Fotó: MTI
Limburger Lóránt vezérigazgató úgy fogalmazott: „bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk”. A megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további forrást biztosítani a működéshez.
Közleményében a Malév elnézést kér valamennyi utasától.
A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak tájékoztatják arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra.
A budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren hét órakor jelentették be, hogy a Malév járatait törölték, annak ellenére, hogy a Malév üzemszerű működésének leállítását 06:00-tól rendelte el az igazgatóság.
Hét óráig azt a tájékoztatást kapták a várakozó emberek, hogy késnek a légitársaság járatai. Az MTI egy repülőtéren tartózkodó utastól megtudta: az utasok sorszámot kapnak, majd a pultnál tájékoztatják őket arról, hogy át tudják-e irányítani egy másik járatra valamint igazolást kapnak arról, hogy érvényes jegyük van.
Közleményében a Malév azt ígérte, hogy más járatokra történő átfoglalással, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával a jegyek tulajdonosainak segítséget nyújt célállomásra való eljutásához.
Egy január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra, továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak, és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek 2012. február 29-nél nem későbbi időpontra.
A Malév felvette a kapcsolatot más légitársaságokkal a pénteki mintegy 7.7000 utas elszállítása érdekében. Az igazgatóság elnöke hajnalban kapta a vészjelzést arról, hogy a Tel Aviv-i járat már nem tudott visszaindulni, ekkor hívták össze az igazgatósági ülést és döntöttek a leállásról. Ez azonban nem vonatkozik a leánycégekre, azok tovább üzemelnek - mondta a péntek reggeli sajtótájékoztatón Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a gépek egy kivételével Budapesten vannak. Berényi János az igazgatóság elnöke pedig arról számolt be, hogy a Tel Aviv-i gépet nem akarták kiszolgálni, csak tetemes összeg fejében. Ha ezt a cég kifizeti precedenst teremtett volna, erre pedig a cégnek nincs megfelelő likviditása - tette hozzá.
Nem érte váratlanul a Malév leállása a Budapest Airport Zrt. (BA) fő tulajdonosát, a Hochtief német társaságot, amely készült is ennek bekövetkeztére - közölte a cég pénteken. Donatella Gasser, a cég repülőtér-üzemeltető érdekeltségeit összefogó Hochtief Concessions kommunikációs vezetője elmondta: a leállás „szomorú”, de előre látható fejlemény volt, amelyre így készülni is lehetett.
Hozzátette: a német cég nem csupán a magyar érdekeltség menedzsmentjével egyeztet arról, hogy a jelenlegi helyzetben mit érdemes tenni, hanem szoros kapcsolatban áll a budapesti kormánnyal és a Malév vezetésével is. Ugyanakkor a tervezett lépésekre vonatkozó kérdésre csupán annyit mondott, hogy korai lenne ezeket a nyilvánosság elé tárni. Megjegyezte viszont, hogy a cég reméli: „jó vége” lesz a történetnek. A Hochtief Concessions 49,66 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a BA-ban.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök a hibás azért, hogy csődbe ment a nemzeti légitársaság és ki kell vizsgálni, kik a felelősök a kialakult helyzetért.
„A Fidesznek a józan ész ellen vívott szabadságharca elkergette az országtól a befektetőket, a piacok döbbenten nézik a bukásba vezető, Orbán-Matolcsy-Fellegi-trió által képviselt gazdaságpolitikát. Még mielőtt a Fidesz elkezd nyolcévezni, jelezzük: 2002 és 2010 között, így Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a Malév gépei még le- és felszálltak” - közölte a Gyurcsány Ferenc vezette párt a Malév leállásának hírére.
A DK szerint talán nem a repülőtér nevének megváltoztatására kellett volna költeni a közpénzt, hanem cég megmentésére, akkor most „nem veszett volna oda az utasok jegye”, nem rekedt volna két gép külföldön.
„Ennyit ér a Fidesz nemzeti politikája: csődben a nemzeti légitársaság, amiért kizárólag Orbán a hibás” - olvasható a közleményükben, amelyben a Fideszre jellemző kommunikációnak nevezik, hogy csütörtökön a Malév vezetői „még azzal hitegették a közvéleményt”, hogy minden rendben lesz, másnap pedig minden leállt.
A Demokratikus Koalíció szerint ki kell vizsgálni, kik a felelősök a Malév csődjéért, az elmúlt hetek súlyos anyagi és morális károkat okozó döntéseiért és nyilatkozataiért.
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferencék tették tönkre a Malévet. „Az őszödi út, vagyis a pofátlan hazudozás folytatása Gyurcsány Ferencék mai közleménye, amelyben kétségbeesetten próbálják másra hárítani a felelősséget saját balfogásaikért” - kommentálta közleményében Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azt, hogy a Malév leállása kapcsán a volt kormányfő vezette Demokratikus Koalíció közölte, szerintük kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök a hibás azért, hogy csődbe ment a nemzeti légitársaság és ki kell vizsgálni, kik a felelősök a kialakult helyzetért.
Selmeczi Gabriella közölte, az MSZP-kormány hajtotta végre a Malév esetében az elmúlt húsz év talán „legelbaltázottabb” privatizációját, és rossz döntéseiket még rosszabbakkal tetézték. A Malév válságos helyzete egy újabb szocialista csontváz a szekrényből, a Gyurcsány-korszak súlyos öröksége - írta, hozzátéve: a felelősség kérdését az elszámoltatási kormánybiztos feljelentései nyomán indult büntetőeljárások fogják rendezni.
A Wizz Air 66 százalékkal bővíti kapacitásait Budapestről, az utasok száma 50 százalékkal bővül, a jelenlegi 3 helyett 5 repülőgéppel közlekednek, a tavalyi 1,4 millió után 2 milliós magyarországi utasszámmal számolnak és új célállomásokra indulnak, az első Bukarest lesz – jelentette be Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója pénteken sajtótájékoztatón.
A cég 25 milliárd forintos beruházással bővíti kapacitását, amelynek köszönhetően közvetlenül és közvetetten 700 új munkahelyet teremtenek.
A vezérigazgató elmondta: a Wizz Air összesen 50 ezer jegyet ajánl fel kedvezményes áron azoknak az utasoknak, akik 2012. február 3. és március 24-e közötti időszakra szóló érvényes Malév jeggyel rendelkeznek.
2011-ben 11 millió utast szállított a cég, 8 ország 15 bázisáról, 221 járatpárral. 2012-re lassabb növekedéssel, 12 millió körüli utassal számolnak.
Váradi József kérdésre megerősítette, hogy jelezték a fejlesztési tárcánál, hogy igényt tartanának a Malév leállása miatt felszabaduló, bilaterális (az EU-n kívüli) repülési jogokra. Pénteken adják be írásban is az igényt a minisztériumhoz, ebben a kérdésben a tárca dönt. Elsősorban a moszkvai, kijevi, isztambuli, Tel-Aviv-i jogokat szeretnék megszerezni.
A 66 százalékos kapacitás bővítésről a nyári menetrendben döntöttek, de Váradi József az MTI kérdésére elmondta: ha a piac igényli további egy, kettő, vagy akár 3 gépet is a forgalomba tudnak állítani Budapesten, ez függ a megszerezhető repülési jogtól és a piaci teljesítménytől.
Leszögezte: a Wizz Air nem kíván a Malév helyére lépni, nem akar a Malév helyett nemzeti légitársaság lenni. Hozzátette: nem alakítják át üzleti modelljüket, továbbra is főleg a másodlagos repterekről üzemelnek. Hozzátette: Magyarországon nem történt rendkívüli esemény, számtalan légitársaság tűnik el és jelennek meg újak a világon, így az sem jelentene más versenyhelyzetet, ha új magyar nemzeti légitársaság alakulna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatlejes euróárfolyamot és legalább 30 százalékos munkanélküliséget hozott volna, ha a kormány július 8-ig nem dolgozta volna ki a jelentős adóemeléseket tartalmazó megszorító csomagot a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására.
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
Látogatottsági adatok