Több lábon. Az új kormány azt akarja, hogy a magánbiztosítók által kezelt pillér legyen a meghatározó
Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint fennáll a veszélye, hogy a román állam húsz éven belül nem lesz képes folyósítani a nyugdíjakat a jelenlegi rendszer átfogó reformja nélkül. A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíj választhatóvá tételét, és visszavonja a magánnyugdíjalapokat sújtó rendelkezéseket.
2019. december 17., 08:182019. december 17., 08:18
Az előző baloldali kormányoknak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó intézkedéseit is el kívánják törölni a novemberben hatalomra jutott román liberálisok (PNL). A Ludovic Orban vezette kabinet törvénytervezetet fogadott el a 2018/114-es számú, úgynevezett kapzsisági illetékről szóló sürgősségi rendelet módosítására vonatkozóan. Ionel Dancă, a bukaresti miniszterelnöki hivatal vezetője a kormányülést követően elmondta, törölni fogják azt az előírást, amely választhatóvá tette a kötelező magánnyugdíjat, és amelynek alapján a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az egyes pillérnél, vagyis az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a második pillérhez, a magánbiztosítókhoz. Ezáltal
A kormány illetékese elmondta, több pontban változtatnak a 114-es számú rendelet magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó passzusán, szerinte ugyanis ez rendkívül hátrányosan befolyásolta ezeknek a kasszáknak a működését. Módosul többek között az az előírás, amely drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.
A bankokat, energia- és telekommunikációs vállalatokat, illetve magánnyugdíj-biztosítási alapokat kedvezőtlenül érintő intézkedéseket tartalmazó rendeletet a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata (PSD) kormány fogadta el tavaly decemberben, előzetes egyeztetések nélkül. A sokat bírált rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette a nyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket. Például 800 millió eurónyi törzstőke növelésre kötelezte a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapot, másfelől 70 százalékkal csökkentette a felszámítható kezelési költségeket. Ezt megelőzően, 2018 januárjától a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
Ez is meg fog változni azonban, a kormány ugyanis azt tervezi, hogy megnöveli az öregkori ellátás második pillérébe befolyó hozzájárulást. Florin Cîţu pénzügyminiszter a hétvégén egyenesen úgy nyilatkozott: a magánbiztosítókhoz átutalt befizetésnek tulajdonképpen nagyobbnak kellene lennie az állami nyugdíjalapba befolyó hozzájárulásnál (ami az adófizetők bruttó fizetésének 25 százalékát teszi ki jelenleg).
– szögezte le a liberális kormány pénzügyminisztere. Cîţu felhívta a figyelmet, hogy a következő időszakban népes nemzedék éri el a nyugdíjkorhatárt, az „utánpótlás” azonban már nem lesz ilyen nagy létszámú a fiatal generáció tagjainak masszív elvándorlása miatt. A pénzügyminiszter úgy vélte, a Romániában működő magánnyugdíjalapok számos „negatív sokkot” voltak kénytelenek elszenvedni az elmúlt években, szerinte azonban ezeket az új kormány meg fog szüntetni a következő időszakban.
A tárcavezető által mondottakat egyébként egy friss tanulmány is alátámasztja.A CFA Románia számítása szerint egy jelenleg 4 000 lejes nettó fizetést kereső adófizető polgárnak mindössze a bére egyharmada, 1 275 lej lesz a havi nyugdíja, ha nem fizet be a kettes számú nyugdíjpillérhez is. Ha viszont a kötelező magánnyugdíjhoz való hozzájárulás mértéke a jelenlegi 3,75 százalékról hat százalékra növekszik, az adófizető majdani öregségi juttatása meghaladja majd az 1800 lejt.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!