Fotó: Páva Adorján
Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.
2023. február 09., 12:452023. február 09., 12:45
2023. február 09., 19:052023. február 09., 19:05
A Menedzsment Fórum anyaországi online szaklap által közölt elemzésben rávilágítanak, az Eurostat friss adatai alapján idén év elején a magyar minimálbér átszámítva bruttó 578,74 euró volt, ami a kötelezően fizetendő legkisebb bérrel rendelkező tagállamok sorában a második legalacsonyabb. Egyedül Bulgáriában dolgoznak a magyar összegnél kevesebbért az érintett dolgozók, 398,81 eurót keresnek. A rangsort változatlanul Luxemburg vezeti 2387 euróval, mögé a tavalyi ötödik helyről felzárkózott Németország 1987 euróval. A dobogó harmadik fokán pedig Belgium szerepel 1955 euróval.
Az Mfor.hu oldalon közölt elemzésben – amelyet a bukaresti román média is idézett – rámutatnak, a magyar minimálbér nagyrészt a forint euróval szembeni tavalyi mélyrepülése miatt veszített értékéből. Miközben a 2022-es év folyamán a román és a magyar minimálbér között 2,3 százalékos differencia keletkezett, idén ez már 4,7 százalékosra duzzadt – ehhez azonban az is hozzájárult, hogy január elsejétől 3000 lejre nőtt a bruttó minimálbér Romániában.
Csaknem 18 százalékkal nőtt január elsejétől a bruttó minimálbér, 10 százalékkal nőtt a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a fegyveres testületek hivatásos tagjainak alapbére, a nyugdíjak pedig 12,5 százalékkal emelkedtek.
A munkavállalókat természetesen a nettó, azaz a kézbe kapott összeg érdekli, és a Menedzsment Fórum számításai szerint Románia e téren is jobban áll, annak ellenére, hogy itt nagyobbak az adóterhek: míg a magyar nettó minimálbér az idei évtől 152 950 forintra emelkedett, nálunk az Mfor.hu szerint a minimálbéres dolgozó – átszámítva – 157 ezer forintnyi összeget kap kézhez munkája után.
Ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtöki árfolyamai alapján, a BNR honlapján található gyors valutaátváltó szerint 1900 lej (a romániai nettó minimálbér összege) 149 606 forintnak felel meg, tehát eszerint a magyarországi nettó minimálbér február 9-én valamivel magasabb volt ennél. A Magyar Nemzeti Bank által közölt csütörtöki árfolyam szerint 1 lej 78,8 forint, tehát eszerint 1900 lej 149 720 forintnak felel meg jelenleg.
Az Eurostat adatai szerint vásárlóerő-paritáson véve (tehát a helyi árszínvonalakat is belekalkulálva) Magyarország az uniós listán – a csehekkel együtt – hátulról a hatodik 947,91 euróval, Románia pedig öt hellyel előrébb áll a maga 1109 eurós összegével.
MInimálbérszintek vásárlóerő-paritáson véve
Fotó: Eurostat
Az Mfor.hu elemzésében egyébként azt is megjegyzik, hogy a magyar minimálbér gyengülésének kedvező következményei is lehetnek: több külföldi beruházó érkezhet az alacsony bérszínvonal miatt.
Közben a Menedzsment Fórum elemzését szintén idéző Index portál megkereste a budapesti Gazdaságfejlesztési Minisztérium kötelékében szereplő Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságot, amely részletes tanulmányt küldött a lapnak a Magyarországon végbement minimálbér-változásokkal kapcsolatosan. Az Index rákérdezett arra is, minek tudható be, hogy az adatok szerint 2022-ben a román és a magyar minimálbér között 2,3 százalékos differencia volt, idén pedig ez már 4,7 százalék lett Románia javára.
A minisztérium válasza szerint a román minimálbérnek a magyarral és az összes többi uniós minimálbérrel szembeni látványos erősödése 2018-ra esik, amióta „Romániában a dolgozókra hárul teljes egészében a 35 százalékos társadalombiztosítási járulék”. Ez azt jelenti, hogy a korábbi munkáltatói járulékok nagy részét beleszámítják a bruttó keresetbe. Ezzel szemben az utóbbi években Magyarországon látványosan csökkent a szociális hozzájárulási adó nevű munkáltatói teher. Ennek oka azonban az adó évről évre történő csökkentése, nem pedig, mint Romániában, statisztikai, elszámolási változás – közölte az Index portállal a tárca.
Amint arról korábban beszámoltunk, az átlagfizetés is nagyobb Romániában, mint Magyarországon. Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai, akiket egy első ránézésre meglepő új Eurostat-rangsor kapcsán faggattunk januárban.
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
1 hozzászólás