Turistamágnes. A Nagyváradon és környékén található gyógyvizű medencék, élményfürdők eddig is rengeteg belföldön nyaralót csábítottak
Fotó: Bálint Eszter
Ki tudják-e használni az erdélyi és partiumi szálláshelyek az óriási potenciált, ami abban rejlik, hogy a romániai lakosság többsége belföldi nyaralást tervez? Van-e stratégia a vendégek bevonzására, illetve külföldi turisták idecsábítására? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ idegenforgalmi szakemberekkel.
A koronavírus-járvány miatt a romániai alkalmazottak több mint 80 százaléka belföldön tervezi eltölteni idei szabadságát – derül ki a BestJobs munkaerőpiaci platform által hétfőn közzétett, június 15–25. között készített felmérésből. Mint az adatsorokból kiderül, a megkérdezettek 42 százalékát aggasztja az, hogy sokan nem tartják be a járvány megfékezése érdekében hozott óvintézkedéseket, 23 százalékuk pedig attól tart, hogy a járvány második hulláma felboríthatja vakációs terveit.
A válaszadók 80 százaléka az ország határain belül marad idén nyáron. 57,4 százalékuk a hazai hegyvidéken vagy a tengerparton szeretné eltölteni pihenőnapjait, 24,8 százalékuk otthon. A nyaralást tervezők 34,2 százaléka ugyanakkora összeget tervez nyaralásra költeni idén is, mint a pandémia előtti években, 16 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy a tavalyi költségvetéshez képest 30 százalékkal csökkentik le az idei szabadság büdzséjét. A megkérdezettek 50 százaléka szállodában vagy panzióban tervez megszállni, 12 százalékuk bérelt lakásban, illetve lakókocsiban vagy sátorban akar lakni a pihenőszabadság alatt.
A válaszadók 21 százaléka állította ugyanakkor azt, hogy a szabadság után két hétig otthonról fog dolgozni, hogy csökkentse a kollégák esetleges megfertőzésének veszélyét, 28 százalékuk egész évben folytatja a koronavírus-járvány miatt bevezetett távmunkát, 29 százalékuk pedig a szabadsága után minden óvintézkedés nélkül vissza fog térni munkahelyére. A megkérdezettek 18 százaléka fontolgatja, hogy Covid-tesztet végeztet az üdülésből való hazatérése után.
Európán belül a Kárpát-medence teljesített a legjobban a koronavírus elleni védekezés tekintetében, ami előnyt jelent a turizmus szempontjából – mutatott rá megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Hozzátette, erre ráerősít, hogy Romániában és Magyarországon is a jövedelmek egy részét a belföldi turizmus felé csatornázzák az üdülési csekkek rendszerén keresztül. A szakember ugyanakkor kérdésünkre leszögezte, ezeket a lehetőségeket a láthatósággal lehet jobban kiaknázni, ahhoz hogy a turista szálláshelyet vagy programot válasszon, tudnia kell róla.
– részletezte Szilágyi Ferenc. További tanácsként fogalmazta meg, hogy a környéken kínált programokat is fel kell térképezni, hiszen a turista nem csak aludni és enni akar. A programokat amúgy meglátása szerint nem a magánszálláshelyeknek kell népszerűsíteniük, hanem az önkormányzatoknak vagy a szakmai társulásoknak kell felvállalniuk.
„Partium sajátos helyzetben van, hiszen Nagyváradról nézve a közeli úti célok nem feltétlenül Romániát vagy Erdélyt jelentik, hanem Magyarországot vagy a Kárpát-medencét. „Amikor a saját nyaramat tervezem, lehet, hogy Hajdúszoboszló, Gyula, a Hortobágy, a Tisza-tavi biciklis körút vagy éppen Felvidék számít közeli, biztonságos desztinációnak” – szögezte le a nagyváradi szakértő.
A tordai sóbánya is nagy nyertese lehet annak, hogy sokan utaznának belföldön
Fotó: Barabás Ákos
A PKE dékánja ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy nincs hosszú távú stratégia az új helyzetre, de általában véve is a hosszú távú turisztikai tervezés terén sok elmaradás van Romániában, amit nem lehet egy-két hónap alatt pótolni, de gyors, hatékony lépéseket lehet tenni.
Az infrastruktúra hiánya a nemzetközi turizmus tekintetében továbbra is hátránynak számít – mutatott rá Szilágyi Ferenc, aki szerint az intézményi infrastruktúra szempontjából is vannak elmaradások. Meglátása szerint
„Ha Románia a Kárpát-medencéből szeretne turistákat fogadni, meg kell barátkozni a gondolattal, hogy kommunikálni kell. Például magyarul. Ennek jól kialakult kultúrája van Magyarországon, ahol olyan helyeken reklámoznak és kommunikálnak románul, ahol nincs helyi román lakosság. „Erőfeszítéseket tesznek, hogy a román turista odamenjen, és jól érezze magát, ez visszafele nem minden esetben működik” – összegzett Szilágyi Ferenc.
Kényszerhelyzet lett a járvány miatt a székelyföldi turizmusban vállalkozóknak a belföldi piac felé nyitás – értékelt eközben a Krónika kérdésére Horváth Alpár. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója hangsúlyozta,
„Ez nem azt jelenti, hogy a Székelyföld számára meghatározó magyarországi küldőpiacot el kell hanyagolni, viszont tudatában kell lenni, hogy az a mozgás már nem a vállalkozóktól vagy a turistáktól függ, a szállásadók hiába kommunikálnak jól, tartják be a biztonsági előírásokat, ha a határátlépés nehézségekbe ütközik” – hangsúlyozta Horváth Alpár.
Hozzátette: minél távolabbra utazik a turista, minél több határt kell átlépnie, annál több bürokratikus akadállyal szembesül, tehát rövid távon az idei szezont a belföldi turizmus mentheti meg. Arra a kérdésre, hogy erre mennyire vannak felkészülve a vállalkozók, Horváth Alpár rámutatott,
Hasonlóképpen figyelni kell a partnerségekre a szabadidős programkínálatoknál. A vidéki turizmusban nagyszerű ajánlat a szekértúra, a nagyvárosi, családos vendégeknek ez egy izgalmas ajánlat, ám feltétlenül szükség van a „kultúrbrókerekre”, a helyi-térségi idegenvezetőkre, akik megfelelően tudnak közvetíteni a helyi szekeres és a Bákóból vagy Kolozsvárról érkező román turista között.
A szakember ugyanakkor kiemelte: a belföldi egészen más, mint a magyarországi küldőpiac, a belföldre eddig is inkább az egyéni, családos, baráti társaságok voltak jellemzők, a szervezett csoportos utazások ellenében. Ez inkább a panziókat, kulcsosházakat működtető kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez. Hargita megye például az ország „legpanziósabb” megyéi közé tartozik, ami most előnyt jelent. Kovászna megye pedig időben és jól lépett, amikor a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a megyei tanács, valamint a kereskedelmi és iparkamara támogatásával elindította a Visit Covasna – Safe Place kampányt még a lazítások előtt.
Fotó: Haáz Vince
„Meg kell szólítani a potenciális vendégkört, hiszen az emberekben sok feszültség felgyűlt, útra kelnének, de rengeteg bizonytalanságot, félelmet kell leküzdeni” – tanácsolta a turisztikai szakértő, aláhúzva, a csúcsszezon első hónapja már teljesen kompromittálódott, de még van remény arra, hogy augusztusban pótolni lehet. Igaz, továbbra is megvan a kockázat, hogy ha növekednek a koronavírus-fertőzéses esetszámok, újabb szigorításokat vezetnek be, és az ígéretes újraindulás helyett újabb visszaesés következik.
– mondta Horváth Alpár, aki szerint csak utólag derül majd ki, hogy az „óvatos visszakapaszkodásból” a székelyföldi turizmus miként részesül.
Véleménye szerint amúgy reményre ad okot, hogy a kisebbek rugalmasabban tudnak alkalmazkodni, mint például a légitársaságok, nagy szállodaláncok vagy hajótársaságok, ahol évente több 10–100 ezer fős nemzetközi vendégkört kell mozgatni.
A szakértő egyúttal rámutatott,
„A teraszos vagy szobaszervizes megoldás, csak átmenetileg működhet. Túl vagyunk az első ijedtségen, szomorúságon, izgalmas készülődés jellemzi a székelyföldi vendéglátói hálózatot, a programszolgáltatók is az újranyitásra készülnek, de a turistáknak is el kell fogadniuk a megváltozott, merevebb vendéglátói kultúrát” – sommázott Horváth Alpár.
Magyarország máris csábít
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a nemzetközi Budapest-kampánnyal párhuzamosan elindította Magyarországot népszerűsítő kampányát is, a hirdetések 2020 nyarán először azoknak az országoknak a lakóit szólítják meg, amelyek Magyarországtól autóval is elérhető távolságban vannak. A július végéig tartó kampányidőszakban először Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szerbiában és Romániában kezdi el a kommunikációt az MTÜ, elsősorban a digitális platformokat használva, így a Facebookon, YouTube-on rövid imázsfilmekkel és egyéb hirdetésekkel üzen a közeli országok utazást tervező családjainak, baráti társaságainak. A WOW Hungary országmárka alatt futó kampány célja felhívni a figyelmet arra, a koronavírus járvány után Magyarország készen áll vendégül látni a turistákat. Az MTÜ közölte, kampányai során először nemcsak saját nyelvükön szólítja meg az utazást tervezőket, de minden célországban más és más kisfilmeket mutat be, és a különböző célcsoportoknak különböző üzeneteket fogalmaz meg.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!