Magyarország volt a harmadik, Románia pedig a negyedik legvonzóbb befektetési terep Kelet-Közép-Európában tavaly, az összes kockázati- és magántőke-befektetés értékének 10, illetve 9 százaléka áramlott a két országba – közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Invest Europe (korábban EVCA) adataira hivatkozva az MTI-vel hétfőn.
2016. szeptember 06., 13:402016. szeptember 06., 13:40
A 2015. évi közép- és kelet-európai magántőkét vizsgáló statisztikai jelentésből kiderül, hogy a közép- és kelet-európai magántőke- és kockázatitőke-befektetések összértéke 2009 óta tavaly volt a legmagasabb, 1,6 milliárd euró, ami az előző, 2014-es évhez képest 25 százalékkal magasabb érték és a teljes európai befektetési piac 3,4 százalékát teszi ki. Tavaly több mint 200 társaság, és ezen belül csaknem 130 startup jutott befektetéshez.
A befektetések 54 százaléka Lengyelországban, 14 százaléka Szerbiában, 10 százaléka Magyarországon és 9 százaléka Romániában történt, ez a 4 ország adta a teljes régió befektetéseinek 87 százalékát. Magyarország a nagyobb volumenű, de kisebb értékű, azaz alapvetően a kockázatitőke-tranzakciókban teljesített jól tavaly. A 2014-es, rekord mértékű friss tőkegyűjtéshez képest a tavaly gyűjtött tőke értéke alacsonyabb, 418 millió euró volt, ami 2 százaléka a teljes európai tőkegyűjtésnek, mivel az alapkezelők nagyobb hangsúlyt helyeztek a már meglévő befektetésekre és kilépésekre.
A jelentés szerint tavaly egyúttal rekord számú, 97 társaság esetében került sor a pénzügyi befektető kiszállására, amelyek összértéke elérte az 1,2 milliárd eurót, ez 3,1 százaléka az európainak, az értéket tekintve a kiszállások 65 százaléka Lengyelországban történt, második helyen áll Bulgária (14 százalék), míg Magyarország 6 százalékkal, 70 millió euróval a harmadik. Európai szinten a befektetések összértéke az előző évhez képest 14 százalékkal, 47 milliárd euróra emelkedett, míg a kilépések értéke a befektetések eredeti bekerülési értékén mérve elérte a 2014-es 40 milliárd eurós rekordértéket – olvasható az összegzésben.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!