Fotó: Pixabay
Rendszeresen érkeznek hírek arról, mennyire „dübörög” Románia gazdasága a különböző belföldi és nemzetközi statisztikák szerint, és hogy az ország például már Magyarországot is beérte, sőt le is hagyta ilyen és olyan tekintetben. Ám hébe-hóba „kijózanító” adatok is napvilágot látnak.
2023. március 29., 09:102023. március 29., 09:10
2023. március 29., 10:292023. március 29., 10:29
Utóbbi kategóriába tartozik az Európai Bizottság által háromévente közölt, legutóbb hétfőn kiadott regionális versenyképességi mutató, amely azt tükrözi, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. Az angol nyelvkörnyezetben RCI-ként rövidített index szerint
Az Európai Bizottság által hétfőn közzétett regionális versenyképességi mutató hosszú múltra tekint vissza; a gazdasági mérőeszköz az összes uniós régió versenyképességének különböző szempontjait értékeli – olvasható a testület honlapján közzétett jelentésben. Az Ec.europa.eu oldalon közölt összefoglalóban rámutatnak, a teljes mértékben átdolgozott és megújult regionális versenyképességi mutató szerint még mindig nagy különbségek vannak az uniós régiók között, ugyanakkor javulás mutatkozik a kevésbé fejlett régiók versenyképességében.
Ha az éllovasok, illetve a sereghajtók top 10-es listájára tekintünk, az elsők között öt holland, két belga, egy francia, egy dán és egy svéd régiót találunk, miközben a hátsó tízes alakzatban Románia hat térséget vonultat fel, Bulgária és Görögország pedig kettő-kettőt.
Az élboly és a sereghajtók tízes listája
Fotó: Európai Bizottság
Tehát a nyolc romániai régió többsége ide sorolható –
Mégpedig 56,1-es indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti. Ennél jobban teljesített – igaz, csak két hellyel – a többek között Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió, amely 57,1-es indexszel a 223. helyen áll. Románia leginkább versenyképes régiója természetesen Bukarest és környéke, amely messze kiemelkedik az országos „mezőnyből”, viszont 91,9-es pontszámával még így is az EU-s átlag alatt teljesít. Egyébként ha a két uniós végletre tekintünk, Utrecht 150,9, Délkelet-Románia pedig 44,9-es indexet kapott.
Mivel román, de erdélyi magyar és magyarországi szakemberek, közszereplők is előszeretettel hasonlítják össze a két szomszédos ország gazdasági teljesítményét, megnéztük azt is, az RCI adatai szerint hogyan áll a szomszédok „versenye”. Bár az elmúlt időszakban több – például a vásárlőerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – uniós statisztika arról árulkodott, hogy Románia utolérte Magyarországot, a regionális versenyképességi mutató nem ezt támasztja alá.
Észak-Magyarország 65,6-os indexszel az uniós ranglista 207. helyén áll. A Romániával szomszédos keleti térségek közül az Észak-Alföld 68,2-vel a 202., a Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett.
Az EB jelentése szerint a mutató 2016-os és a 2022-es kiadásait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége javult, míg az átmeneti régiók teljesítménye inkább vegyes képet mutat. Viszont változatlanul elmondható, hogy az eddigi fejlett régiók teljesítenek továbbra is a legjobban. A legalacsonyabb értékekkel bíró régiók ugyanakkor még mindig az EU keleti tagállamaiban találhatók.
Versenyképesség az EU-ban: minél zöldebb, annál jobb, minél lilább, annál rosszabb
Fotó: Európai Bizottság/képernyőmentés
A mutató 2016-os és 2019-es kiadását összevetve az EU keleti tagállamainak valamennyi régiójában javultak az eredmények, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességű déli uniós régiók teljesítménye vegyes képet mutatott. A 2019-es és a 2022-es kiadást összehasonlítva elmondható, hogy
A legmagasabb versenyképesség szinte mindenütt a fővárosi régiókra jellemző, de ez a különbség kevésbé jelentős a versenyképesebb tagállamokban. Az összes tagállamban a fővárosi régió a legversenyképesebb, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest nagyon nagy lehet a különbség. Ez különösen szembeötlő Franciaország, Románia és Szlovákia esetében – derül ki a közleményből. Ebben hangsúlyozzák:
Ezekben a régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, és több fiatal nő vesz részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Végezetül pedig a versenyképesebb régiók különösen vonzónak bizonyulnak a friss diplomások számára, mivel az ilyen helyeken könnyebb munkát találni.
A jelentés szerint megújult regionális versenyképességi mutató eredményei szerint az uniós régióknak még mindig szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy javítani tudják a versenyképességüket és csökkenteni lehessen a közöttük fennálló különbségeket. A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. Célja, hogy támogatást nyújtson a régiók számára az olyan területeken, mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint hogy hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához.
Mi is az a regionális versenyképességi mutató?
A 2010-ben bevezetett és háromévente közzétett regionális versenyképességi mutató alapján az uniós régiók nyomon követhetik és értékelhetik a fejlettségük időbeli alakulását és azt, hogy más régiókhoz képest hogyan teljesítenek. Fontos eszközről van tehát szó, amely 68 mérőszám alapján ad európai összképet a régiók versenyképességéről – olvasható az Ec.europa.eu oldalon közölt jelentésben.
A regionális versenyképességi mutató 2022. évi kiadása teljes mértékben átdolgozott módszertan alapján készült, és újraszámítja az előző két kiadás eredményeit. A megújult regionális versenyképességi mutató három részindexből (a versenyképességhez szükséges alapfeltételek, a hatékonyságot javító keretek, innovációs feltételek), ezek a versenyképesség különböző vonatkozásait leíró 11 pillérből állnak össze. Ezek a következők: az intézmények; a makrogazdasági stabilitás; az infrastruktúra; az egészségügy; az alapszintű oktatás; a felsőoktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás; a munkaerőpiac hatékonysága; a piac mérete; a technológiai felkészültség; a vállalkozások fejlettségi szintje és az innováció.
A megújult regionális versenyképességi mutató a statisztikai, NUTS II (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) szintű régiókat veszi alapul. Valamennyi mutató az ukrajnai háború előtti helyzetre vonatkozik. Ez a regionális versenyképességi mutató első olyan kiadása, amely az Egyesült Királyság nélkül készült.
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!