Fotó: Sándor Csilla
Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben, január 1-jétől és július 1-jétől emelkedik, ami önmagában – vagyis a kőolaj nemzetközi árának alakulásától függetlenül – is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat – irányítják rá a figyelmet elemzők, miután a bukaresti kormány közzétette az új adószinteket. Számítások szerint a benzin literenként összesen 72 banival, a gázolaj pedig literenként 66 banival drágul csak a jövedékiadó-emelés miatt.
2023. december 29., 19:192023. december 29., 19:19
A bukaresti pénzügyminisztérium csütörtökön tette közzé az üzemanyagok jövedéki adójának 2024. január 1-jétől alkalmazandó szintjét, amelyet az inflációs rátával igazítottak ki. Ezer liter benzinre 2019 lej, ezer liter gázolajra pedig 1850 lej a jövedéki adó – áll a hivatalos dokumentumban.
Azaz a januártól alkalmazandó adó a benzin esetében 243 lejjel, a gázolaj esetében pedig 218 lejjel lesz a jelenlegi szintnél magasabb 1000 literenként. Ez pedig azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől a benzin literenkénti ára 29 banival, a gázolajé pedig 26 banival lesz magasabb – mutat rá az Economica.net gazdasági portál.
És nem ez lesz az egyetlen üzemanyagár-emelkedés a jövő évi adóemelés miatt. A pénzügyminisztérium ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy ez a jövedékiadó-szint 2024. január 1-jétől 2024. június 30-ig érvényes, július 1-jétől az év végéig az üzemanyag jövedéki adójának új, a január 1-jeihez képest magasabb szintje lesz érvényben, így az üzemanyag az év közepén ismét drágulni fog.
A szaktárca által július 1-jére bejelentett új jövedékiadó 1000 liter benzin esetében 2382 lej, 1000 liter gázolaj esetében pedig 2.183 lej. Tehát a január 1-jei szintekhez képest július 1-jén a jövedéki adó 1000 literenként 363 lejjel, a gázolaj esetében 333 lejjel lesz magasabb.
Vagyis az egész évet tekintve, kizárólag a jövedéki adó emeléséből adódóan a benzin literenként 72 banival, a gázolaj pedig 66 banival lesz drágább, ami 11, illetve 9,4 százalékos áremelkedést jelent.
Románia kiesett a legolcsóbb üzemanyaggal rendelkező országok közül, legalábbis európai összevetésben – derül ki a Codacons olasz civil szervezet tanulmányából.
Az üzemanyagok drágulása miatt a vásárlók 55 százaléka hibrid vagy elektromos hajtású jármű vásárlását tervezi a következő 2 évben – közölte az EY kedden az MTI-vel.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!