Magyar–román gazdasági sikertörténet: az „erdélyi kártya” kijátszása egyre kevésbé hatékony

Pataky István 2019. október 08., 17:12

A statisztikák szerint Románia a magyarországi áruk második legnagyobb külpiaca, míg Magyarország a romániai áruk értékesítésekor a negyedik  helyen áll. Gazdasági értelemben tehát sikersztori a magyar–román viszony – nyilatkozta a Krónikának Szajlai Csaba, a Figyelő című, budapesti üzleti hetilap főszerkesztő-helyettese. A szakújságíró arról is beszélt, hogy Magyarország érdekelt a fekete-tengeri gázkitermelésben, és előrelépések történtek a Budapest-Kolozsvár-gyorsvasút ügyében.

Szajlai Csaba: gazdasági értelemben sikersztori a magyar–román viszony Fotó: Facebook

– Politikai szinten finoman fogalmazva is hullámvölgyben van a magyar–román viszony. De milyen a gazdasági együttműködés? Mennyire függ össze egyáltalán a politikával?

– A politikai kapcsolatokhoz képest teljesen más a helyzet. Olyannyira, hogy a román-magyar gazdasági együttműködés kifejezetten sikersztorinak minősíthető. Éves átlagban mintegy 8 milliárd euró értékben folytat a két ország külkereskedelmi kapcsolatot évek óta. Annyiban egyoldalú kicsit a dolog, hogy a magyar export jelentősebb, mint az import.

A statisztikák szerint Románia a magyarországi áruk második legnagyobb külpiaca, míg Magyarország a romániai áruk értékesítésekor a negyedik  helyen áll.

Vagyis Románia immár pont olyan fontos felvevőpiaca Magyarországnak, mint Ausztria. 

– Milyen jelentősége lehet a kétoldalú viszonyában a fekete-tengeri gázkitermelésnek, amely kiemelt magyar érdek is?

– Erről Budapesten azt lehet tudni, hogy Romániában az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV alkotta konzorcium termelheti ki a Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget, de a két vállalat még nem döntött a beruházás elindításáról. A késés oka az, hogy a két beruházó elégedetlen a romániai jogi kerettel és annak bizonytalanságával.

Kétségtelen, hogy a fekete-tengeri gáz megvásárlásában Magyarország is érdekelt, vagyis a magyar érdek is az: megvalósuljon ez a hatalmas nagyságrendű beruházás.

Fotó: Pixabay.com

– Lesz gyorsvasút Budapest és Kolozsvár között, vagy csendben elsikkad ez a cseppet sem olcsó projekt?

– Szó sincs arról, hogy elsikkadna a projekt: egymilliárd forintot, mintegy 3 millió eurót különítettek el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és a közbeszerzési eljárás is hamarosan meghirdetésre kerül.

Miközben a kezdeti terv Budapest–Kolozsvár volt, addig a jelenlegi állás szerint akár egy Budapest–Kolozsvár–Bukarest útvonal is összejöhet.

Jó hír az, hogy a román kormány úgy döntött, megkezdi a vitát ebben a kérdésben. Beszélgetést és folyamatos párbeszédet akar a két fél a határvonal és az összes technikai paraméter megismerése érdekében. 

– A magyar gazdasági támogatások Erdélyben zavartalanul zajlanak ugyan, de olykor érik politikai támadások román részről. A fő vád, hogy Magyarország erdélyi befolyásra tör. Így lenne?

– Szerencsére az „erdélyi kártya” egyre kevesebb alkalommal ütőképes román oldalról.

Nagyjából az a helyzet, mint évtizedekkel ezelőtt volt Dél-Tirolban.

Az olaszok is azzal vádolták Ausztriát, hogy egyre nagyobb befolyásra törekszik a német ajkú régióban, és ez a téma alkalmanként még most is előjön. Lásd: osztrák állampolgárságot ajánlottak fel a tiroliaknak, amely kiütötte az olasz oldalon a biztosítékot, holott inkább gesztusértéke van, mintsem gyakorlatias, az EU-ban ugyanis nincs jelentősége – elméletileg legalábbis –, hogy osztrák vagy olasz állampolgársággal rendelkezik az adott személy. Visszatérve az alapkérdésre,

közös érdeke Romániának és Magyarországnak, hogy a társadalmi, a kulturális és a politikai kapcsolatokban törekedjünk az együttműködésre,

mert meggyőződésem, hogy ezen együttműködések tovább erősítik a gazdasági kapcsolatokat is. 

– Hogyan lehet hangsúlyosabban érdekeltté tenni a románokat a Magyarországgal való együttműködésre?

– Bár számos közös szervezet működik már, még több politikai-gazdasági kooperációra lenne szükség. Például olyan azonnali problémák rendezése kapcsán, mint például a magyarországi tranzit kérdése. Románia számára Magyarország a „fő csatorna” nyugatra. Zsúfoltak a magyar sztrádák, sok a baleset, és jóformán csak a román „horrorkaravánokról” lehet hallani, olvasni, vagy azokat éppenséggel megtapasztalni. Hasonlóan fontos téma Románia Schengen-tagsága is, Magyarország is abban érdekelt, hogy a románok mielőbb tagjai legyenek a közös övezetnek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat