Magyarország régiói még mindig „rávernek” Romániára, Kolozsvár térsége is az uniós sereghajtók között

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Rendszeresen érkeznek hírek arról, mennyire „dübörög” Románia gazdasága a különböző belföldi és nemzetközi statisztikák szerint, és hogy az ország például már Magyarországot is beérte, sőt le is hagyta ilyen és olyan tekintetben. Ám hébe-hóba „kijózanító” adatok is napvilágot látnak.

Páva Adorján

2023. március 29., 09:102023. március 29., 09:10

2023. március 29., 10:292023. március 29., 10:29

Utóbbi kategóriába tartozik az Európai Bizottság által háromévente közölt, legutóbb hétfőn kiadott regionális versenyképességi mutató, amely azt tükrözi, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. Az angol nyelvkörnyezetben RCI-ként rövidített index szerint

a 234 uniós régió közül az utolsó kettő romániai, az ország térségeinek többsége a lista sereghajtói között kullog, Kelet-Magyarország pedig „ráver” Nyugat-Romániára is.

Kolozsvár–Nagyvárad is a sereghajtók között

Az Európai Bizottság által hétfőn közzétett regionális versenyképességi mutató hosszú múltra tekint vissza; a gazdasági mérőeszköz az összes uniós régió versenyképességének különböző szempontjait értékeli – olvasható a testület honlapján közzétett jelentésben. Az Ec.europa.eu oldalon közölt összefoglalóban rámutatnak, a teljes mértékben átdolgozott és megújult regionális versenyképességi mutató szerint még mindig nagy különbségek vannak az uniós régiók között, ugyanakkor javulás mutatkozik a kevésbé fejlett régiók versenyképességében.

A mutató eredményei szerint az EU legversenyképesebb régiói Utrecht, Dél-Holland és a francia fővárosi régió, Île-de-France. A másik véglet a délkelet-romániai, illetve az északkelet-romániai régió, hátulról a harmadik pedig Bulgária északnyugati térsége.

Ha az éllovasok, illetve a sereghajtók top 10-es listájára tekintünk, az elsők között öt holland, két belga, egy francia, egy dán és egy svéd régiót találunk, miközben a hátsó tízes alakzatban Románia hat térséget vonultat fel, Bulgária és Görögország pedig kettő-kettőt.

Az élboly és a sereghajtók tízes listája •  Fotó: Európai Bizottság Galéria

Az élboly és a sereghajtók tízes listája

Fotó: Európai Bizottság

Tehát a nyolc romániai régió többsége ide sorolható –

kissé megdöbbentő, hogy még a többek között Kolozsvárt és Nagyváradot is magában foglaló északnyugati terület is: a Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyét felölelő fejlesztési régió hátulról a tizedik az Unióban.

Mégpedig 56,1-es indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti. Ennél jobban teljesített – igaz, csak két hellyel – a többek között Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió, amely 57,1-es indexszel a 223. helyen áll. Románia leginkább versenyképes régiója természetesen Bukarest és környéke, amely messze kiemelkedik az országos „mezőnyből”, viszont 91,9-es pontszámával még így is az EU-s átlag alatt teljesít. Egyébként ha a két uniós végletre tekintünk, Utrecht 150,9, Délkelet-Románia pedig 44,9-es indexet kapott.

Szomszédok versenyképességi versenye

Mivel román, de erdélyi magyar és magyarországi szakemberek, közszereplők is előszeretettel hasonlítják össze a két szomszédos ország gazdasági teljesítményét, megnéztük azt is, az RCI adatai szerint hogyan áll a szomszédok „versenye”. Bár az elmúlt időszakban több – például a vásárlőerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – uniós statisztika arról árulkodott, hogy Románia utolérte Magyarországot, a regionális versenyképességi mutató nem ezt támasztja alá.

Ugyanis a hétfőn közölt lista szerint az anyaország „leggyengébb” régiója is jócskán felülmúlja versenyképesség tekintetében az összes – Bukaresten kívüli – romániai térséget:

Észak-Magyarország 65,6-os indexszel az uniós ranglista 207. helyén áll. A Romániával szomszédos keleti térségek közül az Észak-Alföld 68,2-vel a 202., a Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett.

Ugyanakkor a fővárosok „párbaját” is Budapest és környéke nyeri, amely 105,3-as pontszámot ért el (89. helyezett, míg Bukarest 136.)

