Késésben. Számos kkv tervezett azzal, hogy gyorsan hitelhez jut a gazdasági válságban
Fotó: Pixabay
Lassan indul be a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére irányuló kormányprogram, az IMM Invest. A bankok a bürokráciát és az egyszerre benyújtott nagy mennyiségű iratcsomót teszik felelőssé, szakemberek szerint viszont a pénzintézetek azért sem sietnek ezeknek a dossziéknak az elbírálásával, mivel sokkal kevésbé jövedelmezőek számukra ezek a hitelek, mint a saját konstrukcióik.
Bár péntekig 59 ezer romániai kis- és közepes vállalkozás regisztrált, hogy szeretne kedvezményes kamatozású hitelhez jutni a kormány által garantált IMM Invest program keretében, az elmúlt hét végéig a kérések alig 0,85 százalékát hagyták jóvá – panaszolják az érintettek.
Azt, hogy egyelőre valóban lassú a tempó, nyilatkozatában Dumitru Nancu, a programot lebonyolító állami garancialap (FNGCIMM) vezérigazgatója is elismerte. Mint a ZF Live interjúban hangsúlyozta,
Nancu szerint viszont ezek „jó számok, alig három héttel a program elindítása után, amikor a bankrendszer alig egy hete kezdte el az iratcsomók elbírálását”. Az illetékes szerint a program csúcspontja az első fél év végére vagy a második fél év elejére várható, amikor a bankok is gyorsabban ki fogják tudni értékelni a pályázatokat, ugyanis automatizálták a rendszert.
Az érintettek és a bukaresti sajtó szerint számos oka van, illetve lehet a késlekedésnek. Nem egyforma ugyanakkor a pénzintézetek hozzáállása sem, értesülések szerint akad olyan bank, amely mostanáig alig két iratcsomót küldött tovább a garanciaalaphoz jóváhagyásra, mások viszont már meghaladták a száz elbírált dossziét. Az Economica.net gazdasági hírportál értesülései szerint a pillanatnyi „bajnok” a Transilvania Bank. A portálnak nyilatkozva Tiberiu Moisă kkv-kért felelős alelnök arról számolt be, hogy meghaladta már a százat a jóváhagyott hiteligénylések száma,
Ha abból indulunk ki, hogy a Transilvania Bankhoz 22 ezer kérés érkezett az IMM Ivest program keretében, látható, hogy hatalmas munkáról van szó. A hétvégén Sergiu Oprescu, a Román Bankszövetség (ARB) elnöke is arról beszélt, hogy két hét alatt annyi igénylés érkezett a romániai bankokhoz, mint normális esetben hat hónap leforgása alatt.
Az Economica.net szerint ugyanakkor a bankok nem ismerik ugyan el, de a lassú ügyintézés oka lehet az is, hogy sokkal kevésbé jövedelmezőek számukra ezek a hitelek, mint a saját konstrukcióik, a befolyó kamat jócskán elmarad a nem IMM Invest keretében adott kölcsönökétől.
„A pénzügyi nyilvántartás digitalizációjának hiánya, a bankok felkészületlensége miatt lassú a IMM Invest” – értékelte a történteket a Krónika megkeresésére Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint márpedig ezzel csökken a program hatékonysága, hiszen éppen az volt az elsődleges célja, hogy felpörgesse a koronavírus-járvány miatt leállt gazdaságot.
– részletezte a szakértő. Rámutatott, ha felgyorsul az ügyintézés, megtízszerezik a hitelelemzéseket és a jóváhagyásokat, akkor is hónapokba telik, amíg az igénylők hitelhez jutnak, holott a programnak hetek alatt kellett volna lefutnia, hogy valóban hatékony legyen. Bordás szerint
Hiszen ha minden cég pénzügyi mérlege hivatalosan átvehető lenne az adóhatóság oldaláról, akkor az adatokat csak át kellene futtatni egy rendszeren, és pillanatok alatt kiderülne, hogy a vállalkozás mennyire hitelképes. Romániában azonban ez a lehetőség nem létezik, így a bankok a papírformátumról viszik be számítógépre az adatokat, majd elemzik azokat.
„A bankok felkészületlensége tovább lassítja a folyamatot, hiszen a pénzintézetek nem a nagyszámú standard hitelfeldolgozásra álltak rá, hanem az egyéni elemzésre” – hangsúlyozta Bordás Attila. Hozzátette,
Általában központosított a hitelelemzés, Bukarestben pedig kevés szakember foglalkozik ezzel. Hogy a folyamatot felgyorsítsák, a szakember szerint a banki elemzési procedúrán kellene változtatni, ám ennek a kidolgozása is időbe telik, és a módosítást a Román Nemzeti Banknak (BNR) is jóvá kell hagynia. Bordás Attila arra számít, hogy a kedvezményes hiteligénylések jóváhagyása gyorsulni fog, de a rengeteg beérkező kérést akkor is csak hónapok alatt tudják feldolgozni.
Kérdésünkre ugyanakkor az is elismerte, hogy a kedvezményes hitel valóban „kiherélte” a bankok piacának egy részét. „Minden kis- és közepes vállalkozó, aki teljesíti a feltételeket a kedvezményes, kormány által támogatott hitelre, azt fogja kérni. Ezzel a bankok kényszerhelyzetbe kerültek, nem opció számukra, hogy „nem játszanak” ebben a programban, mert azzal tulajdonképpen kizárják magukat a piacról” – fogalmazta meg Bordás, aki szerint ez abból is látszik, hogy 22 bank jelentkezett be,
A LAM igazgatóhelyettese különben valószínűnek tartja, hogy ebben a helyzetben a bankok megpróbálnak a kedvezményes hitel mellé még olyan termékeket értékesíteni, ami kitermeli a költségeiket. Hangsúlyozta, a banknak munkával jár a hitel odaítélése, tehát költséget generál. Ugyanolyan szigorúan elemzik az igényléseket, mint bármelyik hitel esetén, hiszen senki nem akar végrehajtási eljárásokat. Az állami garanciavállalással kisebb ugyan a kockázat, de létezik, hiszen a garancia 90 százalékra vonatkozik, ám a bürokratikus folyamat miatt a bank lassabban jut a pénzhez, ha az államtól kell majd azt behajtania.
Az állam a program keretében szubvencionálja ugyan a kamatot, de cserébe meghatározza annak felső értékét – emlékeztetett Bordás Attila, aki szerint ennek az a logikája, hogy ha az állam biztosítékot nyújt, a bank kevesebb kockázatot vállal, hiszen akkor is megkapja a pénzét, ha a vállalkozás veszteséges, csődbe megy. A rögzített kamat a kkv-knak nagyon előnyös, viszont a bankoknak már nem annyira. Ugyanakkor a vállalkozásoknak a másként nagyon szigorú hitelfeltételeket sem kell teljesíteniük, nem kell ingatlannal garanciát vállalniuk. A garancia nélküli, kis összegű gyors hitelek általában rövid távúak, és nagyon drágák, azokhoz viszonyítva a kedvezményes programban megszabott kamat feleakkora – mondta Bordás Attila.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!