Még éveket kell várni arra, hogy elárasszák a romániai gyógyfürdőket a német vendégek – nyilatkozták egybehangzóan a Krónika megkeresésére a kérdésben érdekelt szakemberek, akiket azok után faggattunk, hogy a Profit.ro gazdasági és pénzügyi hírportál azt írta, a romániai gyógyfürdőket elismerik Németországban, és a német egészségbiztosítók megtérítik a romániai gyógykezeléseket is.
A híroldal újságírója annak apropóján jelentette ezt ki, hogy egy erre vonatkozó egyezményt írt alá a Romániai Gyógyfürdők Szövetsége (OPTBR), az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) és a romániai turizmust Németországban népszerűsítő hivatal.
A szakemberek szerint azonban még évekig kell várni, amíg ez a célkitűzés a gyakorlatban is megvalósul. Az egyezmény tulajdonképpen csak kiindulópontja egy folyamatnak, hogy a hazai gyógyfürdőkben, a gyógykezelést biztosító négycsillagos szállodák Németországban is elismert tanúsítványt kapjanak.
A legfontosabb láncszem még hiányzik
„Ez még egyelőre csak egy lehetőség, ami a gyakorlatban pár év múlva valósulhat csak meg” – szögezte le megkeresésünkre Godra Árpád. A szovátai Danubius Health Spa Resort értékesítési igazgatója kifejtette, ahhoz, hogy a romániai kezelőbázisok, gyógyfürdők a német egészségbiztosítók partnerei lehessenek, a megegyezésből egyelőre épp a legfontosabb fél hiányzik: a német egészségbiztosítási pénztárak szövetsége. Ez a szakmai szervezet pedig rendkívül szigorú feltételeket szab: egy minőségbiztosító rendszer alkalmazását és ez alapján kiállított tanúsítványt kér.
Godra Árpád hangsúlyozta, többéves folyamat a feltételek teljesítése, és az még csak lehetőségét teremti meg annak, hogy a különböző német biztosítókkal szerződést köthessenek a romániai gyógykezelőközpontok. S még ez is csak egy lépés, csak annyit jelent, hogy a romániai gyógyfürdők egyáltalán versenyhelyzetbe kerülhetnek a már német tanúsítvánnyal rendelkező európai gyógyfürdőkkel. „Ezután lehet csak megküzdeni a vendégért valamilyen piaci előny mentén, ami lehet a természeti adottság, de Romániában leginkább az ár” – szögezte le Godra Árpád. Hozzátette, mindenképpen üdvözlik, hogy a romániai szakmai szervezetek, a szakhatóság keresi a kitörési lehetőségeket, de ez egyelőre még csak műhelymunka.
A folyamat elindítása is hasznos lehet
Kutatásokra van szükség, tanulmányokkal kell alátámasztani a különböző kezelések, mofetták, borvizek gyógyhatását, hiszen például a kovásznai kezelések orvosi javallatát az országban sokan ismerik, ám külföldön ez nem ennyire egyértelmű – vallja eközben Albert Zoltán. A Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke hangsúlyozta, már az is generálhat turisztikai beruházásokat, fejlődést, ha a német tanúsítványok megszerzésének a folyamatát elindítják a hatóságok, a szakmai szervezetek.
Emlékeztetett, a helyi piacot kiszolgáló egységek gyakran megelégedtek a gyenge szolgáltatásokkal, például Kovásznán jól működött az állami gyógykezelési jegyekkel érkezőkre alapozott forgalom. „A román egészségbiztosító évekig jó fejőstehénként működött, a kezelőbázisok nem fektettek be semmit, gyenge szolgáltatást kínáltak, de a rendes piaci árat felszámolták a biztosítónak” – idézte fel a turisztikai szakember, aki ellenben ma már azt tapasztalja, hogy az utóbbi időben kezdtek ráeszmélni, hogy ez így sokáig már nem tartható, s Kovásznán több szállodát is fejlesztettek.
Készülni kell
A gyógyfürdőknek és a kezelőközpontoknak is fel kell készülniük az ilyen jellegű kihívásokra – véli hasonlóképpen Albert Tibor. Tusnádfürdő polgármestere megkeresésünkre kifejtette, a Hargita megyei fürdőváros és több szállodája is igyekszik megfelelni az európai minősítésrendszer feltételeinek. Például ezért lobbiztak és szerezték meg három évvel ezelőtt az országos érdekeltségű gyógyfürdőhely minősítést is. Jelenleg a Tusnádfürdőre látogató turisták 85 százaléka román állampolgár, a 15 százalék pedig magyarországi. A külföldieket főleg a távolság riasztja el, de Albert Tibor abban bízik, hogy ha javul az infrastruktúra, autópályák, repterek épülnek, ez az akadály is elhárul.
Félixre már érkeznek németek
A Bihar megyei Félixfürdőn lényegesen több külföldi fordul meg, ám az illetékesek szerint mindenképp az előnyükre válhat a most elindult folyamat. Cătălin Șipoș, a Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát működtető Turism Felix Rt. illetékese a Krónika megkeresésére elmondta, jelenleg is vannak vendégeik, akiknek a kezelését visszatéríti az egészségügyi biztosító, gyakran igényelnek ugyanis tőlük tételes kimutatást a Romániában igénybe vett szolgáltatásokról.
Tapasztalata szerint egyébként a Félixre érkező német vendégeiket elsősorban a kezelés hatása érdekli, ezért vannak olyanok is, akik évente kétszer is ellátogatnak hozzájuk.
„Többnyire nyugdíjasok, akik elő-, illetve utószezonban szoktak jönni. Ilyenkor, szeptemberben és októberben, illetve április–május környékén” – ecsetelte. Hozzátette, mindebben az is közrejátszhat, hogy nekik megvan a legszigorúbb kritériumrendszerrel bíró, nemzetközi EFTA-akkreditálásuk, amelyet minden évben épp németek auditálnak. Kolléganője – mint mondta – részt vett azon a börzén, ahol a megállapodásról szó esett, tájékoztatása szerint a romániai gyógykezelés kilencven százalékát térítik majd meg a biztosítók, tíz százalékát a turistának kell majd állnia.
A szakember egyúttal emlékeztetett, hogy 1990 előtt minden kelet-európai országban igénybe vett gyógyfürdőkezelést megtérítettek az akkor még egységes egészségügyi biztosítók, ennek is tudható be az ágazat akkori virágzása.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!