Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet

Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet

Pénzkirakósdi. Többéves tendencia, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot

Fotó: Beliczay László

Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai, akiket egy első ránézésre meglepő új Eurostat-rangsor kapcsán faggattunk. Bár egyes magyarországi elemzők nem hisznek „a román csodában”, a lapunknak nyilatkozó erdélyi magyar szakemberek szerint a „bérelőzés” nem is annyira meglepő a tendenciák ismeretében, a jövőben pedig Románia bizony még több tekintetben „felülkerekedhet” Magyarországon a gazdasági versenyben.

Páva Adorján

2023. január 13., 19:052023. január 13., 19:05

2023. január 13., 22:452023. január 13., 22:45

Erdélyből nézve szokatlan, mondhatni megdöbbentő adatokat közölt decemberben az Európai Unió statisztikai hivatala: 2021-ben magasabb volt a bruttó átlagbér Romániában, mint Magyarországon a teljes állású alkalmazottak körében az Eurostat adatai szerint. Konkrétan nálunk kereken 13 ezer euróra rúgott az egy évi átlagbér, míg az anyaországban 12 600 eurót számoltak. Egyébként a két összeghez képest csupán Bulgária produkált kevesebbet az EU-ban (10 300 euró). Az adatok szerint 2021-ben Luxemburgban (72 200 euró), Dániában (63 300 euró) és Írországban (50 300 euró) voltak a legmagasabbak az éves átlagbérek, a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetése 33 500 euró volt.

korábban írtuk

Uniós sereghajtók között: Romániában magasabb volt a tavalyi éves átlagbér, mint Magyarországon
Uniós sereghajtók között: Romániában magasabb volt a tavalyi éves átlagbér, mint Magyarországon

Tavaly a teljes állású uniós alkalmazottak éves átlagfizetése 33 500 euró volt – közölte hétfőn az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat.

A hír azért lehet sokak számára megdöbbentő, mert az erdélyi köztudatban még élénken élnek azok az idők, amikor – főleg a rendszerváltást követő első két évtizedben –

Magyarországon dolgozó romániai magyarokkal voltak tele az innen induló, a szomszédos országba tartó autóbuszok: merthogy odaát sokkal jobban megfizették az embereket. Mára azonban sok minden megváltozott.

Köztudott például, hogy nyugat-romániai ipari parkokba immár Kelet-Magyarországon is toboroznak munkaerőt.

Felmerül a kérdés: Románia átlagfizetés tekintetében is megelőzi-e már Magyarországot, és ha igen, mióta, illetve minek köszönhetően. Az Eurostat korábbi hasonló listáit hiába keresnénk, hiszen most először adták ki a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetését taglaló rangsort. Amely az uniós kék kártya mögött felépített rendszerben számít fontos mutatónak. Úgynevezett kék kártyát az EU-n kívülről érkező, harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók igényelhetnek. A program megkönnyíti számukra a munkavállalást, letelepedést, illetve az átköltözést egyik tagállamból a másikba. A most közölt mutató pedig segíthet az általuk egy-egy tagállamban megkereshető, hivatalosan szabályozott havi pénzösszeg megállapításában.

Magyarországon nem mindenki hisz a „román csodában”

Az Eurostat új rangsorát – amelyet a tagállamok által közölt hivatalos adatok, illetve munkaerőpiaci felmérések alapján állítottak össze – több magyarországi médium is közölte. A Világgazdaság tágabb teret szentelt a hírnek: éppen azt taglalták, hogy a romániai gazdaság lehagyta-e a magyarországit. A Vg.hu-n olvasható cikk következtetése, hogy

Idézet
nincsen semmiféle román csoda, legfeljebb ha adósságból növekedni egyet jelent a fejlődéssel”.

A szerző szerint komoly tempót diktáltak a románok a növekedés terén, ám az alig volt nagyobb a magyarnál: Magyarországon 2010 és 2021 között a reál GDP összesen 30,8 százalékkal növekedett, Románia esetében ugyanez a szám 32,2. Ugyanakkor vásárlóerő-paritáson mérve sem történt román előzés a cikk szerint.

Az elemzésben a foglalkoztatottságot is górcső alá veszik: miközben a javulás terén Magyarország az abszolút nyertes lenne az egész uniós mezőnyben, Románia annyi eredményt tudott felmutatni, hogy az utolsó helyről elmozdult hátulról a harmadik pozícióba, pusztán Görögországot és Olaszországot előzte meg.

