Magyarország régiói még mindig „rávernek” Romániára, Kolozsvár térsége is az uniós sereghajtók között

Magyarország régiói még mindig „rávernek” Romániára, Kolozsvár térsége is az uniós sereghajtók között

Fotó: Pixabay

Rendszeresen érkeznek hírek arról, mennyire „dübörög” Románia gazdasága a különböző belföldi és nemzetközi statisztikák szerint, és hogy az ország például már Magyarországot is beérte, sőt le is hagyta ilyen és olyan tekintetben. Ám hébe-hóba „kijózanító” adatok is napvilágot látnak.

Páva Adorján

2023. március 29., 09:102023. március 29., 09:10

2023. március 29., 10:292023. március 29., 10:29

Utóbbi kategóriába tartozik az Európai Bizottság által háromévente közölt, legutóbb hétfőn kiadott regionális versenyképességi mutató, amely azt tükrözi, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. Az angol nyelvkörnyezetben RCI-ként rövidített index szerint

a 234 uniós régió közül az utolsó kettő romániai, az ország térségeinek többsége a lista sereghajtói között kullog, Kelet-Magyarország pedig „ráver” Nyugat-Romániára is.

Kolozsvár–Nagyvárad is a sereghajtók között

Az Európai Bizottság által hétfőn közzétett regionális versenyképességi mutató hosszú múltra tekint vissza; a gazdasági mérőeszköz az összes uniós régió versenyképességének különböző szempontjait értékeli – olvasható a testület honlapján közzétett jelentésben. Az Ec.europa.eu oldalon közölt összefoglalóban rámutatnak, a teljes mértékben átdolgozott és megújult regionális versenyképességi mutató szerint még mindig nagy különbségek vannak az uniós régiók között, ugyanakkor javulás mutatkozik a kevésbé fejlett régiók versenyképességében.

A mutató eredményei szerint az EU legversenyképesebb régiói Utrecht, Dél-Holland és a francia fővárosi régió, Île-de-France. A másik véglet a délkelet-romániai, illetve az északkelet-romániai régió, hátulról a harmadik pedig Bulgária északnyugati térsége.

Ha az éllovasok, illetve a sereghajtók top 10-es listájára tekintünk, az elsők között öt holland, két belga, egy francia, egy dán és egy svéd régiót találunk, miközben a hátsó tízes alakzatban Románia hat térséget vonultat fel, Bulgária és Görögország pedig kettő-kettőt.

Galéria

Az élboly és a sereghajtók tízes listája

Fotó: Európai Bizottság

Tehát a nyolc romániai régió többsége ide sorolható –

kissé megdöbbentő, hogy még a többek között Kolozsvárt és Nagyváradot is magában foglaló északnyugati terület is: a Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyét felölelő fejlesztési régió hátulról a tizedik az Unióban.

Mégpedig 56,1-es indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti. Ennél jobban teljesített – igaz, csak két hellyel – a többek között Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió, amely 57,1-es indexszel a 223. helyen áll. Románia leginkább versenyképes régiója természetesen Bukarest és környéke, amely messze kiemelkedik az országos „mezőnyből”, viszont 91,9-es pontszámával még így is az EU-s átlag alatt teljesít. Egyébként ha a két uniós végletre tekintünk, Utrecht 150,9, Délkelet-Románia pedig 44,9-es indexet kapott.

Szomszédok versenyképességi versenye

Mivel román, de erdélyi magyar és magyarországi szakemberek, közszereplők is előszeretettel hasonlítják össze a két szomszédos ország gazdasági teljesítményét, megnéztük azt is, az RCI adatai szerint hogyan áll a szomszédok „versenye”. Bár az elmúlt időszakban több – például a vásárlőerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – uniós statisztika arról árulkodott, hogy Románia utolérte Magyarországot, a regionális versenyképességi mutató nem ezt támasztja alá.

Ugyanis a hétfőn közölt lista szerint az anyaország „leggyengébb” régiója is jócskán felülmúlja versenyképesség tekintetében az összes – Bukaresten kívüli – romániai térséget:

Észak-Magyarország 65,6-os indexszel az uniós ranglista 207. helyén áll. A Romániával szomszédos keleti térségek közül az Észak-Alföld 68,2-vel a 202., a Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett.

Ugyanakkor a fővárosok „párbaját” is Budapest és környéke nyeri, amely 105,3-as pontszámot ért el (89. helyezett, míg Bukarest 136.)

