Magyarország régiói még mindig „rávernek” Romániára, Kolozsvár térsége is az uniós sereghajtók között

Utóbbi kategóriába tartozik az Európai Bizottság által háromévente közölt, legutóbb hétfőn kiadott regionális versenyképességi mutató, amely azt tükrözi, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. Az angol nyelvkörnyezetben RCI-ként rövidített index szerint

a 234 uniós régió közül az utolsó kettő romániai, az ország térségeinek többsége a lista sereghajtói között kullog, Kelet-Magyarország pedig „ráver” Nyugat-Romániára is.

Az Európai Bizottság által hétfőn közzétett regionális versenyképességi mutató hosszú múltra tekint vissza; a gazdasági mérőeszköz az összes uniós régió versenyképességének különböző szempontjait értékeli – olvasható a testület honlapján közzétett jelentésben. Az Ec.europa.eu oldalon közölt összefoglalóban rámutatnak, a teljes mértékben átdolgozott és megújult regionális versenyképességi mutató szerint még mindig nagy különbségek vannak az uniós régiók között, ugyanakkor javulás mutatkozik a kevésbé fejlett régiók versenyképességében.

A mutató eredményei szerint az EU legversenyképesebb régiói Utrecht, Dél-Holland és a francia fővárosi régió, Île-de-France. A másik véglet a délkelet-romániai, illetve az északkelet-romániai régió, hátulról a harmadik pedig Bulgária északnyugati térsége.

Ha az éllovasok, illetve a sereghajtók top 10-es listájára tekintünk, az elsők között öt holland, két belga, egy francia, egy dán és egy svéd régiót találunk, miközben a hátsó tízes alakzatban Románia hat térséget vonultat fel, Bulgária és Görögország pedig kettő-kettőt.

Tehát a nyolc romániai régió többsége ide sorolható –

kissé megdöbbentő, hogy még a többek között Kolozsvárt és Nagyváradot is magában foglaló északnyugati terület is: a Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyét felölelő fejlesztési régió hátulról a tizedik az Unióban.

Mégpedig 56,1-es indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti. Ennél jobban teljesített – igaz, csak két hellyel – a többek között Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió, amely 57,1-es indexszel a 223. helyen áll. Románia leginkább versenyképes régiója természetesen Bukarest és környéke, amely messze kiemelkedik az országos „mezőnyből”, viszont 91,9-es pontszámával még így is az EU-s átlag alatt teljesít. Egyébként ha a két uniós végletre tekintünk, Utrecht 150,9, Délkelet-Románia pedig 44,9-es indexet kapott.

Mivel román, de erdélyi magyar és magyarországi szakemberek, közszereplők is előszeretettel hasonlítják össze a két szomszédos ország gazdasági teljesítményét, megnéztük azt is, az RCI adatai szerint hogyan áll a szomszédok „versenye”. Bár az elmúlt időszakban több – például a vásárlőerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – uniós statisztika arról árulkodott, hogy Románia utolérte Magyarországot, a regionális versenyképességi mutató nem ezt támasztja alá.

Ugyanis a hétfőn közölt lista szerint az anyaország „leggyengébb” régiója is jócskán felülmúlja versenyképesség tekintetében az összes – Bukaresten kívüli – romániai térséget:

Észak-Magyarország 65,6-os indexszel az uniós ranglista 207. helyén áll. A Romániával szomszédos keleti térségek közül az Észak-Alföld 68,2-vel a 202., a Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett.

Ugyanakkor a fővárosok „párbaját” is Budapest és környéke nyeri, amely 105,3-as pontszámot ért el (89. helyezett, míg Bukarest 136.)

Az EB jelentése szerint a mutató 2016-os és a 2022-es kiadásait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége javult, míg az átmeneti régiók teljesítménye inkább vegyes képet mutat. Viszont változatlanul elmondható, hogy az eddigi fejlett régiók teljesítenek továbbra is a legjobban. A legalacsonyabb értékekkel bíró régiók ugyanakkor még mindig az EU keleti tagállamaiban találhatók.

A mutató 2016-os és 2019-es kiadását összevetve az EU keleti tagállamainak valamennyi régiójában javultak az eredmények, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességű déli uniós régiók teljesítménye vegyes képet mutatott. A 2019-es és a 2022-es kiadást összehasonlítva elmondható, hogy

a legtöbb keleti uniós régió továbbra is felzárkózóban van, ez jellemzi például a balti országok, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia térségeit. Ugyanakkor Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes régiói egyre inkább eltávolodtak az uniós átlagtól.

A legmagasabb versenyképesség szinte mindenütt a fővárosi régiókra jellemző, de ez a különbség kevésbé jelentős a versenyképesebb tagállamokban. Az összes tagállamban a fővárosi régió a legversenyképesebb, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest nagyon nagy lehet a különbség. Ez különösen szembeötlő Franciaország, Románia és Szlovákia esetében – derül ki a közleményből. Ebben hangsúlyozzák:

ha egy régiónak magas a versenyképessége, akkor az egy főre jutó GDP-je is magasabb.

Ezekben a régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, és több fiatal nő vesz részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Végezetül pedig a versenyképesebb régiók különösen vonzónak bizonyulnak a friss diplomások számára, mivel az ilyen helyeken könnyebb munkát találni.

A jelentés szerint megújult regionális versenyképességi mutató eredményei szerint az uniós régióknak még mindig szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy javítani tudják a versenyképességüket és csökkenteni lehessen a közöttük fennálló különbségeket. A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. Célja, hogy támogatást nyújtson a régiók számára az olyan területeken, mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint hogy hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához.

Eurostat: Románia Magyarországgal és Portugáliával egy szinten a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben

Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.

Románia minimálbér tekintetében is lehagyta Magyarországot, egyre nő a különbség

Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.

Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet

Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.