Keleti javulás, de marad a kullogás

Az EB jelentése szerint a mutató 2016-os és a 2022-es kiadásait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége javult, míg az átmeneti régiók teljesítménye inkább vegyes képet mutat. Viszont változatlanul elmondható, hogy az eddigi fejlett régiók teljesítenek továbbra is a legjobban. A legalacsonyabb értékekkel bíró régiók ugyanakkor még mindig az EU keleti tagállamaiban találhatók.

Versenyképesség az EU-ban: minél zöldebb, annál jobb, minél lilább, annál rosszabb •  Fotó: Európai Bizottság/képernyőmentés Galéria

Versenyképesség az EU-ban: minél zöldebb, annál jobb, minél lilább, annál rosszabb

Fotó: Európai Bizottság/képernyőmentés

A mutató 2016-os és 2019-es kiadását összevetve az EU keleti tagállamainak valamennyi régiójában javultak az eredmények, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességű déli uniós régiók teljesítménye vegyes képet mutatott. A 2019-es és a 2022-es kiadást összehasonlítva elmondható, hogy

a legtöbb keleti uniós régió továbbra is felzárkózóban van, ez jellemzi például a balti országok, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia térségeit. Ugyanakkor Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes régiói egyre inkább eltávolodtak az uniós átlagtól.

A legmagasabb versenyképesség szinte mindenütt a fővárosi régiókra jellemző, de ez a különbség kevésbé jelentős a versenyképesebb tagállamokban. Az összes tagállamban a fővárosi régió a legversenyképesebb, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest nagyon nagy lehet a különbség. Ez különösen szembeötlő Franciaország, Románia és Szlovákia esetében – derül ki a közleményből. Ebben hangsúlyozzák:

ha egy régiónak magas a versenyképessége, akkor az egy főre jutó GDP-je is magasabb.

Ezekben a régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, és több fiatal nő vesz részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Végezetül pedig a versenyképesebb régiók különösen vonzónak bizonyulnak a friss diplomások számára, mivel az ilyen helyeken könnyebb munkát találni.

A jelentés szerint megújult regionális versenyképességi mutató eredményei szerint az uniós régióknak még mindig szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy javítani tudják a versenyképességüket és csökkenteni lehessen a közöttük fennálló különbségeket. A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. Célja, hogy támogatást nyújtson a régiók számára az olyan területeken, mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint hogy hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához.

Mi is az a regionális versenyképességi mutató?

A 2010-ben bevezetett és háromévente közzétett regionális versenyképességi mutató alapján az uniós régiók nyomon követhetik és értékelhetik a fejlettségük időbeli alakulását és azt, hogy más régiókhoz képest hogyan teljesítenek. Fontos eszközről van tehát szó, amely 68 mérőszám alapján ad európai összképet a régiók versenyképességéről – olvasható az Ec.europa.eu oldalon közölt jelentésben.
A regionális versenyképességi mutató 2022. évi kiadása teljes mértékben átdolgozott módszertan alapján készült, és újraszámítja az előző két kiadás eredményeit. A megújult regionális versenyképességi mutató három részindexből (a versenyképességhez szükséges alapfeltételek, a hatékonyságot javító keretek, innovációs feltételek), ezek a versenyképesség különböző vonatkozásait leíró 11 pillérből állnak össze. Ezek a következők: az intézmények; a makrogazdasági stabilitás; az infrastruktúra; az egészségügy; az alapszintű oktatás; a felsőoktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás; a munkaerőpiac hatékonysága; a piac mérete; a technológiai felkészültség; a vállalkozások fejlettségi szintje és az innováció.
A megújult regionális versenyképességi mutató a statisztikai, NUTS II (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) szintű régiókat veszi alapul. Valamennyi mutató az ukrajnai háború előtti helyzetre vonatkozik. Ez a regionális versenyképességi mutató első olyan kiadása, amely az Egyesült Királyság nélkül készült.

korábban írtuk

Eurostat: Románia Magyarországgal és Portugáliával egy szinten a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben
Eurostat: Románia Magyarországgal és Portugáliával egy szinten a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben

Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.

korábban írtuk

Románia minimálbér tekintetében is lehagyta Magyarországot, egyre nő a különbség
Románia minimálbér tekintetében is lehagyta Magyarországot, egyre nő a különbség

Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.

korábban írtuk

Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet
Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet

Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban
2025. június 27., péntek

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját
2025. június 26., csütörtök

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is

A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is
2025. június 26., csütörtök

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?

Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?
2025. június 26., csütörtök

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt
2025. június 25., szerda

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét

Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac

Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.

Padlóféket nyomott a romániai autópiac
Padlóféket nyomott a romániai autópiac
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac