Kolozsváron átlagosan 1530 eurót kérnek egy lakóingatlanért négyzetméterenként
Fotó: Rostás Szabolcs
Lassult a romániai lakóingatlanok drágulása tavaly: 2018-ban átlagosan 5,8 százalékkal nőttek az árak az előző évihez viszonyítva, míg 2016-ban 12,4 százalékos, 2017-ben pedig 9,1 százalékos volt a drágulás – írta hétfőn a Mediafax hírügynökség egy szakportál által készített tanulmány eredményeit ismertetve.
2019. február 04., 13:412019. február 04., 13:41
2019. február 04., 13:592019. február 04., 13:59
„A 2014-ben regisztrált mélypont óta folyamatosan nőnek az árak a romániai lakóingatlanok piacán, de a drágulás lassult, úgy tűnik, a vásárlók már nem hajlandók elfogadni az előző évekéhez hasonló drágulást” – összegezte Dorel Niţă, az analizeimobiliare.ro projektmenedzsere.
Az MTI által ismertetett tanulmányból kiderül, hogy továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak a lakóingatlanok Romániában, ahol tavaly év végén átlagosan 1530 eurót kértek négyzetméterenként, 6,2 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az országos átlagot meghaladó ütemben drágultak a lakások Brassóban (7,5 százalékkal, 1080 euró négyzetméterenként), Temesváron (7,1 százalékkal, 1200 euró négyzetméterenként) és Konstancán (6,6 százalékkal, 1140 euró négyzetméterenként). Bukarestben tavaly év végén átlagosan 1300 eurós áron hirdették a lakóingatlanokat, ami 5,8 százalékos drágulást jelent 2017-hez képest.
A szakportál szerint az áremelkedés mérséklődésére, illetve a csökkenő keresletre az ingatlanpiac is csökkenő kínálattal válaszolt. A hazai nagyvárosokban tavaly 7,2 százalékkal kevesebb 2000 előtt épült lakást, illetve házat bocsátottak áruba, mint egy évvel korábban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!