Keleti javulás, de marad a kullogás

Az EB jelentése szerint a mutató 2016-os és a 2022-es kiadásait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége javult, míg az átmeneti régiók teljesítménye inkább vegyes képet mutat. Viszont változatlanul elmondható, hogy az eddigi fejlett régiók teljesítenek továbbra is a legjobban. A legalacsonyabb értékekkel bíró régiók ugyanakkor még mindig az EU keleti tagállamaiban találhatók.

Galéria

Versenyképesség az EU-ban: minél zöldebb, annál jobb, minél lilább, annál rosszabb

Fotó: Európai Bizottság/képernyőmentés

A mutató 2016-os és 2019-es kiadását összevetve az EU keleti tagállamainak valamennyi régiójában javultak az eredmények, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességű déli uniós régiók teljesítménye vegyes képet mutatott. A 2019-es és a 2022-es kiadást összehasonlítva elmondható, hogy

a legtöbb keleti uniós régió továbbra is felzárkózóban van, ez jellemzi például a balti országok, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia térségeit. Ugyanakkor Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes régiói egyre inkább eltávolodtak az uniós átlagtól.

A legmagasabb versenyképesség szinte mindenütt a fővárosi régiókra jellemző, de ez a különbség kevésbé jelentős a versenyképesebb tagállamokban. Az összes tagállamban a fővárosi régió a legversenyképesebb, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest nagyon nagy lehet a különbség. Ez különösen szembeötlő Franciaország, Románia és Szlovákia esetében – derül ki a közleményből. Ebben hangsúlyozzák:

ha egy régiónak magas a versenyképessége, akkor az egy főre jutó GDP-je is magasabb.

Ezekben a régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, és több fiatal nő vesz részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Végezetül pedig a versenyképesebb régiók különösen vonzónak bizonyulnak a friss diplomások számára, mivel az ilyen helyeken könnyebb munkát találni.

A jelentés szerint megújult regionális versenyképességi mutató eredményei szerint az uniós régióknak még mindig szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy javítani tudják a versenyképességüket és csökkenteni lehessen a közöttük fennálló különbségeket. A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. Célja, hogy támogatást nyújtson a régiók számára az olyan területeken, mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint hogy hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához.

Mi is az a regionális versenyképességi mutató?

A 2010-ben bevezetett és háromévente közzétett regionális versenyképességi mutató alapján az uniós régiók nyomon követhetik és értékelhetik a fejlettségük időbeli alakulását és azt, hogy más régiókhoz képest hogyan teljesítenek. Fontos eszközről van tehát szó, amely 68 mérőszám alapján ad európai összképet a régiók versenyképességéről – olvasható az Ec.europa.eu oldalon közölt jelentésben.
A regionális versenyképességi mutató 2022. évi kiadása teljes mértékben átdolgozott módszertan alapján készült, és újraszámítja az előző két kiadás eredményeit. A megújult regionális versenyképességi mutató három részindexből (a versenyképességhez szükséges alapfeltételek, a hatékonyságot javító keretek, innovációs feltételek), ezek a versenyképesség különböző vonatkozásait leíró 11 pillérből állnak össze. Ezek a következők: az intézmények; a makrogazdasági stabilitás; az infrastruktúra; az egészségügy; az alapszintű oktatás; a felsőoktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás; a munkaerőpiac hatékonysága; a piac mérete; a technológiai felkészültség; a vállalkozások fejlettségi szintje és az innováció.
A megújult regionális versenyképességi mutató a statisztikai, NUTS II (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) szintű régiókat veszi alapul. Valamennyi mutató az ukrajnai háború előtti helyzetre vonatkozik. Ez a regionális versenyképességi mutató első olyan kiadása, amely az Egyesült Királyság nélkül készült.

korábban írtuk

Eurostat: Románia Magyarországgal és Portugáliával egy szinten a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben
Eurostat: Románia Magyarországgal és Portugáliával egy szinten a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben

Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.

korábban írtuk

Románia minimálbér tekintetében is lehagyta Magyarországot, egyre nő a különbség
Románia minimálbér tekintetében is lehagyta Magyarországot, egyre nő a különbség

Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.

korábban írtuk

Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet
Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet

Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata

Romániai céget vásárol fel Andrej Babis, volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata
2024. május 10., péntek

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya

Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. május 09., csütörtök

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot

Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot
2024. május 09., csütörtök

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető

Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető
2024. május 08., szerda

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában

Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában
2024. május 08., szerda

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között

Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között
2024. május 08., szerda

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben

Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben
2024. május 08., szerda

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár
2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára