Marad a nyugdíjkorhatár, amíg nem élünk sokáig – Mi kell az 1000 eurós időskori juttatáshoz?

– szögezte le Simona Bucura-Oprescu. A munkaügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett, a nők esetében valóban lesz korhatárnövelés, ám ezt még 2021-ben kellett feltételként elfogadniuk a jobboldali kormányoknak, amikor az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül folyósítandó uniós pénzekről alkudoztak a brüsszeli illetékesekkel. A tárcavezető hozzátette, közben ők „megédesítették” a szigorú feltételeket: minden egyes gyermek után fél évvel csökken a nők nyugdíjkorhatára. Amelynek amúgy 2030-ig 63, 2035-ig pedig 65 évig kell nőnie, amennyi most a férfiaké.

korábban írtuk

Megszavazta a nyugdíjtörvényt az alsóház is, már „csak” az emeléshez szükséges forrásokat kell előteremteni

Az ellenzéki pártok honatyáinak bírálata közepette, módosításokkal elfogadta hétfőn az új nyugdíjtörvény tervezetét a bukaresti képviselőház.

Simona Bucura-Oprescu korábban úgy fogalmazott, tavaly 75,3 esztendő volt a születéskor várható átlagos élettartam Romániában, ezért elutasította azokat a javaslatokat, miszerint 70 évre kellene növelni a nyugdíjkorhatárt, hiszen ez esetben a polgárok csupán átlagosan öt évet „élvezhetnék” az időskori juttatást. Egyébként nemrég a Ziarul Financiar gazdasági lap az Eurostat 2022-es évet vizsgáló adataira hivatkozva közölte, hogy

Ha a 75,3 éves átlagot nemekre bontjuk, akkor 71,5 esztendő „jut” egy férfinak és 79,3 egy nőnek. Eközben az uniós átlag 80,7 év, amiből 78 „adatik meg” az erősebb és 83,4 a szebbik nemnek. Romániánál rosszabbul csak Bulgária (74,2) és Lettország (74,8) áll az átlagot tekintve. Egyébként Romániában 2015-höz képest 0,2 évvel nőtt a várható élettartam. Általános tendencia Európában, hogy 2019-ig fokozatosan nőtt, aztán a koronavírus éveiben csökkenésnek indult.

A várható élettartam természetesen sok mindentől függ: közrejátszik a családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, káros élvezeti cikkek fogyasztása (például cigaretta, alkohol), betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat, közegészségügy, és így tovább. De egyértelmű, hogy a magasabb életszínvonal, a gazdasági jóléttel párosított egészséges életmód hosszabb életet eredményezhet. Bizonyíték erre, hogy a várható élettartam uniós átlaga fölött túlnyomórészt a nyugati államok találhatók, míg a többiek – nagyrészt a kommunizmus által sújtott országok – alkotják a mezőny második felét.

Bármennyit is rendel ki a Fennvaló a munka mezejéről történő ünnepélyes „kivonulásunk” után, nem mindegy, hogy a hátralévő időnkben mennyiből élünk.

Ehhez a Hotnews.ro hírportál számításai szerint egy férfinak átlagosan 180 ezer euróval kellene rendelkeznie 65 éves korában, egy nőnek pedig – a hosszabb élettartamból kiindulva – 228 ezer euróval. Bár az összegek óriásiaknak tűnnek, ha egy mai fiatal havonta tud áldozni erre, bizony összejöhet. A pénzt természetesen nem a párna alatt kell tartani, hanem befizetni-befektetni valamilyen formában nyugdíjalapokba, illetve egyéb konstrukciókba.

Ha egy mai 35 éves fiatalember havonta 105 eurót szán erre, pénze pedig évente átlagosan 9 százalékos hozamot produkál, akkor 65 éves korára 187 ezer eurója gyűlhet össze. Ugyanilyen körülmények között egy most 35 éves hölgynek havonta 130 eurót kellene félretennie, hogy 65. születésnapján 231 ezer euróval rendelkezzen.

A számítás csak az önerőből félretett pénzzel számol, az állami nyugdíjjal nem – mégpedig utóbbi teljes kiszámíthatatlansága miatt. Hiszen köztudott, hogy az állami rendszer már most nehezen fenntartható az egyre kevesebb hozzájáruló és az egyre több jogosult miatt, így a jövőbe tekintve egyre erősebben ajánlott leginkább magunkra hagyatkozni.

Így tesznek azok is, akik a romániai nyugdíjrendszer három pilléréből nemcsak az első két lábra „állva” próbálnak talpon maradni. Mint ismeretes, az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.

– közölte a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Csak októberben 52,9 millió lej hozzájárulás futott be, a 695 554 befizető átlagosan 158 lejt tett félre ily módon. A harmadik pillér alapkezelői 65,9 százalékban állampapírokba fektették az átutalt pénzt, 24,9 százalékban pedig részvényekbe.

Visszatérve a havi 1000 eurós nyugdíj érdekében félretett összegekre: ezek jóval kisebbek is lehetnek, hiszen a fentebb említett számítás nemcsak az egyes pillérből várható állami juttatással nem számolt, hanem a második pillérben szépen gyűlő kötelező hozzájárulással sem, amely szintén nagyot dobhat a végösszegen.

korábban írtuk

Megkétszerezheti nyugdíjunkat a kötelező magánalapokban gyarapodó pénz, ha nem nyúlja le az állam

Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.