Fotó: coca-cola.ro
Kettős mércére gyanakszik az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), miután vizsgálatai során kiderült: eltérő az összetétele a Fanta üdítőital-család termékeinek az Európai Unió tagállamaiban.
2023. január 13., 08:572023. január 13., 08:57
A hatóság csütörtökön este közölte, hogy még öt hónappal ezelőtt jelezte az Európai Bizottság Internal Market Information (Belső Piaci Információ) nevű rendszerében az általa észlelt rendellenességeket, csütörtökön pedig hivatalosan indítványozták, hogy indítsanak a román hatóság koordinálásával a teljes EU-t felölelő vizsgálatot, hogy fényt derítsenek a kettős mérce alkalmazására.
Az ANPC konkrétan azt észlelte, hogy a Fanta Narancs, Fanta Narancs Zéró és a Fanta Citrom nevű üdítőitalok Romániában forgalmazott változataiban lényegesen kevesebb a narancskoncentrátum, mint más tagállamokban.
Emlékeztetett: már 2019-ben jelezte a többi európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi hatóságainak, hogy kettős mércét alkalmaznak bizonyos élelmiszerek esetében, ám akkor egy olyan tanulmányra hivatkoztak az érintettek, amelyek szerint a romániai polgárok nem szeretik annyira a narancsot.
A román hatóság azonban ezt nem fogadja el, ezért folytatja a küzdelmet azért, hogy ne legyen eltérő ugyanazon márkájú élelmiszerek összetétele a tagállamokban.
A román vizsgálat eredménye szerint a Fanta Narancsban három EU-tagállamban 5 százalék alatti a narancskoncentrátum aránya, 13-ban 5 százalékos, 4-ben 6 százalékos, 3-ban 8 százalékos, 2-ben 12 százalékos, 2-ben pedig 20 százalékos.
A Fanta Narancs Zéró esetében Románia azon tíz tagállam egyike, ahol a legalacsonyabb, 3 százalékos az arány, miközben 5 tagállamban 4, 2-ben 7, egyben 8, szintén egyben pedig 12 százalék.
A citromos üdítő esetében a Romániában négy másik országhoz hasonlóan hozzáférhető változatban 3 százalék a citrom aránya, míg egy tagállamban 1, 4-ben 6, egyben pedig 12.
A fogyasztóvédelmi hatóság közölte, amennyiben a vizsgálatok során beigazolódik, hogy a gyártók és a forgalmazók valóban kettős mércét alkalmaznak, akkor éves üzleti forgalmuk 4 százalékát kell bírságként befizetniük – ez Romániában meghaladhatja a 20 millió eurót is.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!