Fotó: Pixabay
Rendszeresen érkeznek hírek arról, mennyire „dübörög” Románia gazdasága a különböző belföldi és nemzetközi statisztikák szerint, és hogy az ország például már Magyarországot is beérte, sőt le is hagyta ilyen és olyan tekintetben. Ám hébe-hóba „kijózanító” adatok is napvilágot látnak.
2023. március 29., 09:102023. március 29., 09:10
2023. március 29., 10:292023. március 29., 10:29
Utóbbi kategóriába tartozik az Európai Bizottság által háromévente közölt, legutóbb hétfőn kiadott regionális versenyképességi mutató, amely azt tükrözi, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. Az angol nyelvkörnyezetben RCI-ként rövidített index szerint
Az Európai Bizottság által hétfőn közzétett regionális versenyképességi mutató hosszú múltra tekint vissza; a gazdasági mérőeszköz az összes uniós régió versenyképességének különböző szempontjait értékeli – olvasható a testület honlapján közzétett jelentésben. Az Ec.europa.eu oldalon közölt összefoglalóban rámutatnak, a teljes mértékben átdolgozott és megújult regionális versenyképességi mutató szerint még mindig nagy különbségek vannak az uniós régiók között, ugyanakkor javulás mutatkozik a kevésbé fejlett régiók versenyképességében.
Ha az éllovasok, illetve a sereghajtók top 10-es listájára tekintünk, az elsők között öt holland, két belga, egy francia, egy dán és egy svéd régiót találunk, miközben a hátsó tízes alakzatban Románia hat térséget vonultat fel, Bulgária és Görögország pedig kettő-kettőt.
Az élboly és a sereghajtók tízes listája
Fotó: Európai Bizottság
Tehát a nyolc romániai régió többsége ide sorolható –
Mégpedig 56,1-es indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti. Ennél jobban teljesített – igaz, csak két hellyel – a többek között Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió, amely 57,1-es indexszel a 223. helyen áll. Románia leginkább versenyképes régiója természetesen Bukarest és környéke, amely messze kiemelkedik az országos „mezőnyből”, viszont 91,9-es pontszámával még így is az EU-s átlag alatt teljesít. Egyébként ha a két uniós végletre tekintünk, Utrecht 150,9, Délkelet-Románia pedig 44,9-es indexet kapott.
Mivel román, de erdélyi magyar és magyarországi szakemberek, közszereplők is előszeretettel hasonlítják össze a két szomszédos ország gazdasági teljesítményét, megnéztük azt is, az RCI adatai szerint hogyan áll a szomszédok „versenye”. Bár az elmúlt időszakban több – például a vásárlőerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – uniós statisztika arról árulkodott, hogy Románia utolérte Magyarországot, a regionális versenyképességi mutató nem ezt támasztja alá.
Észak-Magyarország 65,6-os indexszel az uniós ranglista 207. helyén áll. A Romániával szomszédos keleti térségek közül az Észak-Alföld 68,2-vel a 202., a Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett.
Az EB jelentése szerint a mutató 2016-os és a 2022-es kiadásait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége javult, míg az átmeneti régiók teljesítménye inkább vegyes képet mutat. Viszont változatlanul elmondható, hogy az eddigi fejlett régiók teljesítenek továbbra is a legjobban. A legalacsonyabb értékekkel bíró régiók ugyanakkor még mindig az EU keleti tagállamaiban találhatók.
Versenyképesség az EU-ban: minél zöldebb, annál jobb, minél lilább, annál rosszabb
Fotó: Európai Bizottság/képernyőmentés
A mutató 2016-os és 2019-es kiadását összevetve az EU keleti tagállamainak valamennyi régiójában javultak az eredmények, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességű déli uniós régiók teljesítménye vegyes képet mutatott. A 2019-es és a 2022-es kiadást összehasonlítva elmondható, hogy
A legmagasabb versenyképesség szinte mindenütt a fővárosi régiókra jellemző, de ez a különbség kevésbé jelentős a versenyképesebb tagállamokban. Az összes tagállamban a fővárosi régió a legversenyképesebb, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest nagyon nagy lehet a különbség. Ez különösen szembeötlő Franciaország, Románia és Szlovákia esetében – derül ki a közleményből. Ebben hangsúlyozzák:
Ezekben a régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, és több fiatal nő vesz részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Végezetül pedig a versenyképesebb régiók különösen vonzónak bizonyulnak a friss diplomások számára, mivel az ilyen helyeken könnyebb munkát találni.
A jelentés szerint megújult regionális versenyképességi mutató eredményei szerint az uniós régióknak még mindig szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy javítani tudják a versenyképességüket és csökkenteni lehessen a közöttük fennálló különbségeket. A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. Célja, hogy támogatást nyújtson a régiók számára az olyan területeken, mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint hogy hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához.
Mi is az a regionális versenyképességi mutató?
A 2010-ben bevezetett és háromévente közzétett regionális versenyképességi mutató alapján az uniós régiók nyomon követhetik és értékelhetik a fejlettségük időbeli alakulását és azt, hogy más régiókhoz képest hogyan teljesítenek. Fontos eszközről van tehát szó, amely 68 mérőszám alapján ad európai összképet a régiók versenyképességéről – olvasható az Ec.europa.eu oldalon közölt jelentésben.
A regionális versenyképességi mutató 2022. évi kiadása teljes mértékben átdolgozott módszertan alapján készült, és újraszámítja az előző két kiadás eredményeit. A megújult regionális versenyképességi mutató három részindexből (a versenyképességhez szükséges alapfeltételek, a hatékonyságot javító keretek, innovációs feltételek), ezek a versenyképesség különböző vonatkozásait leíró 11 pillérből állnak össze. Ezek a következők: az intézmények; a makrogazdasági stabilitás; az infrastruktúra; az egészségügy; az alapszintű oktatás; a felsőoktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás; a munkaerőpiac hatékonysága; a piac mérete; a technológiai felkészültség; a vállalkozások fejlettségi szintje és az innováció.
A megújult regionális versenyképességi mutató a statisztikai, NUTS II (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) szintű régiókat veszi alapul. Valamennyi mutató az ukrajnai háború előtti helyzetre vonatkozik. Ez a regionális versenyképességi mutató első olyan kiadása, amely az Egyesült Királyság nélkül készült.
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!