Idézet
Ami pedig a béreket illeti, mindkét országban komoly felzárkózás volt, de Romániában kétségtelenül látványosabb, ugyanis míg nálunk megkétszereződtek, ott bő tíz év alatt kvázi megháromszorozódtak a bruttó keresetek. De ami lényegesebb, hogy a magyar átlagbérek még mindig magasabbak,

nálunk 438 ezer forint a bruttó átlagkereset tavaly, míg Romániában 72 lejes árfolyamon számolva 398 ezer forint” – állítja a havi bontást saját forrásokból közlő szerző. Aki szerint Románia esetében rendszerint „mindenki megfeledkezik” az államadósságról, amely a 2010-es évek konjunkturális időszakában sem mérséklődött – szemben Magyarországgal, amely a 2020-as koronavírus-járványig 15 százalékpontot faragott le adósságából. „A román adósságmutatót különösen 2008-hoz képest érdemes figyelni, akkor még négyszer nagyobb volt a magyar államadósság, tavaly pedig a különbség már »csak« 30 százalékpont volt” – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Galéria

Különbségkeresés. 2021-ben a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon

Fotó: Páva Adorján

Bonyolítanak az eltérő adórendszerek

Szintén árnyalja a képet az a tény, hogy a két országban jegyzett átlagkereseteket az eltérő adórendszerek miatt is nehéz összehasonlítani. Amint a Transtelex korábbi elemzéséből kiderül, Romániában egy bruttó bérre összesen 45 százalékos, alkalmazottat terhelő adó és járulék van kivetve, amelyből 25 százalékot tesz ki a társadalombiztosítási járulék, 10%-ot az egészségügyi járulék, 10%-ot a jövedelemadó, és a munkaadónak efölött csak a bruttó bér 2,25%-át kell adóként befizetnie. Eközben Magyarországon a munkavállalók bruttó bérét csak 33,5% adó terheli, amelyből 15%-ot ad a személyi jövedelemadó, 10%-ot a nyugdíjjárulék, 7%-ot az egészségbiztosítási járulék és 1,5%-ot a munkaerő-piaci járulék. Magyarországon viszont magasabbak a munkaadó adóterhei.

Idézet
A két ország adórendszere között tehát az a lényegi különbség, hogy ugyan a munkaerő költsége egy átlagos magyarországi vállalkozó számára magasabb, Romániában arányaiban a munkavállalóra kivetett adóterhek magasabbak”

– olvasható a Transtelex tavaly áprilisban megjelent, szintén 2021-es adatokat feldolgozó cikkében.

Ebben kitérnek egy másik fontos vetületre is: a medián fizetések helyzetére. A medián kereset megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak, a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.

Idézet
Ebből a szempontból viszont rossz hír, hogy a régióban messze Romániában a legalacsonyabb a medián kereset,

ebben a mutatóban havi szinten még Bulgária is jó 77 euróval (körülbelül 380 lej) van előttünk, Magyarországhoz képest pedig 164 euró (nagyjából 810 lej) a különbség. Az adatokat úgy kell értelmezni, hogy Romániában sokkal több a nem feltétlen minimálbéren, de azért alacsony fizetés mellett dolgozó alkalmazott, mint a környező országokban” – állapítja meg elemzésében a Transtelex. Melyből egyébként az is kiderül, hogy Kolozs megye már a nyugat-magyarországi megyéket is lehagyta nettó átlagbérben.

Galéria

Lejben-vajban? Még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén, hogy Románia pár százalékkal túllépte Magyarországot a fizetések terén

Fotó: Jakab Mónika

Már 2019-ben megtörtént az „átlagbérelőzés”

Mindezek ismeretében erdélyi magyar szakembereket faggattunk arról, mennyire lehet hinni az Eurostat jelentésének, valós vagy csalóka adat, hogy Romániában magasabb volt 2021-ben az éves bruttó átlagbér, mint Magyarországon a teljes munkidőben foglalkoztatottak körében. Szász Levente kolozsvári egyetemi oktató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a Krónika megkeresésére közölte, az Eurostat 2022-ben egy új módszertan segítségével először tette közzé az ún. korrigált bruttó átlagbéreket az EU országaira vonatkozóan. Az új módszertan fő előnye, hogy viszonylag korrekt módon összehasonlítható a különböző országok között, valamint hogy teljes munkaidő egyenértékesen a részmunkaidős fizetéseket is figyelembe veszi.

Idézet
Az Eurostat ráadásul 1995-ig visszamenőleg is kiszámolta ezt a mutatót. Ennek tanúsága szerint Románia nem most, hanem már 2019-ben meghaladta Magyarországot ebben a tekintetben, és azóta is fölötte van”

– tájékoztatott a közgazdász. Aki szerint az eredmény valójában nem is annyira meglepő, hiszen már többéves tendencia az, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot. „A tendenciának tehát mindenképpen lehet hinni. Ugyanakkor az, hogy pár százalékkal Románia túllépte Magyarországot, még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén (főleg, hogy átlagról és nem mediánról vagy minimálbérről van szó).

A néhány százalékos különbségre így nem is érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni, de a tendencia mindenképp azt igazolja, hogy a romániai fizetések már utolérték vagy másképpen számolt mutatókban nagy eséllyel rövid időn belül utol fogják érni a magyarországiakat” – jelentette ki Szász Levente, aki a közelmúltban kollégáival tüzetesebben is górcső alá vette a romániai átlagkeresetet.

Galéria

Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján

A romániai termelékenységi húzóágazatok

A béreket illető különbség tehát nem lehet sok. Ezzel együtt felmerül a kérdés: minek köszönhetően érte utol az elmúlt években a román gazdaság a magyart. Csíki Ottó, a BBTE kolozsvári Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának doktorandusza, társult kutatója a Krónikának kifejtette, a különbség a fizetésben jelenleg valóban nem sok, 2021-ben csupán a romániai korrigált bruttó bér 3 százalékkal volt a magyarországi fölött, ráadásul az előzés már 3 évvel ezelőtt megtörtént. A kérdés megválaszolásához viszont érdemes megvizsgálni a gazdasági termelékenységet is.

A termelékenység egy hatékonysági mutató, ami azt méri, hogy egy foglalkoztatott személy mekkora hozzáadott értéket képes teremteni. A hozzáadott értékből lehet a vállalatnak profitja, ebből részesül a vállalat vezetése, valamint az alkalmazottak is, fizetés formájában. Ha a termelékenység növekszik, akkor azzal összhangban közép- és hosszú távon a fizetésnek is növekednie kell.

Idézet
A termelékenységben (és így a fizetésekben is) Románia néhány ágazat kiemelkedő teljesítményének köszönhetően közelítette meg Magyarországot.

Ilyen ágazat például az IT és kommunikációs szolgáltatások, vagy a professzionális szolgáltatások (tanácsadó vállalatok, mérnöki szolgáltatások, stb.), ahol a bérek is kiemelkedően magasak. Mindemellett viszont Románia a kereskedelemben, szállítmányozásban, vendéglátásban és az építőiparban is hozza a magyarországi termelékenységi szintet. Továbbá a romániai gazdaság igencsak sok külföldi működőtőkét tud bevonni, a külföldi multinacionális vállalatok is segítenek a bérek felzárkóztatásában” – sorolta a magyarázatokat a szakértő.

Galéria

Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján

Elképzelhető a romániai felülkerekedés

Csíki Ottótól azt is megkérdeztük: véleménye szerint a jelenleg ismert gazdasági tendenciák tudatában az várható, hogy hamarosan minden tekintetben felülkerekedhet Románia Magyarországon, vagy fej fej mellett haladunk, esetleg Magyarország lép meg újra? Egyáltalán min fog múlni? A doktorandusz szerint Romániában a termelékenység ugyan még nem előzte meg Magyarországot, de hosszú évek óta folyamatosan csökken a különbség. Ha tehát a hosszú távú trendet vesszük figyelembe, akkor elképzelhető az, hogy a romániai termelékenység és ezzel összhangban a fizetés is meghaladja a magyarországi értékeket.

„Húsz évvel ezelőtt, 2003-ban Románia termelékenysége 69%-kal maradt el Magyarországétól, míg átlagban a fizetések 62%-kal voltak kisebbek. Ez a hatalmas különbség a legutóbbi, 2021-es adatok alapján csaknem eltűnt, a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon és a termelékenység már csak 8%-kal maradt el.

