Több lábon. Az új kormány azt akarja, hogy a magánbiztosítók által kezelt pillér legyen a meghatározó
Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint fennáll a veszélye, hogy a román állam húsz éven belül nem lesz képes folyósítani a nyugdíjakat a jelenlegi rendszer átfogó reformja nélkül. A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíj választhatóvá tételét, és visszavonja a magánnyugdíjalapokat sújtó rendelkezéseket.
2019. december 17., 08:182019. december 17., 08:18
Az előző baloldali kormányoknak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó intézkedéseit is el kívánják törölni a novemberben hatalomra jutott román liberálisok (PNL). A Ludovic Orban vezette kabinet törvénytervezetet fogadott el a 2018/114-es számú, úgynevezett kapzsisági illetékről szóló sürgősségi rendelet módosítására vonatkozóan. Ionel Dancă, a bukaresti miniszterelnöki hivatal vezetője a kormányülést követően elmondta, törölni fogják azt az előírást, amely választhatóvá tette a kötelező magánnyugdíjat, és amelynek alapján a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az egyes pillérnél, vagyis az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a második pillérhez, a magánbiztosítókhoz. Ezáltal
A kormány illetékese elmondta, több pontban változtatnak a 114-es számú rendelet magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó passzusán, szerinte ugyanis ez rendkívül hátrányosan befolyásolta ezeknek a kasszáknak a működését. Módosul többek között az az előírás, amely drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.
A bankokat, energia- és telekommunikációs vállalatokat, illetve magánnyugdíj-biztosítási alapokat kedvezőtlenül érintő intézkedéseket tartalmazó rendeletet a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata (PSD) kormány fogadta el tavaly decemberben, előzetes egyeztetések nélkül. A sokat bírált rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette a nyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket. Például 800 millió eurónyi törzstőke növelésre kötelezte a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapot, másfelől 70 százalékkal csökkentette a felszámítható kezelési költségeket. Ezt megelőzően, 2018 januárjától a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
Ez is meg fog változni azonban, a kormány ugyanis azt tervezi, hogy megnöveli az öregkori ellátás második pillérébe befolyó hozzájárulást. Florin Cîţu pénzügyminiszter a hétvégén egyenesen úgy nyilatkozott: a magánbiztosítókhoz átutalt befizetésnek tulajdonképpen nagyobbnak kellene lennie az állami nyugdíjalapba befolyó hozzájárulásnál (ami az adófizetők bruttó fizetésének 25 százalékát teszi ki jelenleg).
– szögezte le a liberális kormány pénzügyminisztere. Cîţu felhívta a figyelmet, hogy a következő időszakban népes nemzedék éri el a nyugdíjkorhatárt, az „utánpótlás” azonban már nem lesz ilyen nagy létszámú a fiatal generáció tagjainak masszív elvándorlása miatt. A pénzügyminiszter úgy vélte, a Romániában működő magánnyugdíjalapok számos „negatív sokkot” voltak kénytelenek elszenvedni az elmúlt években, szerinte azonban ezeket az új kormány meg fog szüntetni a következő időszakban.
A tárcavezető által mondottakat egyébként egy friss tanulmány is alátámasztja.A CFA Románia számítása szerint egy jelenleg 4 000 lejes nettó fizetést kereső adófizető polgárnak mindössze a bére egyharmada, 1 275 lej lesz a havi nyugdíja, ha nem fizet be a kettes számú nyugdíjpillérhez is. Ha viszont a kötelező magánnyugdíjhoz való hozzájárulás mértéke a jelenlegi 3,75 százalékról hat százalékra növekszik, az adófizető majdani öregségi juttatása meghaladja majd az 1800 lejt.
A kormány elfogadta az elektronikus áfabevallás rendszerének (e-TVA) bevezetéséről szóló törvényt módosító sürgősségi rendeletet – számolt be a kabinet pénteki ülése utáni sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Románia egyik legnépszerűbb termékét is kedvezőtlenül érintheti az Európai Unió által a kínai elektromosautó-iparra kivetni tervezett pluszadó, hiszen a Dacia Springet is az ázsiai országban gyártják.
Romániában és Bulgáriában voltak legalacsonyabbak a fogyasztói árak és a szolgáltatások tavaly – derült ki az Európai Unió többi országaival való összevetésből.
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Egy friss elemzés szerint a romániai fiatalok gyakran váltanak munkahelyet, 25 éves korukig akár hatszor is.
Az Alfa Kartell kedd este felkérte a kormány arra, hogy a minimálbérrel fizetett munkavállalók jövedelme egy részének adómentességére feljogosító küszöböt sürgősen igazítsa a július elsején hatályba lépő minimálbér-emeléshez.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
A munkaerőhiány miatt új munkakör jelent meg Romániában, egészen pontosan elsőként Kolozsváron: a pincéré, akinek nem muszáj az étteremben rohangálnia, ugyanis az ország bármely pontjáról dolgozhat.
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)