Fotó: E-change.ro
Bár korábban azt hittük, hogy ma még lehetetlenség egy középkategóriás elektromos autóval egyetlen nap alatt Nagyváradról Csíkszeredába eljutni, az e-töltőállomásokat tartalmazó internetes térképeket böngészve kiderült, elméletileg esélyünk van célba érni. A kormány tervei szerint viszont 2020-ban már több mint ezer helyen tölthetjük fel a villanyautókat.
Nehéz dolga van ma Romániában azoknak a környezettudatos polgároknak, akik a lehető legkisebb biológiai lábnyomot szeretnék maguk után hagyni, ám kénytelenek sokat utazni az ország különböző pontjaira.
Ritka ugyanis manapság, aki úgy indul üzleti útra, hogy van bő kilenc órája egy 450 kilométeres táv megtételére, márpedig vonattal ez jó esetben is ennyibe telik, s egyáltalán nem ritka, hogy ehhez késések is adódnak. Ilyen körülmények között a villanyautó jelenthetné az optimális megoldást. A romániai fizetésekhez mérten azonban egy teljesen elektromos autó – még a legegyszerűbb is – csillagászati összegbe kerül, hiába a kormány által biztosított 10 ezer eurós bónusz, még a legolcsóbbhoz is legalább ennyit hozzá kell csapni.
Induljunk virtuális útra az említett, nagyjából 400 kilométeres útvonalon egy középkategóriásnak minősített villanyautóval. Egy ilyen gépkocsi a szakportálok szerint nagyjából 120–150 kilométer megtételére képes egyetlen töltéssel.
de nem biztos, hogy sokan akarnak kávézni 40 kilométerrel az indulás után.
Fotó: Auto-Test Drive
Márpedig úgy tűnik, hogy nincs más megoldás, hisz onnan Kolozsvárig még mindig több mint 100 kilométer van, ha pedig fűtünk az autóban vagy használjuk a légkondicionáló berendezést, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy kénytelenek leszünk valahol félúton háztartási csatlakozóról tölteni, ami időigényes, bő 6–8 órába telik, és csak ezt követően indulhatnánk tovább. Az élesdi kávétól újult energiával, de csalódottan indulunk tovább a kincses város felé:
Onnan Marosvásárhely felé vesszük az irányt – a Nyárádtő és Ákosfalva közötti elkerülőút sem jöhet szóba, az autópályához hasonló okokból. De legalább a vásárhelyi Dózsa György úti Kauflandnál meg tudunk állni egy töltésre, amivel ki is bírja az autó Parajdig, ahol egy panzió gondolt a környezetbarát autókkal közlekedőkre. Onnan pedig csak 86 kilométer Csíkszereda, tehát a cél elméletileg el is érhető, ha van időnk ennyiszer megállni, és egyetlen szakaszon sem fogyaszt többet az autó a sztenderd fogyasztásnál, mert akkor már rizikósabb.
Ezzel garantálható, hogy az elektromos autóval hosszú távon, valamint télen se jelentsen gondot a kiszemelt távolság megtétele.
Fotó: Mol
Ha pedig valaki fölveti: ha rögtön vissza is kellene indulnunk Csíkszeredából Nagyváradra, már nem menne, mert Csíkszeredában nincs töltőállomás, Parajdig meg nem érnénk vissza, még elmondjuk, elugorhatnánk egy töltésre a közeli Csíkmadarasra. Ha pedig ott éjszakázunk Szeredában, van időnk háztartási csatlakozóról tölteni, másnap pedig akár a 100 kilométerre levő Brassóig is továbbmehetünk, ahol egyébként több töltő is rendelkezésre áll.
A Csíkszereda és Brassó között fekvő Sepsiszentgyörgyön nincs e-töltőállomás.
Sztakics Éva alpolgármester a Krónikának elmondta, tavaly öt áramtöltő létrehozására pályáztak, a kétmillió lejes beruházásból 20 százalékos volt az önrész. „Öt pályázatra hagytak jóvá támogatást, egyetlen erdélyi megye sem kapott pénzt” – részletezte az alpolgármester.
De nem adják fel, mint Sztakics Éva elmondta, más forrást keresnek, a megyeszékhelyeknek kiírt 4.1-es tengelyen töltőállomásokra is lehet pályázni, valószínűleg ezzel próbálkoznak. „Ezekre az állomásokra szükség lesz. A városokat arra ösztönzik, hogy elektromos buszokat szerezzenek be, akkor töltőállomások is kellenek” – mutatott rá az elöljáró. A részben vagy teljesen villamos meghajtású gépkocsik feltöltésére alkalmas állomásokat a transzformátorházak mellett lehet létrehozni, ezért a helyszíneket ez alapján lehet kijelölni, vagyis ahol már van transzformátorház, ott lesz áramtöltő állomás.
Fotó: Mol
Három év múlva pedig már nem lesz hiány e-töltőállomásokból – a szociálliberális kormány terveiben legalábbis az szerepel, hogy 2020 végére már legalább 1000 ilyen létesítmény álljon a villanyautóval közlekedők rendelkezésére. Ez egy stratégia része, aminek a tervezete különben még a tavaly nyár óta nyilvános vitán van, de igen kevés szó esett róla. Az Economica.net gazdasági portál cikke szerint
Bukarestben például 50 töltőt terveznek kialakítani, 10-10-et pedig olyan városokban mint például Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy éppen Nagybánya. Egy-egy töltőállomás kapna helyet 28 további városban, Erdélyből és a Partiumból többek között Arad, Déva, Zilah, Szatmárnémeti, Beszterce, Marosvásárhely, Csíkszereda, Gyulafehérvár, Sepsiszentgyörgy vagy Nagyszeben szerepel a listán.
Eközben már el is kezdődött a NEXT-E projekt, amelynek célja egy páneurópai, hat országot átfogó elektromos töltőállomás-hálózat kifejlesztése, amelynek révén 222 standard gyorstöltő állomást (50 kW) és 30 ultragyors töltőállomást (150–350 kW) telepítenek. Ez kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosít a járművek elektromos töltéséhez Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában.
Fotó: Barabás Ákos
A töltőállomás-hálózat bővülésével párhuzamosan nőni fog a romániai lakosság a villanyautók iránti érdeklődése is. A Deloitte Románia által készített tanulmány szerint 2030-ban 6,3 millió személygépkocsi fut majd a romániai utakon, amelyek közül 1,4 millió már hibrid lesz, s az elektromos autók száma is meg fogja haladni a félmilliót. 2050-re pedig már szinte a múlt részét fogják képezni a „klasszikus” autók, és
Jelenleg azonban még alig pár száz 100 százalékosan elektromos személygépkocsi fut a romániai utakon, a tavaly forgalomba írt személygépkocsik alig 2,2 százaléka volt villanyautó. A hibrid meghajtással valamivel jobban állunk, de azok száma is elenyésző egyelőre a dízelek és benzinesek mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!