Fotó: Pixabay
216,473 milliárd lejes bevétellel, 493,215 milliárd lejes kötelezettségvállalási előirányzattal és 301,758 milliárd lejes költségvetési előirányzattal számol 85,285 milliárd lejes hiány mellett a 2022-es román állami költségvetés tervezete, amelyet vasárnap bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.
2021. december 20., 11:062021. december 20., 11:06
A hozzáadottérték-adóból (áfa-TVA) 20,397 milliárd lej jut a helyi költségvetéseknek, ebből: 3,156 milliárd lej a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására; 8,875 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok, kerületek és Bukarest önkormányzatának decentralizált kiadásainak finanszírozására; 600 millió lej a megyei és községi utakkal kapcsolatos kiadások finanszírozására; 7,332 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok és megyék helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a vízimentő-szolgálatok és a turisták számára fenntartott strandokon lévő elsősegélynyújtó állomások működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozására.
A 2023–2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy
A tervezet szerint a költségvetési hiány 76,983 milliárd lej, azaz a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány.
A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökken, 2023-ban a GDP 4,40 százalékára, 2024-ben a GDP 2,90 százalékára, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára.
2025-ben pedig mintegy 136,2 milliárd lejt, ami abszolút értékben, de GDP-arányosan (8 százalék) is növekedést jelent 2022-hez képest – részletezi az Agerpres.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
szóljon hozzá!