Súlyos lemaradás. A magas várható élettartam egyik feltétele az egészséges életmód
Fotó: 123RF
A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is. Bármennyi idő „adatik meg” nekünk a visszavonulás után, nem mindegy, hogy mekkora lesz az időskori juttatás. Bár az 1000 eurós nyugdíj álomszerű összegnek tűnik a hétköznapi ember számára, önerőből is megvalósítható vagy megközelíthető, ha időben, fiatalon nekifogunk félretenni.
2023. december 06., 09:452023. december 06., 09:45
Jó ideig nem fog nőni az általános nyugdíjkorhatár Romániában – jelentette ki hétvégén a munkaügyi miniszter. Simona Bucura-Oprescu magyarázata szerint az új nyugdíjtörvényben a várható élettartam szerepel viszonyítási alapként, és mivel utóbbi jelentős növekedése „sajnos esélytelen” a közeljövőben, így a nyugdíjkorhatár emelése sem kerülhet szóba. „Mindez garanciát jelent arra, hogy a korhatárnövelés nem történhet önhatalmúlag, hirtelen, az éppen aktuális kormánytól függően” – nyilatkozta az Alba24 portálnak adott interjúban a tárcavezető.
Akinek kijelentése annak ismeretében meglepő, hogy közismert az állami nyugdíjalapban tátongó, egyre nagyobb lyuk, amelyet többek között azzal lehetne foldozgatni, hogy megemelik a korhatárt, ameddig a polgárok hozzájárulókként dolgoznak, azaz még nem a rendszer haszonélvezői. A miniszter szerint azonban ez jó ideig nem történhet meg.
– szögezte le Simona Bucura-Oprescu. A munkaügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett, a nők esetében valóban lesz korhatárnövelés, ám ezt még 2021-ben kellett feltételként elfogadniuk a jobboldali kormányoknak, amikor az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül folyósítandó uniós pénzekről alkudoztak a brüsszeli illetékesekkel. A tárcavezető hozzátette, közben ők „megédesítették” a szigorú feltételeket: minden egyes gyermek után fél évvel csökken a nők nyugdíjkorhatára. Amelynek amúgy 2030-ig 63, 2035-ig pedig 65 évig kell nőnie, amennyi most a férfiaké.
Az ellenzéki pártok honatyáinak bírálata közepette, módosításokkal elfogadta hétfőn az új nyugdíjtörvény tervezetét a bukaresti képviselőház.
Simona Bucura-Oprescu korábban úgy fogalmazott, tavaly 75,3 esztendő volt a születéskor várható átlagos élettartam Romániában, ezért elutasította azokat a javaslatokat, miszerint 70 évre kellene növelni a nyugdíjkorhatárt, hiszen ez esetben a polgárok csupán átlagosan öt évet „élvezhetnék” az időskori juttatást. Egyébként nemrég a Ziarul Financiar gazdasági lap az Eurostat 2022-es évet vizsgáló adataira hivatkozva közölte, hogy
Ha a 75,3 éves átlagot nemekre bontjuk, akkor 71,5 esztendő „jut” egy férfinak és 79,3 egy nőnek. Eközben az uniós átlag 80,7 év, amiből 78 „adatik meg” az erősebb és 83,4 a szebbik nemnek. Romániánál rosszabbul csak Bulgária (74,2) és Lettország (74,8) áll az átlagot tekintve. Egyébként Romániában 2015-höz képest 0,2 évvel nőtt a várható élettartam. Általános tendencia Európában, hogy 2019-ig fokozatosan nőtt, aztán a koronavírus éveiben csökkenésnek indult.
A várható élettartam természetesen sok mindentől függ: közrejátszik a családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, káros élvezeti cikkek fogyasztása (például cigaretta, alkohol), betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat, közegészségügy, és így tovább. De egyértelmű, hogy a magasabb életszínvonal, a gazdasági jóléttel párosított egészséges életmód hosszabb életet eredményezhet. Bizonyíték erre, hogy a várható élettartam uniós átlaga fölött túlnyomórészt a nyugati államok találhatók, míg a többiek – nagyrészt a kommunizmus által sújtott országok – alkotják a mezőny második felét.
Bármennyit is rendel ki a Fennvaló a munka mezejéről történő ünnepélyes „kivonulásunk” után, nem mindegy, hogy a hátralévő időnkben mennyiből élünk.
Ehhez a Hotnews.ro hírportál számításai szerint egy férfinak átlagosan 180 ezer euróval kellene rendelkeznie 65 éves korában, egy nőnek pedig – a hosszabb élettartamból kiindulva – 228 ezer euróval. Bár az összegek óriásiaknak tűnnek, ha egy mai fiatal havonta tud áldozni erre, bizony összejöhet. A pénzt természetesen nem a párna alatt kell tartani, hanem befizetni-befektetni valamilyen formában nyugdíjalapokba, illetve egyéb konstrukciókba.
Ha egy mai 35 éves fiatalember havonta 105 eurót szán erre, pénze pedig évente átlagosan 9 százalékos hozamot produkál, akkor 65 éves korára 187 ezer eurója gyűlhet össze. Ugyanilyen körülmények között egy most 35 éves hölgynek havonta 130 eurót kellene félretennie, hogy 65. születésnapján 231 ezer euróval rendelkezzen.
A számítás csak az önerőből félretett pénzzel számol, az állami nyugdíjjal nem – mégpedig utóbbi teljes kiszámíthatatlansága miatt. Hiszen köztudott, hogy az állami rendszer már most nehezen fenntartható az egyre kevesebb hozzájáruló és az egyre több jogosult miatt, így a jövőbe tekintve egyre erősebben ajánlott leginkább magunkra hagyatkozni.
Így tesznek azok is, akik a romániai nyugdíjrendszer három pilléréből nemcsak az első két lábra „állva” próbálnak talpon maradni. Mint ismeretes, az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
– közölte a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Csak októberben 52,9 millió lej hozzájárulás futott be, a 695 554 befizető átlagosan 158 lejt tett félre ily módon. A harmadik pillér alapkezelői 65,9 százalékban állampapírokba fektették az átutalt pénzt, 24,9 százalékban pedig részvényekbe.
Visszatérve a havi 1000 eurós nyugdíj érdekében félretett összegekre: ezek jóval kisebbek is lehetnek, hiszen a fentebb említett számítás nemcsak az egyes pillérből várható állami juttatással nem számolt, hanem a második pillérben szépen gyűlő kötelező hozzájárulással sem, amely szintén nagyot dobhat a végösszegen.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!