Fotó: Veres Nándor
Lassulhat a román gazdaság növekedése a második félévben, mivel a szárazság és a kánikula rendkívül negatívan befolyásolta a mezőgazdasági termelést – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adataiból, amely szerint az év közepéig előállított javak értéke elérte a 304,9 milliárd lejt (68,5 milliárd euró).
2015. szeptember 07., 16:232015. szeptember 07., 16:23
Az első hat hónapban a mezőgazdaság stagnált, ezzel szemben az építőipar és az ipar egyenként 0,5 százalékkal, a távközlési és informatikai szektor 0,9 százalékkal, míg a pénzügyi közvetítői szektor és a biztosítási piac 0,1 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, a kulturális ágazatok ugyanakkor nullszaldósak voltak.
A statisztikai intézet adatai szerint a háztatások fogyasztása az első félévben 3,6 százalékkal emelkedett a megelőző hat hónaphoz képest, ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékos bővülését eredményezte. A magánbefektetések 1,5 százalékát tették ki a GDP-nek, miután 8,1 százalékkal növekedtek 2014 második feléhez képest. Ehhez képest az idei első félévben az ország többet importált, mint amennyit exportált, ez 1,5 százalékos csökkentést eredményezett a bruttó hazai termék terén.
A Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben a romániai gazdaságot a fogyasztás tartotta fenn, miközben az állami beruházások mértéke elenyésző volt. Az elmúlt időszakban az állami fizetések, a minimálbér és a nyugdíj emelése, valamint az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó 9 százalékra történt csökkentése, illetve a munkáltatók által befizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklése tovább növelték a fogyasztást, amely jelentősen visszaesett a gazdasági válság miatt. A bővüléshez emellett a bankhitelek kamatjának csökkentése is hozzájárult.
Szakértők szerint 2015 második felében ugyancsak a fogyasztás lesz a gazdaság motorja, az élelmiszerek áfájának mérséklése nyomán bekövetkezett árvisszaesést azonban kiegyenlítheti a siralmas mezőgazdasági helyzet miatti drágulás. Emiatt kellene minél előbb közbelépnie a kormánynak, amely elsősorban infrastrukturális beruházások nyomán támogathatná a gazdasági növekedést.
A statisztikai intézet tájékoztatása szerint a gazdasági növekedés az első félévben 3,7 százalékos, a második negyedévben pedig 3,3 százalékos volt. Több gazdasági szakértő azonban kérdésesnek tartotta, hogy a bővülés fenntartható-e, emiatt heves vita alakult ki a 2016. január elsejétől hatályba lépő új adótörvénykönyv egyes előírásairól. A kifogások nyomán döntött úgy végül a parlament, hogy 2017-re halasztják a különleges ipari építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó, valamint az üzemanyag után befizetendő hét eurócentes illeték eltörlését.
A szakértők azt kifogásolták, hogy a könnyítő intézkedések sora olyannyira ösztönözné a fogyasztást, hogy az „túlhevítené” a gazdaságot, emiatt az import jelentősen meghaladná az exportot, ami hosszú távon rendkívül kedvezőtlen lenne.
Az INS összeállításából az is kiderült, hogy júliusban – az áfacsökkentést követő második hónapban – az élelmiszerfogyasztás 23 százalékkal meghaladta a megelőző év azonos időszakában mért adatokat. Ehhez képest a nem élelmiszer jellegű termékek piacán mindössze 1,6 százalékos volt a bővülés, míg az üzemanyag-fogyasztás 5,8 százalékkal emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!