Idézet
Ennek fényében tehát teljesen elképzelhető az a szcenárió is, hogy a romániai számok meg fogják haladni a magyarországiakat”

– állapította meg lapunknak Csíki Ottó. A kutató hozzátette: természetesen ez nagyban függ attól, hogy a két ország a rendelkezésre álló erőforrásait milyen produktív célokra fogja fordítani az elkövetkező időszakban: mint például infrastrukturális fejlesztések, digitalizáció, oktatás és kutatás támogatása vagy magas hozzáadott értéket teremtő vállalati beruházások vonzása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 07., péntek

A romániai és a németországi szálláshelyeken volt a legkevesebb a külföldi turista uniós összevetésben

Az európai uniós tagországok szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 7 százalékkal 452,6 millióra emelkedett 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A romániai és a németországi szálláshelyeken volt a legkevesebb a külföldi turista uniós összevetésben
2024. június 06., csütörtök

Munkahelyi étkezés tekintetében is spórolnak, támogatást várnak munkáltatójuktól az alkalmazottak

Megváltoztak a városon élő romániaiak pénzköltési szokásai, igyekszenek spórolni, és míg háromból egy munkavállaló rendel ebédet az irodában, 56 százalékuk inkább az otthon csomagolt élelmet eszi napközben – derült ki egy új felmérésből.

Munkahelyi étkezés tekintetében is spórolnak, támogatást várnak munkáltatójuktól az alkalmazottak
2024. június 06., csütörtök

Növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató program költségvetését a kormány

A kormány sürgősségi rendelettel 2,5 milliárd lejjel növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató IMM Plus program költségvetését – jelentette be a kabinet csütörtöki ülésének elején a kormányfő.

Növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató program költségvetését a kormány
2024. június 06., csütörtök

Pörög a fogyasztás: nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nem élelmiszer jellegű termékek terén volt a legnagyobb bővülés

Az idei év első négy hónapjában a nyers adatok szerint 8,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 ugyanezen időszakához képest.

Pörög a fogyasztás: nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nem élelmiszer jellegű termékek terén volt a legnagyobb bővülés
2024. június 06., csütörtök

Emelkedik a minimálbér összege, a munkavállalók havonta valamivel több mint 280 lejjel kapnak többet

Jóváhagyja a kormány csütörtöki ülésén a bruttó minimálbér 3300 lejről 3700 lejre emelését – jelentette be az ülés elején a miniszterelnök.

Emelkedik a minimálbér összege, a munkavállalók havonta valamivel több mint 280 lejjel kapnak többet
2024. június 05., szerda

Rekordot döntöttek a romániai lakásárak, továbbra is Kolozsvár vágtat az élen

A határ a csillagos ég a romániai lakásárak tekintetében: országszerte mindenhol rekordot döntenek az árak – derül ki az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéből.

Rekordot döntöttek a romániai lakásárak, továbbra is Kolozsvár vágtat az élen
2024. június 05., szerda

Nőtt a fizetésképtelen cégek száma; Bihar, Kolozs és Temes megye is az élbolyban

Az idei év első négy hónapjában 2526 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, csaknem 15 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában – derül ki a cégbíróság (ONRC) honlapján szerdán közzétett adatokból.

Nőtt a fizetésképtelen cégek száma; Bihar, Kolozs és Temes megye is az élbolyban
2024. június 05., szerda

Ciucă: Románia nincs felkészülve a progresszív adózásra

Technikai szempontból Románia nincs felkészülve a progresszív adózás bevezetésére – jelentette ki kedden Nicolae Ciucă exkormányfő.

Ciucă: Románia nincs felkészülve a progresszív adózásra
2024. június 04., kedd

Sokat dolgoznak, keveset engedhetnek meg maguknak a romániaiak – még fizetésemelésekkel sem fedezhető a fogyasztói kosár

A romániaiak sereghajtók európai szinten a tekintetben, hogy a „legolcsóbban adják el idejüket” – számítások szerint évente körülbelül kétezer órát dolgoznak, de fizetésük alig elég a hónap végéig.

Sokat dolgoznak, keveset engedhetnek meg maguknak a romániaiak – még fizetésemelésekkel sem fedezhető a fogyasztói kosár
2024. június 04., kedd

A Pruttól Székelyföldön át a magyar határig: romániai sztrádahelyzetkép szakaszokra lebontva

Cătălin Urtoi, a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) végrehajtó bizottságának tagja összefoglalóval szolgált mindazoknak, akik „kételkednek” abban, hogy belátható időn belül autópályán lehet végigautózni Románián.

A Pruttól Székelyföldön át a magyar határig: romániai sztrádahelyzetkép szakaszokra lebontva