Lényegét veszítheti az IMM Invest: nehezen indul be a gazdaság felpörgetését célzó program

Késésben. Számos kkv tervezett azzal, hogy gyorsan hitelhez jut a gazdasági válságban •  Fotó: Pixabay

Késésben. Számos kkv tervezett azzal, hogy gyorsan hitelhez jut a gazdasági válságban

Fotó: Pixabay

Lassan indul be a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére irányuló kormányprogram, az IMM Invest. A bankok a bürokráciát és az egyszerre benyújtott nagy mennyiségű iratcsomót teszik felelőssé, szakemberek szerint viszont a pénzintézetek azért sem sietnek ezeknek a dossziéknak az elbírálásával, mivel sokkal kevésbé jövedelmezőek számukra ezek a hitelek, mint a saját konstrukcióik.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 26., 10:132020. május 26., 10:13

Bár péntekig 59 ezer romániai kis- és közepes vállalkozás regisztrált, hogy szeretne kedvezményes kamatozású hitelhez jutni a kormány által garantált IMM Invest program keretében, az elmúlt hét végéig a kérések alig 0,85 százalékát hagyták jóvá – panaszolják az érintettek.

Azt, hogy egyelőre valóban lassú a tempó, nyilatkozatában Dumitru Nancu, a programot lebonyolító állami garancialap (FNGCIMM) vezérigazgatója is elismerte. Mint a ZF Live interjúban hangsúlyozta,

az 59 ezer kérés közül 53 ezer körüli igénylés érkezett a bankokhoz, amelyekből 582 dossziét sikerült péntekig véglegesíteni, ezek együttesen félmilliárd lejt tesznek ki.

Nancu szerint viszont ezek „jó számok, alig három héttel a program elindítása után, amikor a bankrendszer alig egy hete kezdte el az iratcsomók elbírálását”. Az illetékes szerint a program csúcspontja az első fél év végére vagy a második fél év elejére várható, amikor a bankok is gyorsabban ki fogják tudni értékelni a pályázatokat, ugyanis automatizálták a rendszert.

Azt ígérik, felpörögnek

Az érintettek és a bukaresti sajtó szerint számos oka van, illetve lehet a késlekedésnek. Nem egyforma ugyanakkor a pénzintézetek hozzáállása sem, értesülések szerint akad olyan bank, amely mostanáig alig két iratcsomót küldött tovább a garanciaalaphoz jóváhagyásra, mások viszont már meghaladták a száz elbírált dossziét. Az Economica.net gazdasági hírportál értesülései szerint a pillanatnyi „bajnok” a Transilvania Bank. A portálnak nyilatkozva Tiberiu Moisă kkv-kért felelős  alelnök arról számolt be, hogy meghaladta már a százat a jóváhagyott hiteligénylések száma,

reményei szerint már ezen a héten arról számolhatnak be, hogy napi 100–150-re nőtt az elbírált kérések száma, és hamarosan sikerül ezt a mennyiséget 200-ra feltornászniuk.

Ha abból indulunk ki, hogy a Transilvania Bankhoz 22 ezer kérés érkezett az IMM Ivest program keretében, látható, hogy hatalmas munkáról van szó. A hétvégén Sergiu Oprescu, a Román Bankszövetség (ARB) elnöke is arról beszélt, hogy két hét alatt annyi igénylés érkezett a romániai bankokhoz, mint normális esetben hat hónap leforgása alatt.

Az Economica.net szerint ugyanakkor a bankok nem ismerik ugyan el, de a lassú ügyintézés oka lehet az is, hogy sokkal kevésbé jövedelmezőek számukra ezek a hitelek, mint a saját konstrukcióik, a befolyó kamat jócskán elmarad a nem IMM Invest keretében adott kölcsönökétől.

Épp a lényegétől foszthatják meg

„A pénzügyi nyilvántartás digitalizációjának hiánya, a bankok felkészületlensége miatt lassú a IMM Invest” – értékelte a történteket a Krónika megkeresésére Bordás Attila.  A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint márpedig ezzel csökken a program hatékonysága, hiszen éppen az volt az elsődleges célja, hogy felpörgesse a koronavírus-járvány miatt leállt gazdaságot.

Idézet
A járvány miatt leállt a pénz-, a tőkemozgás, minden területen kifizetési csúszások vannak vagy lesznek, ami negatívan hat a gazdaságra. A kedvezményes hitelprogram célja éppen az, hogy sokkszerűen löketet adjon a leállt keringésnek”

– részletezte a szakértő. Rámutatott, ha felgyorsul az ügyintézés, megtízszerezik a hitelelemzéseket és a jóváhagyásokat, akkor is hónapokba telik, amíg az igénylők hitelhez jutnak, holott a programnak hetek alatt kellett volna lefutnia, hogy valóban hatékony legyen. Bordás szerint

a digitalizáció hiánya ezen a területen is megmutatkozik, és lassítja a folyamatokat.

