Ez a lehetőség azonban oda vezetett, hogy az elmúlt egy évben több mint 209 ezer háztartási és ipari fogyasztó nem fizette ki az elhasznált energiát, a felhalmozott adósság meghaladja a 250 millió lejt.

Kilencven nap haladékot adnának

Ezért a kormány egy újabb sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel megszünteti ezt a védelmet, ami szerint a „lekapcsolás” veszélye nélkül lehet halogatni a fizetést, így

A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy a gazdaság magához tért, a koronavírus-járvány negatív hatásai csökkentek. A tervezet szerint az adósságot felhalmozók kapnak 90 nap haladékot, ami alatt anélkül törleszthetik az adósságaikat, hogy megszüntessék náluk a szolgáltatást. Ebben az időszakban a szolgáltatónak és az ügyfélnek közösen kell megoldást találniuk a tartozások kifizetésére, minden esetet egyénileg bírálnak el, és testre szabott átütemezést javasolhatnak.

A védelem a valóban rászorulóknak

„Látványos hatása volt, hogy a kormány a járvány kitörésekor lehetővé tette a fogyasztóknak, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig halasszák a villamos energia és a gázszámláik kiegyenlítését” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Emlékeztetett: a tavaly kiadott 70-es számú sürgősségi kormányrendelet szerint a szolgáltatók, a kereskedők nem bonthatnak szerződést, nem szüntethetik be a szolgáltatást, akkor sem, ha a fogyasztó nem fizeti a számlát, a védelem a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.

Tehát azért nem fizetik a számlákat, mert nem tudják. Viszont fontosnak tartjuk, hogy a védelem csak rájuk vonatkozzon, és ne mindenkire, különösen ne azokra, akik visszaélnek ezzel, kihasználják a jogszabályban rögzített lehetőséget arra, hogy halogassák a fizetést”

– húzta alá Nagy-Bege Zoltán. Az általa vezetett hatóság ugyanakkor arra hajlik, hogy hosszabb határidőt szabjanak a fizetésre, vagyis a fogyasztó hosszabb türelmi időt kapna a számla kiegyenlítésére. A javaslat szerint ez három hónapot jelenthet, ám ha 90 nap után sem fizet, akkor függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet még fennáll vagy sem, a szolgáltatók lecsatlakoztathatják a hálózatról. „Mi nem mondjuk azt, hogy szüntessék meg teljesen a védelmet, hogy nem csatlakoztathatják le a nem fizető fogyasztót a hálózatról, azt javasoljuk, hogy adjanak hosszabb fizetési határidőt, és azután legyen meg ez a kényszerítő eszköz” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.