Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet

Páva Adorján 2023. január 13., 19:05 utolsó módosítás: 2023. január 13., 22:45

Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai, akiket egy első ránézésre meglepő új Eurostat-rangsor kapcsán faggattunk. Bár egyes magyarországi elemzők nem hisznek „a román csodában”, a lapunknak nyilatkozó erdélyi magyar szakemberek szerint a „bérelőzés” nem is annyira meglepő a tendenciák ismeretében, a jövőben pedig Románia bizony még több tekintetben „felülkerekedhet” Magyarországon a gazdasági versenyben.

Nem véletlen, hogy magasabb az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon, más téren is előzés jöhet
galéria
Pénzkirakósdi. Többéves tendencia, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot Fotó: Beliczay László

Erdélyből nézve szokatlan, mondhatni megdöbbentő adatokat közölt decemberben az Európai Unió statisztikai hivatala: 2021-ben magasabb volt a bruttó átlagbér Romániában, mint Magyarországon a teljes állású alkalmazottak körében az Eurostat adatai szerint. Konkrétan nálunk kereken 13 ezer euróra rúgott az egy évi átlagbér, míg az anyaországban 12 600 eurót számoltak. Egyébként a két összeghez képest csupán Bulgária produkált kevesebbet az EU-ban (10 300 euró). Az adatok szerint 2021-ben Luxemburgban (72 200 euró), Dániában (63 300 euró) és Írországban (50 300 euró) voltak a legmagasabbak az éves átlagbérek, a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetése 33 500 euró volt.

A hír azért lehet sokak számára megdöbbentő, mert az erdélyi köztudatban még élénken élnek azok az idők, amikor – főleg a rendszerváltást követő első két évtizedben –

Magyarországon dolgozó romániai magyarokkal voltak tele az innen induló, a szomszédos országba tartó autóbuszok: merthogy odaát sokkal jobban megfizették az embereket. Mára azonban sok minden megváltozott.

Köztudott például, hogy nyugat-romániai ipari parkokba immár Kelet-Magyarországon is toboroznak munkaerőt.

Felmerül a kérdés: Románia átlagfizetés tekintetében is megelőzi-e már Magyarországot, és ha igen, mióta, illetve minek köszönhetően. Az Eurostat korábbi hasonló listáit hiába keresnénk, hiszen most először adták ki a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetését taglaló rangsort. Amely az uniós kék kártya mögött felépített rendszerben számít fontos mutatónak. Úgynevezett kék kártyát az EU-n kívülről érkező, harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók igényelhetnek. A program megkönnyíti számukra a munkavállalást, letelepedést, illetve az átköltözést egyik tagállamból a másikba. A most közölt mutató pedig segíthet az általuk egy-egy tagállamban megkereshető, hivatalosan szabályozott havi pénzösszeg megállapításában.

Magyarországon nem mindenki hisz a „román csodában”

Az Eurostat új rangsorát – amelyet a tagállamok által közölt hivatalos adatok, illetve munkaerőpiaci felmérések alapján állítottak össze – több magyarországi médium is közölte. A Világgazdaság tágabb teret szentelt a hírnek: éppen azt taglalták, hogy a romániai gazdaság lehagyta-e a magyarországit. A Vg.hu-n olvasható cikk következtetése, hogy

nincsen semmiféle román csoda, legfeljebb ha adósságból növekedni egyet jelent a fejlődéssel”.

A szerző szerint komoly tempót diktáltak a románok a növekedés terén, ám az alig volt nagyobb a magyarnál: Magyarországon 2010 és 2021 között a reál GDP összesen 30,8 százalékkal növekedett, Románia esetében ugyanez a szám 32,2. Ugyanakkor vásárlóerő-paritáson mérve sem történt román előzés a cikk szerint.

Az elemzésben a foglalkoztatottságot is górcső alá veszik: miközben a javulás terén Magyarország az abszolút nyertes lenne az egész uniós mezőnyben, Románia annyi eredményt tudott felmutatni, hogy az utolsó helyről elmozdult hátulról a harmadik pozícióba, pusztán Görögországot és Olaszországot előzte meg.