Hiszen ha minden cég pénzügyi mérlege hivatalosan átvehető lenne az adóhatóság oldaláról, akkor az adatokat csak át kellene futtatni egy rendszeren, és pillanatok alatt kiderülne, hogy a vállalkozás mennyire hitelképes. Romániában azonban ez a lehetőség nem létezik, így a bankok a papírformátumról viszik be számítógépre az adatokat, majd elemzik azokat.

„A bankok felkészületlensége tovább lassítja a folyamatot, hiszen a pénzintézetek nem a nagyszámú standard hitelfeldolgozásra álltak rá, hanem az egyéni elemzésre” – hangsúlyozta Bordás Attila. Hozzátette,

a pénzintézetek esetében a 2008-as válság utáni átszervezés azt eredményezte, hogy a helyi kompetenciákat kevés kivétellel megszüntették, a banki „szürkeállományt” a helyi fiókrendszerekből kivonták.

Általában központosított a hitelelemzés, Bukarestben pedig kevés szakember foglalkozik ezzel. Hogy a folyamatot felgyorsítsák, a szakember szerint a banki elemzési procedúrán kellene változtatni, ám ennek a kidolgozása is időbe telik, és a módosítást a Román Nemzeti Banknak (BNR) is jóvá kell hagynia. Bordás Attila arra számít, hogy a kedvezményes hiteligénylések jóváhagyása gyorsulni fog, de a rengeteg beérkező kérést akkor is csak hónapok alatt tudják feldolgozni.

Kényszerhelyzetbe hozott bankok

Kérdésünkre ugyanakkor az is elismerte, hogy a kedvezményes hitel valóban „kiherélte” a bankok piacának egy részét. „Minden kis- és közepes vállalkozó, aki teljesíti a feltételeket a kedvezményes, kormány által támogatott hitelre, azt fogja kérni. Ezzel a bankok kényszerhelyzetbe kerültek, nem opció számukra, hogy „nem játszanak” ebben a programban, mert azzal tulajdonképpen kizárják magukat a piacról” – fogalmazta meg Bordás, aki szerint ez abból is látszik, hogy 22 bank jelentkezett be,

minden nagy banki szereplő részt vesz a programban, nem kockáztatták meg, hogy a versenytársaik mellett ki- és ezáltal alulmaradjanak.

A LAM igazgatóhelyettese különben valószínűnek tartja, hogy ebben a helyzetben a bankok megpróbálnak a kedvezményes hitel mellé még olyan termékeket értékesíteni, ami kitermeli a költségeiket. Hangsúlyozta, a banknak munkával jár a hitel odaítélése, tehát költséget generál. Ugyanolyan szigorúan elemzik az  igényléseket, mint  bármelyik hitel esetén, hiszen senki nem akar végrehajtási eljárásokat. Az állami garanciavállalással kisebb ugyan a kockázat, de létezik, hiszen a garancia 90 százalékra vonatkozik, ám a bürokratikus folyamat miatt a bank lassabban jut a pénzhez, ha az államtól kell majd azt behajtania.

Rögzített kamat
az állami garanciáért

Az állam a program keretében szubvencionálja ugyan a kamatot, de cserébe meghatározza annak felső értékét – emlékeztetett Bordás Attila, aki szerint ennek az a logikája, hogy ha az állam biztosítékot nyújt, a bank kevesebb kockázatot vállal, hiszen akkor is megkapja a pénzét, ha a vállalkozás veszteséges, csődbe megy. A rögzített kamat a kkv-knak nagyon előnyös, viszont a bankoknak már nem annyira. Ugyanakkor a vállalkozásoknak a másként nagyon szigorú hitelfeltételeket sem kell teljesíteniük, nem kell ingatlannal garanciát vállalniuk. A garancia nélküli, kis összegű gyors hitelek általában rövid távúak, és nagyon drágák, azokhoz viszonyítva a kedvezményes programban megszabott kamat feleakkora – mondta Bordás Attila.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban
2025. június 27., péntek

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját
2025. június 26., csütörtök

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is

A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is
2025. június 26., csütörtök

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?

Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?
2025. június 26., csütörtök

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt
2025. június 25., szerda

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét

Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac

Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.

Padlóféket nyomott a romániai autópiac
Padlóféket nyomott a romániai autópiac
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac