A pohár üres fele. Antal Árpád számításai szerint a többletköltség háromszorosa lesz a többletbevételnek
Elfogadhatatlannak tartja a kormány legutóbbi, az önkormányzatok költségvetésére vonatkozó ajánlatát Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A székelyföldi elöljáró a Krónika megkeresésére leszögezte, bár Bukarest több pénzt ígér a tavalyhoz képest, új feladatokat is átruház a helyi önkormányzatokra, aminek költségei a többlet háromszorosát jelentik.
2019. február 01., 16:372019. február 01., 16:37
2019. február 01., 17:572019. február 01., 17:57
Amint Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdai Facebook-bejegyzésében nyilvánosságra hozta, a települések megtarthatják a jövedelemadóból származó bevételek 60 százalékát, a maradék 40 százalékot a megyei tanácshoz utalják, ahonnan 20 százalékot visszaosztanak kiegyenlítésként a helyi hatóságokhoz. A pártelnök arra is kitért, hogy ennek fejében
A kormány elképzelése szerint a megyei tanácsokhoz kerül a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, a nem klerikális alkalmazottak bére, míg a településekhez a fogyatékkal élők juttatása és gondozóik bére.
Antal Árpád kiszámolta, hogy Sepsiszentgyörgy ezáltal a tavalyhoz képest 3,6 millió lejes többletet kap, ám a többletfeladatok több mint 10 millió lej kiadást jelentenek, ami
Kovászna megye önkormányzatánál a veszteség még nagyobb. Kifejtette, ezzel a nagyon gazdag és a nagyon szegény önkormányzatok járnak jól, ám a társadalom gerincét jelentő középméretű és -teljesítményű önkormányzatokat gyengítik, és továbbmélyítik a szakadékot, hiszen például Moldvában, ahol az átlagnál több gyerek van állami gondozásban, sokkal nagyobbak lesznek a kiadások, miközben a bevételeik alacsonyak.
Mint a székelyföldi elöljáró kérdésünkre felidézte, az egész konfliktus onnan ered, hogy a személyi jövedelemadót 16 százalékról 10 százalékra csökkentette kormány, ez a visszaosztásnál 40, a teljes költségvetésben 25-30 százalékos kiesést eredményezett az önkormányzatok költségvetésében. Hozzátette, ezt tavaly kisebb-nagyobb mértékben az áfából befolyt összegekből kipótolta a kormány, így voltak, akik sokat, és voltak, akik kevesebbet veszítettek. Közben kiderült, hogy
„Ez a turpisság az elmúlt év végén derült ki, akkor a Székelyföldi Közpolitikai Intézettel elkészítettük a romániai közpolitikai helyzet átvilágítását. Ebből az derült ki, hogy hihetetlen szakadékok vannak a települések között” – hívta fel a figyelmet a szociológus végzettségű politikus. Rámutatott, az elmúlt három évtizedben a kormányok felelőtlen döntései következtében olyan szintű „szétfejlődés” történt az országban, hogy
Ez konjunkturális helyzet, hiszen Bukarest 1. kerületében vannak az állami intézmények, és a multinacionális cégek székhelyei, így ott az átlagbér meghaladja a havi 31 ezer lejt, ami annyi, mint Luxemburgban. Tehát egy főre visszaosztva az első kerületben 9662 lej a személyi jövedelemadó, miközben a megyei jogú Vaslui-ban 600 lej. „Egy normális országban ezeket az egyenlőtlenségeket korrigálják” – szögezte le Antal Árpád.
Az átvilágításra alapozva a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kidolgozott egy javaslatot, ami teljesen új alapokra helyezi a helyi pénzügyeket, hogy létrejöjjön a kohézió. Kiderült ugyanis, hogy a konjunkturális bevételekből az országban 90 település nyer, a többi 3100 csak elszenvedője a rendszernek.
– vallja Antal Árpád.
A javaslatban meghatározzák egy főre leosztva a személyi jövedelemadóból befolyt összeg alsó plafonját, ha egy település ezt nem éri el, a kormánynak kell felpótolnia, hogy a település működni tudjon. Ugyanakkor egy plafont is meghatároznak, ha ezt túllépi a település, a többletet elveszik, és megyén belül újraosztják, ha pedig a megyei plafont is átlépik, akkor országos szinten osztják újra. „Valójában egy lej sem kerülne a kormányhoz, de igazságosabb elosztási mechanizmus lépne életbe, és a kormánynak nem kerülne ez több pénzébe” – részletezte Antal Árpád. Ezt a javaslatot a polgármesterek, önkormányzati vezetők többsége támogatta, sőt a kormánynak sem volt ellenvetése, de Bukarest ellenérdekelt volt, és a kamikazeakciójukkal kiprovokáltak egy teljesen új ajánlatot. Antal Árpád abban bízik, hogy sikerül mégis elfogadtatni a kormánnyal ezt a változatot, vagy ha nem, a költségvetés parlamenti vitáján módosító javaslatként mégis bekerül.
PSD: a polgármesterek 99,9 százaléka elégedett
A romániai polgármesterek 99,9 százaléka értékeli a költségvetés tervezetét – szögezték le a kormány fő erejét képező szociáldemokraták (PSD) a párt Facebook-oldalán közzétett csütörtöki bejegyzésükben, megjegyezve egyúttal, hogy igaza van Liviu Dragnea pártelnöknek, amikor azt mondja, hogy a helyi közösségek költségvetése a legnagyobb lesz Románia eddigi történelmében. „Ez az állami költségvetés csaknem felét jelenti. Tudatosan vagy öntudatlanul, egyesek összekeverik az állami költségvetést a konszolidált államháztartással, és más eredményre jutnak” – írták a bejegyzésben a PSD-sek. Meglátásuk szerint a büdzsé bírálóit „politikai tétek vezérlik”, miközben a Romániai Községek Egyesülete azt írta Viorica Dăncilă miniszterelnöknek, hogy „a romániai polgármesterek 99,9 százaléka értékeli a költségvetést”.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!