Lázár János: a magyar-román kapcsolatokban egymásra vagyunk utalva
Fotó: Facebook
A magyar–román kapcsolatokban egymásra vagyunk utalva, a kérdés az, hogyan tudjuk ezt kihasználni a versenyképesség fokozása érdekében – mondta Lázár János kormánybiztos, Csongrád megyei országgyűlési képviselő Debrecenben, a négy-négy – magyar-román – határ menti kereskedelmi és iparkamara között aláírt partnerségi megállapodás aláírása előtt szerdán.
2019. június 26., 23:402019. június 26., 23:40
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBIKK) szervezésében megtartott partnerségi találkozón Lázár János kifejtette: a következő 10 év legfontosabb feladata lesz a versenyképesség fokozása annak érdekében, hogy Románia és Magyarország az Európai Unió középszintjéhez tartozzon. Hozzátette: a magyar kormány gazdasági potenciált lát a keleti régióban, ezért is kötött megállapodást Debrecennel, Békéscsabával és Szegeddel.
Emlékeztetett, hogy a versenyképesség fokozása érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történnek a keleti országrészben, az M35-ös autópálya hamarosan eléri a román határt, megépül az M4-es autópálya, és a kötött pályás vasúthálózat kiépítésére is euró milliárdokat költ a magyar kormány.
Közölte, a beruházás nyomán a vonatok 160 kilométer/órás sebességgel közlekednek majd, a kormány már megrendelte az előkészítő tanulmányt a gyorsvasút kiépítésére. Hozzátette, a Szabadka és Szeged közötti 39 kilométeres távolság vasúton fél óra alatt megtehető lesz, erre a kiviteli tervek már elkészültek. „Tudatos közlekedési infrastrukturális fejlesztés zajlik a gazdaságélénkítés érdekében” – mondta Lázár János, aki szerint ugyanilyen fontos a munkaerő megléte is, nemzetiségtől függetlenül.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára méltatta a kamarai együttműködés létrejöttét, amely a jövőben közös vállalatok alakítását és a harmadik piacra jutás lehetőségét hordozza magában. Kiemelte: az operatív együttműködés kereteit kell megtalálni, hogy az ilyen találkozók ne protokolláris együttlétek legyenek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy Románia Magyarország második legfontosabb partnere Németország után. „A jelentős tőkekihelyezés mellett (Mol, OTP, Richter) jelen vagyunk az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás, a turisztika, az építőanyagok gyártása területén is a szomszédos országban” – tette hozzá.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád megyei, illetve a romániai Szatmár, Bihar, Temes, Arad megyei kamarák által szerdán aláírt megállapodás alapján szakterületi szintű együttműködés indul el a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Ez kiterjed a beszállítói tevékenységre, kiállításokon való részvételre, képzésre, szakképzésre, jó gyakorlatok átvételére, közös vállalatok létrehozására, közös fórumok szervezésére.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!