Ami pedig a béreket illeti, mindkét országban komoly felzárkózás volt, de Romániában kétségtelenül látványosabb, ugyanis míg nálunk megkétszereződtek, ott bő tíz év alatt kvázi megháromszorozódtak a bruttó keresetek. De ami lényegesebb, hogy a magyar átlagbérek még mindig magasabbak,

nálunk 438 ezer forint a bruttó átlagkereset tavaly, míg Romániában 72 lejes árfolyamon számolva 398 ezer forint” – állítja a havi bontást saját forrásokból közlő szerző. Aki szerint Románia esetében rendszerint „mindenki megfeledkezik” az államadósságról, amely a 2010-es évek konjunkturális időszakában sem mérséklődött – szemben Magyarországgal, amely a 2020-as koronavírus-járványig 15 százalékpontot faragott le adósságából. „A román adósságmutatót különösen 2008-hoz képest érdemes figyelni, akkor még négyszer nagyobb volt a magyar államadósság, tavaly pedig a különbség már »csak« 30 százalékpont volt” – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Különbségkeresés. 2021-ben a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon Fotó: Páva Adorján

Bonyolítanak az eltérő adórendszerek

Szintén árnyalja a képet az a tény, hogy a két országban jegyzett átlagkereseteket az eltérő adórendszerek miatt is nehéz összehasonlítani. Amint a Transtelex korábbi elemzéséből kiderül, Romániában egy bruttó bérre összesen 45 százalékos, alkalmazottat terhelő adó és járulék van kivetve, amelyből 25 százalékot tesz ki a társadalombiztosítási járulék, 10%-ot az egészségügyi járulék, 10%-ot a jövedelemadó, és a munkaadónak efölött csak a bruttó bér 2,25%-át kell adóként befizetnie. Eközben Magyarországon a munkavállalók bruttó bérét csak 33,5% adó terheli, amelyből 15%-ot ad a személyi jövedelemadó, 10%-ot a nyugdíjjárulék, 7%-ot az egészségbiztosítási járulék és 1,5%-ot a munkaerő-piaci járulék. Magyarországon viszont magasabbak a munkaadó adóterhei.

A két ország adórendszere között tehát az a lényegi különbség, hogy ugyan a munkaerő költsége egy átlagos magyarországi vállalkozó számára magasabb, Romániában arányaiban a munkavállalóra kivetett adóterhek magasabbak”

– olvasható a Transtelex tavaly áprilisban megjelent, szintén 2021-es adatokat feldolgozó cikkében.

Ebben kitérnek egy másik fontos vetületre is: a medián fizetések helyzetére. A medián kereset megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak, a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.

Ebből a szempontból viszont rossz hír, hogy a régióban messze Romániában a legalacsonyabb a medián kereset,

ebben a mutatóban havi szinten még Bulgária is jó 77 euróval (körülbelül 380 lej) van előttünk, Magyarországhoz képest pedig 164 euró (nagyjából 810 lej) a különbség. Az adatokat úgy kell értelmezni, hogy Romániában sokkal több a nem feltétlen minimálbéren, de azért alacsony fizetés mellett dolgozó alkalmazott, mint a környező országokban” – állapítja meg elemzésében a Transtelex. Melyből egyébként az is kiderül, hogy Kolozs megye már a nyugat-magyarországi megyéket is lehagyta nettó átlagbérben.

Lejben-vajban? Még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén, hogy Románia pár százalékkal túllépte Magyarországot a fizetések terén Fotó: Jakab Mónika

Már 2019-ben megtörtént az „átlagbérelőzés”

Mindezek ismeretében erdélyi magyar szakembereket faggattunk arról, mennyire lehet hinni az Eurostat jelentésének, valós vagy csalóka adat, hogy Romániában magasabb volt 2021-ben az éves bruttó átlagbér, mint Magyarországon a teljes munkidőben foglalkoztatottak körében. Szász Levente kolozsvári egyetemi oktató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a Krónika megkeresésére közölte, az Eurostat 2022-ben egy új módszertan segítségével először tette közzé az ún. korrigált bruttó átlagbéreket az EU országaira vonatkozóan. Az új módszertan fő előnye, hogy viszonylag korrekt módon összehasonlítható a különböző országok között, valamint hogy teljes munkaidő egyenértékesen a részmunkaidős fizetéseket is figyelembe veszi.

