Venni vagy nem venni? A szigorodó hitelezés mellett hanyatlásnak indult a lakásvásárlási kedv
Fotó: Haáz Vince
A lakáseladások akár 40 százalékkal is visszaestek az elmúlt évhez képest, de az árak továbbra is magasak, az Új otthon program iránt lanyhul az érdeklődés, a bankok közben szigorítják a hitelezési feltételeket – vonják le a következtetéseket az elmúlt időszakban készült felmérések, elemzések. A lapunknak nyilatkozó ingatlanközvetítő megerősítette: az ingatlanpiac lelassult, az árak viszont nem követik ennek a ritmusát, a bankok pedig panaszkodnak, hogy nincs hiteligénylés, az emberek ódzkodnak attól, hogy szigorúbb feltételek mellett kölcsönért folyamodjanak.
2022. november 25., 13:582022. november 25., 13:58
A magasabb kamatok és a növekvő törlesztőrészletek miatt az emberek kétszer is meggondolják a lakásvásárlást – osztotta meg tapasztalatait minap Bogdan Ivan Cosmin, a Romániai Ingatlanfejlesztők Szövetségének főtitkára, aki szerint az új építésű ingatlanok esetében az eladások 30–40 százalékkal csökkentek a tavalyhoz képest. Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség adatai szerint az idei év első 10 hónapjában 11 ezerrel kevesebb házat és lakást adtak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Idén a program keretében 7301 személy vásárolt ingatlant, 15 százalék választotta a 140 ezer eurós hitelt, a fennmaradó 85 százalék a 70 ezer euróst.
Bogdan Ivan Cosmin arról is beszélt, hogy idén rekordot döntöttek az új lakások árai, 20 százalékos növekedésről számolt be. Meglátása szerint sokan kivárnak a vásárlással, majd egy idő után megint növekedni fog a kereslet, ami magasabb árakat eredményezhet.
Az idei év második negyedévében viszonylag változatlan maradt a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára – mutat rá eközben a Román Nemzeti Bank (BNR) hitelezők körében végzett legfrissebb, a témával kapcsolatos felmérése. Ugyanakkor eszerint is a kereslet csökkenésére utaló jelek vannak a banki hitelezési feltételek szigorodása közepette, a jelzáloghitelek átlagos előlegének mértéke megközelítette a 30 százalékot. A jegybank monetáris és elővigyázatos döntései, az általános gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások, és más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban szigorodtak a lakás- és telekvásárlási hitelekre vonatkozó feltételek.
A felmérésben részt vevő bankok 55,8 százaléka szerint a lakás- és telekvásárlási hitelek iránti kereslet mérsékelten csökkent, 37 százalékuk szerint pedig nagyjából változatlan maradt. A következő negyedévre vonatkozó várakozásokat tekintve a hitelintézetek a lakáshitelek iránti kereslet kvázi stagnálására, 34,4 százalékuk pedig csökkenő keresletre számít.
„Az elmúlt egy hónapban érezhetően lelassult az ingatlanpiac, a tranzakciók száma csökkenőben, de az árak alakulása nem követi ezt a ritmust, még mindig óriási összegeket elkérnek a tulajdonosok” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Meglátása szerint a tulajdonosok elvárása bizonyos mértékben megalapozott, mert hatalmas az inflációs nyomás, azt látja mindenki, hogy napról napra értéktelenedik el a pénz.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta 5–10 százalékot emelkedtek az árak, ám szegmensenként a kisebb lakások drágultak, a nagyobb, több százezer eurós ingatlanok ára visszaesett, így átlagban kijön az árak stagnálása. Bónis Endre rámutatott, ennek a hátterében az áll, hogy a kisebb ingatlanok jobban pörögnek a piacon, így ha valaki csak azért vásárol, hogy biztonságban tudja a pénzét, kisebb lakásba fekteti, mert azt adott esetben mentőövként ki tudja dobni újra a piacra, és gyorsan eladhatja. A vállalkozóhoz befutó visszajelzések szerint a bankok panaszkodnak, csökkennek a hiteligénylések, mindenki ódzkodik attól, hogy kölcsönt vegyen fel. Ezért a pénzintézetek a letéti kamatokat emelik, próbálva stabilizálni a helyzetüket.
Az ingatlanpiacon ugyanakkor a szakember elmondása szerint az figyelhető meg, hogy „lepusztult lakásokat” már csak befektetők vásárolnak, egyre ritkább, hogy valaki abban lát fantáziát, hogy egy lelakott ingatlanból alakítsa ki a sajátját. A többség tart attól, hogy mesteremberekkel egyeztetve, az építőanyagok változó árai között lavírozva újítson fel. Bónis Endre szerint ez valószínűleg állandósulni fog, a nyugati országokban is így működik, laikusként többe kerül felújítani, mint egy befektetőnek, akinek erre megvannak az eszközei és a kapcsolatai.
Kérdésünkre ugyanakkor kifejtette,
A szakértő arra is kitért, az albérletárak enyhén megemelkedtek Kolozsváron, a tulajdonosok próbálják áthárítani a jövőben várhatóan átalakuló adórendszer terhét, ám a bérlők természetesen húzódzkodnak. Másik jelenség, hogy rengeteg irodaépület kiürült, a pandémia után az alkalmazottak egy része még mindig nem tért vissza a munkahelyére, továbbra is otthonról dolgozik. Az IT-szektorban a munkavállalók több mint 80 százaléka dolgozik otthonról, a munkáltatónak ez költséghatékony, mert nem kell fűtenie az irodákat.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!