Fotó: MTI
Limburger Lóránt vezérigazgató úgy fogalmazott: „bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk”. A megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további forrást biztosítani a működéshez.
Közleményében a Malév elnézést kér valamennyi utasától.
A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak tájékoztatják arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra.
A budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren hét órakor jelentették be, hogy a Malév járatait törölték, annak ellenére, hogy a Malév üzemszerű működésének leállítását 06:00-tól rendelte el az igazgatóság.
Hét óráig azt a tájékoztatást kapták a várakozó emberek, hogy késnek a légitársaság járatai. Az MTI egy repülőtéren tartózkodó utastól megtudta: az utasok sorszámot kapnak, majd a pultnál tájékoztatják őket arról, hogy át tudják-e irányítani egy másik járatra valamint igazolást kapnak arról, hogy érvényes jegyük van.
Közleményében a Malév azt ígérte, hogy más járatokra történő átfoglalással, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával a jegyek tulajdonosainak segítséget nyújt célállomásra való eljutásához.
Egy január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra, továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak, és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek 2012. február 29-nél nem későbbi időpontra.
A Malév felvette a kapcsolatot más légitársaságokkal a pénteki mintegy 7.7000 utas elszállítása érdekében. Az igazgatóság elnöke hajnalban kapta a vészjelzést arról, hogy a Tel Aviv-i járat már nem tudott visszaindulni, ekkor hívták össze az igazgatósági ülést és döntöttek a leállásról. Ez azonban nem vonatkozik a leánycégekre, azok tovább üzemelnek - mondta a péntek reggeli sajtótájékoztatón Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a gépek egy kivételével Budapesten vannak. Berényi János az igazgatóság elnöke pedig arról számolt be, hogy a Tel Aviv-i gépet nem akarták kiszolgálni, csak tetemes összeg fejében. Ha ezt a cég kifizeti precedenst teremtett volna, erre pedig a cégnek nincs megfelelő likviditása - tette hozzá.
Nem érte váratlanul a Malév leállása a Budapest Airport Zrt. (BA) fő tulajdonosát, a Hochtief német társaságot, amely készült is ennek bekövetkeztére - közölte a cég pénteken. Donatella Gasser, a cég repülőtér-üzemeltető érdekeltségeit összefogó Hochtief Concessions kommunikációs vezetője elmondta: a leállás „szomorú”, de előre látható fejlemény volt, amelyre így készülni is lehetett.
Hozzátette: a német cég nem csupán a magyar érdekeltség menedzsmentjével egyeztet arról, hogy a jelenlegi helyzetben mit érdemes tenni, hanem szoros kapcsolatban áll a budapesti kormánnyal és a Malév vezetésével is. Ugyanakkor a tervezett lépésekre vonatkozó kérdésre csupán annyit mondott, hogy korai lenne ezeket a nyilvánosság elé tárni. Megjegyezte viszont, hogy a cég reméli: „jó vége” lesz a történetnek. A Hochtief Concessions 49,66 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a BA-ban.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök a hibás azért, hogy csődbe ment a nemzeti légitársaság és ki kell vizsgálni, kik a felelősök a kialakult helyzetért.
„A Fidesznek a józan ész ellen vívott szabadságharca elkergette az országtól a befektetőket, a piacok döbbenten nézik a bukásba vezető, Orbán-Matolcsy-Fellegi-trió által képviselt gazdaságpolitikát. Még mielőtt a Fidesz elkezd nyolcévezni, jelezzük: 2002 és 2010 között, így Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a Malév gépei még le- és felszálltak” - közölte a Gyurcsány Ferenc vezette párt a Malév leállásának hírére.
A DK szerint talán nem a repülőtér nevének megváltoztatására kellett volna költeni a közpénzt, hanem cég megmentésére, akkor most „nem veszett volna oda az utasok jegye”, nem rekedt volna két gép külföldön.