Az Eurostat ráadásul 1995-ig visszamenőleg is kiszámolta ezt a mutatót. Ennek tanúsága szerint Románia nem most, hanem már 2019-ben meghaladta Magyarországot ebben a tekintetben, és azóta is fölötte van”

– tájékoztatott a közgazdász. Aki szerint az eredmény valójában nem is annyira meglepő, hiszen már többéves tendencia az, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot. „A tendenciának tehát mindenképpen lehet hinni. Ugyanakkor az, hogy pár százalékkal Románia túllépte Magyarországot, még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén (főleg, hogy átlagról és nem mediánról vagy minimálbérről van szó).

A néhány százalékos különbségre így nem is érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni, de a tendencia mindenképp azt igazolja, hogy a romániai fizetések már utolérték vagy másképpen számolt mutatókban nagy eséllyel rövid időn belül utol fogják érni a magyarországiakat” – jelentette ki Szász Levente, aki a közelmúltban kollégáival tüzetesebben is górcső alá vette a romániai átlagkeresetet.

Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján

A romániai termelékenységi húzóágazatok

A béreket illető különbség tehát nem lehet sok. Ezzel együtt felmerül a kérdés: minek köszönhetően érte utol az elmúlt években a román gazdaság a magyart. Csíki Ottó, a BBTE kolozsvári Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának doktorandusza, társult kutatója a Krónikának kifejtette, a különbség a fizetésben jelenleg valóban nem sok, 2021-ben csupán a romániai korrigált bruttó bér 3 százalékkal volt a magyarországi fölött, ráadásul az előzés már 3 évvel ezelőtt megtörtént. A kérdés megválaszolásához viszont érdemes megvizsgálni a gazdasági termelékenységet is.

A termelékenység egy hatékonysági mutató, ami azt méri, hogy egy foglalkoztatott személy mekkora hozzáadott értéket képes teremteni. A hozzáadott értékből lehet a vállalatnak profitja, ebből részesül a vállalat vezetése, valamint az alkalmazottak is, fizetés formájában. Ha a termelékenység növekszik, akkor azzal összhangban közép- és hosszú távon a fizetésnek is növekednie kell.

A termelékenységben (és így a fizetésekben is) Románia néhány ágazat kiemelkedő teljesítményének köszönhetően közelítette meg Magyarországot.

Ilyen ágazat például az IT és kommunikációs szolgáltatások, vagy a professzionális szolgáltatások (tanácsadó vállalatok, mérnöki szolgáltatások, stb.), ahol a bérek is kiemelkedően magasak. Mindemellett viszont Románia a kereskedelemben, szállítmányozásban, vendéglátásban és az építőiparban is hozza a magyarországi termelékenységi szintet. Továbbá a romániai gazdaság igencsak sok külföldi működőtőkét tud bevonni, a külföldi multinacionális vállalatok is segítenek a bérek felzárkóztatásában” – sorolta a magyarázatokat a szakértő.

Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján

Elképzelhető a romániai felülkerekedés

Csíki Ottótól azt is megkérdeztük: véleménye szerint a jelenleg ismert gazdasági tendenciák tudatában az várható, hogy hamarosan minden tekintetben felülkerekedhet Románia Magyarországon, vagy fej fej mellett haladunk, esetleg Magyarország lép meg újra? Egyáltalán min fog múlni? A doktorandusz szerint Romániában a termelékenység ugyan még nem előzte meg Magyarországot, de hosszú évek óta folyamatosan csökken a különbség. Ha tehát a hosszú távú trendet vesszük figyelembe, akkor elképzelhető az, hogy a romániai termelékenység és ezzel összhangban a fizetés is meghaladja a magyarországi értékeket.

„Húsz évvel ezelőtt, 2003-ban Románia termelékenysége 69%-kal maradt el Magyarországétól, míg átlagban a fizetések 62%-kal voltak kisebbek. Ez a hatalmas különbség a legutóbbi, 2021-es adatok alapján csaknem eltűnt, a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon és a termelékenység már csak 8%-kal maradt el.

Ennek fényében tehát teljesen elképzelhető az a szcenárió is, hogy a romániai számok meg fogják haladni a magyarországiakat”

– állapította meg lapunknak Csíki Ottó. A kutató hozzátette: természetesen ez nagyban függ attól, hogy a két ország a rendelkezésre álló erőforrásait milyen produktív célokra fogja fordítani az elkövetkező időszakban: mint például infrastrukturális fejlesztések, digitalizáció, oktatás és kutatás támogatása vagy magas hozzáadott értéket teremtő vállalati beruházások vonzása.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport