különböző értékpapírok vásárlását tervező befektetőknek érdemes brókercéghez fordulni, amely kötelezettségei között szerepel, hogy felmérje az illető ügyfél besorolását, hogy az érintett milyen pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, mennyire jártas a pénzpiacon. „A még tapasztalatlan klienseknek a viszonylag biztosnak számító értékpapírokat – az államkötvényeket, illetve az önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket ajánlhatják, illetve a befektetési alapjegyeket.
Ez utóbbi esetben az ügyfél pénzügyi szakemberekre bízza a tevékenységet, ez lényegesen kevesebb kockázattal jár, mintha az illető közvetlenül a tőzsdén fektetne be. A már nagyobb jártassággal rendelkező befektetőknek már ajánlható a nagyobb likviditással rendelkező, úgynevezett blue chip típusú értékpapír, ide tartoznak például a Bukaresti Értéktőzsde BET és BET-FI részvényindexében szereplő értékpapírok” – magyarázta Králik.
Hozzátette: az államkötvények kevésbé vonzóak a kisbefektetők számára, hiszen ezek névértéke mintegy 10 ezer lej, azaz 2500 euró, míg amennyiben az ügyfél a brókercég segítségét kéri, már elég egy 2000 lejes indulótőke is. Ennél kisebb összegek esetében nem érdemes tőkepiaci befektetésben gondolkozni: a magas jutalék miatt sem az ügyfélnek, sem a brókernek nem éri meg az értékpapír-vásárlás. „A görög válság hatására sem ingott meg a nagybefektetők bizalma az állampapírokban.
Az a tény, hogy a romániai kötvények hozama nem változott lényegesen, a befektetők számára a gazdasági stabilitást és a hozamok kiszámíthatóságát igazolja. Az államkötvény-vásárlás kultúrája egyébként Romániában meglehetősen gyenge, inkább intézményi befektetők élnek ezzel a lehetőséggel” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a román részvénypiac az év első hónapjaiban várakozáson felül teljesített, ezt azonban számos nemzetközi tényező befolyásolja, így szinte lehetetlen megjósolni, hogy mi várható a következő időszakban.
Romániában egyébként 2011 végén mintegy háromezerre volt becsülhető az aktív tőzsdézők, illetve azon személyek száma, akik gyakori részvényeladási, illetve vételi tranzakciót bonyolítanak le, a befektetési alapok piaca ugyanakkor jóval nagyobb, körülbelül 300 ezer befektetőt jelent, akik pénzintézeteken, brókercégeken és más értékesítőkön keresztül tevékenykednek.
A különlegesebb, például nemesborba vagy műalkotásokba való befektetéssel kapcsolatban a szakember elmondta: a hazai piacon az utóbbi időben jelentek meg a hasonló befektetéseket kínáló alapok, itt azonban még nem alakult ki ezen vállalkozások kultúrája. „Az említett termékek piaca egyik napról a másikra jelentősen változhat, így az ilyen jellegű befektetések nagyon kockázatosak. Tulajdonképpen nem is a kisbefektetőknek szólnak, hanem inkább az úgynevezett professzionális befektetői csoportokat célozzák meg, nemcsak Romániában, hanem a nyugati országokban is” – magyarázta Králik Lóránd.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.