„Ennyit ér a Fidesz nemzeti politikája: csődben a nemzeti légitársaság, amiért kizárólag Orbán a hibás” - olvasható a közleményükben, amelyben a Fideszre jellemző kommunikációnak nevezik, hogy csütörtökön a Malév vezetői „még azzal hitegették a közvéleményt”, hogy minden rendben lesz, másnap pedig minden leállt.
A Demokratikus Koalíció szerint ki kell vizsgálni, kik a felelősök a Malév csődjéért, az elmúlt hetek súlyos anyagi és morális károkat okozó döntéseiért és nyilatkozataiért.
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferencék tették tönkre a Malévet. „Az őszödi út, vagyis a pofátlan hazudozás folytatása Gyurcsány Ferencék mai közleménye, amelyben kétségbeesetten próbálják másra hárítani a felelősséget saját balfogásaikért” - kommentálta közleményében Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azt, hogy a Malév leállása kapcsán a volt kormányfő vezette Demokratikus Koalíció közölte, szerintük kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök a hibás azért, hogy csődbe ment a nemzeti légitársaság és ki kell vizsgálni, kik a felelősök a kialakult helyzetért.
Selmeczi Gabriella közölte, az MSZP-kormány hajtotta végre a Malév esetében az elmúlt húsz év talán „legelbaltázottabb” privatizációját, és rossz döntéseiket még rosszabbakkal tetézték. A Malév válságos helyzete egy újabb szocialista csontváz a szekrényből, a Gyurcsány-korszak súlyos öröksége - írta, hozzátéve: a felelősség kérdését az elszámoltatási kormánybiztos feljelentései nyomán indult büntetőeljárások fogják rendezni.
A Wizz Air 66 százalékkal bővíti kapacitásait Budapestről, az utasok száma 50 százalékkal bővül, a jelenlegi 3 helyett 5 repülőgéppel közlekednek, a tavalyi 1,4 millió után 2 milliós magyarországi utasszámmal számolnak és új célállomásokra indulnak, az első Bukarest lesz – jelentette be Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója pénteken sajtótájékoztatón.
A cég 25 milliárd forintos beruházással bővíti kapacitását, amelynek köszönhetően közvetlenül és közvetetten 700 új munkahelyet teremtenek.
A vezérigazgató elmondta: a Wizz Air összesen 50 ezer jegyet ajánl fel kedvezményes áron azoknak az utasoknak, akik 2012. február 3. és március 24-e közötti időszakra szóló érvényes Malév jeggyel rendelkeznek.
2011-ben 11 millió utast szállított a cég, 8 ország 15 bázisáról, 221 járatpárral. 2012-re lassabb növekedéssel, 12 millió körüli utassal számolnak.
Váradi József kérdésre megerősítette, hogy jelezték a fejlesztési tárcánál, hogy igényt tartanának a Malév leállása miatt felszabaduló, bilaterális (az EU-n kívüli) repülési jogokra. Pénteken adják be írásban is az igényt a minisztériumhoz, ebben a kérdésben a tárca dönt. Elsősorban a moszkvai, kijevi, isztambuli, Tel-Aviv-i jogokat szeretnék megszerezni.
A 66 százalékos kapacitás bővítésről a nyári menetrendben döntöttek, de Váradi József az MTI kérdésére elmondta: ha a piac igényli további egy, kettő, vagy akár 3 gépet is a forgalomba tudnak állítani Budapesten, ez függ a megszerezhető repülési jogtól és a piaci teljesítménytől.
Leszögezte: a Wizz Air nem kíván a Malév helyére lépni, nem akar a Malév helyett nemzeti légitársaság lenni. Hozzátette: nem alakítják át üzleti modelljüket, továbbra is főleg a másodlagos repterekről üzemelnek. Hozzátette: Magyarországon nem történt rendkívüli esemény, számtalan légitársaság tűnik el és jelennek meg újak a világon, így az sem jelentene más versenyhelyzetet, ha új magyar nemzeti légitársaság alakulna.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.