A mezőgazdaság, a turizmus, a gyógyturizmus, a számítástechnika, a fafeldolgozás lehetnek a Kovászna megyei gazdaság kitörési pontjai – vallja Édler András.
2016. május 03., 19:002016. május 03., 19:00
2016. május 03., 19:132016. május 03., 19:13
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, ezzel szemben jelenleg Háromszékre a könnyűipar jellemző, amelyben sok alkalmazottat foglalkoztatnak kis fizetésért. „Hogy a térség gazdasága fellendüljön, alternatívákat kell találni, olyan iparágakat meghonosítani, ahol magasabb bért kínálnak” – szögezte le a gazdasági szakember.
Édler szerint ha ez megvalósul, akkor a háromszékiek már nem a legolcsóbb termékeket keresik a nagyáruházakban, hanem odafigyelnek a helyi termelőkre, vendéglőbe, színházba mennek, és mindez a gazdaság további fejlődését szolgálja.
Vannak előnyök, de infrastruktúra kell
Kovászna megyében már nincs olcsó munkaerő, akinek erre van szüksége, az nem itt találja meg, itt a jól képzett munkaerőért érdemes beruházni – fejtette ki a kamara elnöke. Rámutatott, Kovászna megyének előnyös a földrajzi elhelyezkedése, 450 kilométernyi távolságon belül van bármelyik hazai város, ám ha megépülne a brassói repülőtér, és a közelben érne véget az autópálya, még nagyobb lenne a térség vonzereje a befektetők számára.
Az egyik kitörési pont például a mezőgazdaság lehet, hiszen több száz kilométeres körzetben nincs szennyezőipar, így a biogazdálkodásra lehet fektetni a hangsúlyt, másrészt az ország legnagyobb burgonyatermesztőjeként a megyében feldolgozókat kell létesíteni és hozzáadott értékkel eladni a krumplit.
Fejlődő turizmus
A turizmusban eközben elindult egy folyamat, sokan most kezdik felfedezni a kúriákat, a kastélyszállókat. Amikor Kálnoky Tibor gróf 15 éve Miklósváron befektetett, kevesen hittek a vállalkozás sikerében, most pedig jönnek a külföldi vendégek, élvezik a csendet, vagy hogy tehenet látnak az utcán. „Nagy potenciál rejtőzik a gyógyturizmusban is, az ásványvízforrások, mofetták, a természetes gyógymódok iránt is egyre nagyobb a kereslet” – részletezte Édler. Szerinte megvalósítható az informatikai ágazat megtelepítése is, mert Sepsiszentgyörgy biztonságos kisváros, erős kulturális kínálattal, az itt megtelepedő informatikusok a világba bárhová dolgozhatnak. Ezt a kezdeményezést támogatja egyébként az alakuló Design Bank is.
A kamara elnöke ugyanakkor a faiparban is lát még befektetési lehetőséget, hiszen sok rönköt adnak el Kínába, holott helyben kellene azt feldolgozni. Jelenleg Kovászna megyében 1,2 milliárd euró a vállalatok évi összforgalma, 4500 cég, 2100 egyéni vállalkozás, 45 ezer alkalmazott és 300 eurós bruttó átlagkereset a gazdaság mutatói. Édler pozitívumként említette, hogy a meglévő vállalkozások között minden kategóriában az első tíz között van 3-5, helyben alapított vállalat, ezek nagyobb empátiával viszonyulnak a helyi problémákhoz, mint a külföldiek.
A szakember érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta mintegy 100 millió euró külföldi befektetés érkezett Kovászna megyébe – tavaly ezt másfélszeresére növelte a Holzindustrie Schweighofer, amely 150 millió eurót fektetett be a rétyi gyára megépítésébe. „Vitatható, hogy jó vagy sem a rétyi üzem, de az biztos, hogy tavaly látványosan megemelkedett az építkezési vállalatok bevétele, ezért lenne szükség a nagybefektetőkre, hiszen egyetlen ilyen vállalat több pénzt hozott a megyébe, mint húsz év alatt az összes többi” – ecsetelte Édler András. A szakember fontos előrelépésnek tartja, hogy elkészült a megye fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv, amit a „papírról most már gyakorlatba is kell ültetni”.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!