Elöregedett a romániai autópark. Adót vetnének ki a szennyezőkre
Fotó: László Ildikó
Sofőrök millióinak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, ha a kormány valóban kivet egy új típusú adót a szennyező járművekre. Márpedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy ne lépjék meg, miután a bukaresti illetékesek az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalták, hogy adót vetnek ki a szennyező járművekre, és amennyiben nem teszik meg, elúszhat a Románia rendelkezésére álló európai uniós források egy része. Marcel Boloș, a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint az adónak „elég nagy hatása lesz, több mint 8 millió közlekedési eszközről van szó”. Összegyűjtöttük, mit is lehet eddig tudni a belebegtetett adóról.
2025. február 11., 14:022025. február 11., 14:02
2025. február 11., 14:062025. február 11., 14:06
Több millió romániai autóvezetőt érinthet a környezetszennyező gépkocsikra kivetett új gépjárműadó, amely az országos helyreállítási terv 4. kifizetési kérelmében szerepel. A mérföldkő magában foglalja az adóreformot és a régi, nagy károsanyag-kibocsátású autókra kivetett külön szennyezési adót, amely várhatóan 2026. január 1-jén lépne hatályba. Ez a 4. kifizetési kérelem amúgy 2,7 milliárd euró értékű, és ha Románia nem teljesíti az elfogadott mérföldköveket, az 300–600 millió euró uniós forrásba kerülhet.
A román kormánynak júliusig kell döntenie az új környezetszennyezési adóról, amely a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint nem olyan lenne, mint a Tăriceanu-kormány által kivetett, a köznyelvben regadóként meghonosult regisztrációs díj, amelyet csak a használt autó megvásárlásakor kellett egyszeri alkalommal lepengetni. Ehelyett
az összeget pedig várhatóan a járművek szennyezőanyag-kibocsátása – kiemelten a széndioxid-kibocsátása – határozná meg és esetleg attól függne, hogy az adott jármű milyen Euro-normáknak felel meg.
Az új adó célja, hogy elvegye a kedvét az embereknek a szennyező autók megvásárlásától.
abban, hogy régebbi autót vásároljon vagy birtokoljon, függetlenül attól, hol vásárolja, hanem aszerint adóztatja meg, hogy mennyire környezetszennyező a jármű” – nyilatkozta a Profit.ro-nak a Dacia által a kormányhoz benyújtott javaslatot ismerő, meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy a Tăriceanu-kormány által bevezetett gépjárműadót háromszor módosították, és környezetvédelmi adóvá alakították, de mindhiába, az államnak végül vissza kellett fizetnie a begyűjtött pénzt.
Lépéskényszerben a kormány. Elúszhatnak a PNRR keretében lehívható pénzek, ha nem vetik ki az új adót a szennyező autókra
Fotó: Veres Nándor
Amint arról korábban írtunk, Mihai Bordeanu, a Dacia ügyvezető igazgatója is beszélt ugyanakkor január végén arról, hogy közös tanulmányt készítettek a Price Waterhouse Coopers tanácsadó céggel, amely azt javasolja, hogy a jelenség megfékezése érdekében adóztassák meg a régi autók vásárlását és birtoklását. Mint hangsúlyozta,
A gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési hivatal (DRPCIV) adatai szerint 2024 végén Romániában 3,037 millió, 20 évnél idősebb autó volt, ami a legnagyobb arányt jelenti a forgalomba levő autók körében.
„A Price Waterhouse Coopersszel már majdnem két éve készíttetünk egy tanulmányt, amelyet minden évben frissítünk, abban a reményben, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során megállapodásra jutunk. Valójában azt javasoljuk, hogy adóztassuk meg a régi, környezetszennyező autók vásárlását és birtoklását. Egy ilyen intézkedés 100 százalékban megfelel az európai törvényeknek, sok országban van hasonló” – fejtette ki Mihai Bordeanu.
„Az egyetlen dolog, ami hiányzik, és ezt a korábbi, sőt a jelenlegi miniszter is elismerte, az a politikai döntés. Mert ez egy politikai döntés, nem pedig matematikai. A politika azt mondja, nézzük meg, ez egy extra adó. Még addig sem jutottunk, hogy egyáltalán szóba kerüljön az összeg” – avatta be hallgatóságát a Dacia-vezér.
Nem tetszik a Dacia vezetőjének, hogy tavaly tovább nőtt a 20 évesnél öregebb autók aránya a romániai utakon, ezért az új személygépkocsik támogatását célzó roncsautóprogramok mellé kéri a környezetszennyező „csotrogányok” különadóját.
A legtöbb uniós országban különböző kibocsátásalapú adóztatási rendszerek vannak érvényben, kezdve a vásárláskor kivetett fogyasztásalapú adókkal (mint Ausztriában) és az éves adókkal.
A Profit.ro összeállítása szerint Belgiumban a vásárlók mind a vásárláskor fizetnek, akár 2500 eurót, ha az autó kibocsátása meghaladja a 146 g/km értéket, mind pedig a jármű birtokában, a 122 g/km feletti kibocsátás után.
Finnországban a CO2-alapú adó éves, és a kibocsátási szinttől függően 53 és 654 euró között mozog. Franciaországban a bonus-malus rendszer van érvényben, amely a 190 g/km-es küszöbérték túllépése esetén évi 160 euró többletadót ró ki az autókra, valamint egy olyan adókomponenst, amely 21 és 50 g/km közötti minden gramm CO2 után 1 euróval, illetve 270 g/km felett minden gramm után 29 euróval növeli az adót. A 21 gramm/km alatti autók mentesek.
Németországban az éves adóhoz a motor hengerűrtartalma alapján hozzáadódik egy CO2-komponens, amely 95 grammnál több CO2-grammtól kezdve minden gramm CO2 után 2 eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy egy 145 gramm/km kibocsátású autó, mint például a régi Duster 1.3 TCe 150 4WD 1.3 TCe 150 4WD, évi 100 euró CO2-alapú adókomponenst kap.
Írországban eközben egy éves adórendszer van érvényben, amely 120 eurónál kezdődik a nulla gramm CO2-kibocsátású, azaz elektromos autók esetében, és 2350 euróig emelkedik a 226 gramm/km feletti motorok esetében. Olaszország csak a vásárláskor adóztatja meg az autókat, egy bonus-malus rendszerrel, ami a 250 gramm CO2/km feletti autók esetében akár 2500 eurós egyszeri kifizetést is jelent. Lettország évi 12 euróval adóztatja a tiszta (51–95 gramm CO2/km közötti) autókat, de az adó évi 756 euróra emelkedik a 95 gramm feletti autók esetében.
Ne csodálkozzunk, ha sok a dugó és nincs parkolóhely: folyamatosan nő a forgalomba íratott gépkocsik, illetve az új sofőrök száma is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás