Fotó: Pixabay
216,473 milliárd lejes bevétellel, 493,215 milliárd lejes kötelezettségvállalási előirányzattal és 301,758 milliárd lejes költségvetési előirányzattal számol 85,285 milliárd lejes hiány mellett a 2022-es román állami költségvetés tervezete, amelyet vasárnap bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.
2021. december 20., 11:062021. december 20., 11:06
A hozzáadottérték-adóból (áfa-TVA) 20,397 milliárd lej jut a helyi költségvetéseknek, ebből: 3,156 milliárd lej a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására; 8,875 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok, kerületek és Bukarest önkormányzatának decentralizált kiadásainak finanszírozására; 600 millió lej a megyei és községi utakkal kapcsolatos kiadások finanszírozására; 7,332 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok és megyék helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a vízimentő-szolgálatok és a turisták számára fenntartott strandokon lévő elsősegélynyújtó állomások működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozására.
A 2023–2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy
A tervezet szerint a költségvetési hiány 76,983 milliárd lej, azaz a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány.
A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökken, 2023-ban a GDP 4,40 százalékára, 2024-ben a GDP 2,90 százalékára, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára.
2025-ben pedig mintegy 136,2 milliárd lejt, ami abszolút értékben, de GDP-arányosan (8 százalék) is növekedést jelent 2022-hez képest – részletezi az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!