Venni vagy nem venni? A szigorodó hitelezés mellett hanyatlásnak indult a lakásvásárlási kedv
Fotó: Haáz Vince
A lakáseladások akár 40 százalékkal is visszaestek az elmúlt évhez képest, de az árak továbbra is magasak, az Új otthon program iránt lanyhul az érdeklődés, a bankok közben szigorítják a hitelezési feltételeket – vonják le a következtetéseket az elmúlt időszakban készült felmérések, elemzések. A lapunknak nyilatkozó ingatlanközvetítő megerősítette: az ingatlanpiac lelassult, az árak viszont nem követik ennek a ritmusát, a bankok pedig panaszkodnak, hogy nincs hiteligénylés, az emberek ódzkodnak attól, hogy szigorúbb feltételek mellett kölcsönért folyamodjanak.
2022. november 25., 13:582022. november 25., 13:58
A magasabb kamatok és a növekvő törlesztőrészletek miatt az emberek kétszer is meggondolják a lakásvásárlást – osztotta meg tapasztalatait minap Bogdan Ivan Cosmin, a Romániai Ingatlanfejlesztők Szövetségének főtitkára, aki szerint az új építésű ingatlanok esetében az eladások 30–40 százalékkal csökkentek a tavalyhoz képest. Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség adatai szerint az idei év első 10 hónapjában 11 ezerrel kevesebb házat és lakást adtak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Idén a program keretében 7301 személy vásárolt ingatlant, 15 százalék választotta a 140 ezer eurós hitelt, a fennmaradó 85 százalék a 70 ezer euróst.
Bogdan Ivan Cosmin arról is beszélt, hogy idén rekordot döntöttek az új lakások árai, 20 százalékos növekedésről számolt be. Meglátása szerint sokan kivárnak a vásárlással, majd egy idő után megint növekedni fog a kereslet, ami magasabb árakat eredményezhet.
Az idei év második negyedévében viszonylag változatlan maradt a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára – mutat rá eközben a Román Nemzeti Bank (BNR) hitelezők körében végzett legfrissebb, a témával kapcsolatos felmérése. Ugyanakkor eszerint is a kereslet csökkenésére utaló jelek vannak a banki hitelezési feltételek szigorodása közepette, a jelzáloghitelek átlagos előlegének mértéke megközelítette a 30 százalékot. A jegybank monetáris és elővigyázatos döntései, az általános gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások, és más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban szigorodtak a lakás- és telekvásárlási hitelekre vonatkozó feltételek.
A felmérésben részt vevő bankok 55,8 százaléka szerint a lakás- és telekvásárlási hitelek iránti kereslet mérsékelten csökkent, 37 százalékuk szerint pedig nagyjából változatlan maradt. A következő negyedévre vonatkozó várakozásokat tekintve a hitelintézetek a lakáshitelek iránti kereslet kvázi stagnálására, 34,4 százalékuk pedig csökkenő keresletre számít.
„Az elmúlt egy hónapban érezhetően lelassult az ingatlanpiac, a tranzakciók száma csökkenőben, de az árak alakulása nem követi ezt a ritmust, még mindig óriási összegeket elkérnek a tulajdonosok” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Meglátása szerint a tulajdonosok elvárása bizonyos mértékben megalapozott, mert hatalmas az inflációs nyomás, azt látja mindenki, hogy napról napra értéktelenedik el a pénz.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta 5–10 százalékot emelkedtek az árak, ám szegmensenként a kisebb lakások drágultak, a nagyobb, több százezer eurós ingatlanok ára visszaesett, így átlagban kijön az árak stagnálása. Bónis Endre rámutatott, ennek a hátterében az áll, hogy a kisebb ingatlanok jobban pörögnek a piacon, így ha valaki csak azért vásárol, hogy biztonságban tudja a pénzét, kisebb lakásba fekteti, mert azt adott esetben mentőövként ki tudja dobni újra a piacra, és gyorsan eladhatja. A vállalkozóhoz befutó visszajelzések szerint a bankok panaszkodnak, csökkennek a hiteligénylések, mindenki ódzkodik attól, hogy kölcsönt vegyen fel. Ezért a pénzintézetek a letéti kamatokat emelik, próbálva stabilizálni a helyzetüket.
Az ingatlanpiacon ugyanakkor a szakember elmondása szerint az figyelhető meg, hogy „lepusztult lakásokat” már csak befektetők vásárolnak, egyre ritkább, hogy valaki abban lát fantáziát, hogy egy lelakott ingatlanból alakítsa ki a sajátját. A többség tart attól, hogy mesteremberekkel egyeztetve, az építőanyagok változó árai között lavírozva újítson fel. Bónis Endre szerint ez valószínűleg állandósulni fog, a nyugati országokban is így működik, laikusként többe kerül felújítani, mint egy befektetőnek, akinek erre megvannak az eszközei és a kapcsolatai.
Kérdésünkre ugyanakkor kifejtette,
A szakértő arra is kitért, az albérletárak enyhén megemelkedtek Kolozsváron, a tulajdonosok próbálják áthárítani a jövőben várhatóan átalakuló adórendszer terhét, ám a bérlők természetesen húzódzkodnak. Másik jelenség, hogy rengeteg irodaépület kiürült, a pandémia után az alkalmazottak egy része még mindig nem tért vissza a munkahelyére, továbbra is otthonról dolgozik. Az IT-szektorban a munkavállalók több mint 80 százaléka dolgozik otthonról, a munkáltatónak ez költséghatékony, mert nem kell fűtenie az irodákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!