Január elsejétől azoknak a felnőtt korú állampolgároknak is egészségbiztosítási hozzájárulást (CASS) kell fizetniük, akiknek nincs jövedelmük – ezt írja ugyanis elő a Hivatalos Közlönyben csütörtökön megjelent, 2016-tól hatályba lépő új adótörvénykönyv.
2015. szeptember 14., 22:522015. szeptember 14., 22:52
Az előírás szerint a jövedelem nélküli személyeknek havonta a bruttó minimálbér 5,5 százalékát kell majd befizetniük, így mivel januártól a juttatás 1200 lejre emelkedik, az egészségbiztosítás értéke havi 66 lej lesz. Ez évi 792 lejt jelent, az összeget pedig negyedévente, az utolsó hónap 25-éig kell leróni.
A jogszabály arra is kitér, hogy a közteher befizetése alól mentesülnek a 18 év alattiak, a 26 évnél fiatalabb diákok és egyetemi hallgatók, a várandós nők, a mozgássérültek és a politikai üldözöttek. A jövedelemmel nem rendelkező, de a hozzájárulás kifizetésére kötelezett személyeknek az adóhatóságnál kell jelentkezniük, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba.
Amennyiben egy jövedelemmel nem rendelkező – de az említett kategóriákba se tartozó – személy legalább hat hónapig nem fizeti be az egészségbiztosítási hozzájárulást, a minimálbér hatszorosát kell lerónia bírságként. A törvény szerint januártól kizárólag a sürgősségi egészségügyi ellátás lesz ingyenes, más jellegű vizsgálatot vagy kezelést pedig nem lehet igényelni a hozzájárulás kifizetése nélkül.
Adrian Benţa adótanácsadó szerint hibás döntés volt a kormány részéről, hogy mindenki számára kötelezővé tette a hozzájárulást. A szakértő az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott: az illetéket csak azoknak kellene fizetniük, akik igénylik az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait. Benţa szerint ugyanakkor kétélű a dolog, hiszen egyrészt az állampolgároknak hozzá kell járulniuk a rendszer fenntartásához, amennyiben kielégítő szolgáltatásokat, tiszta kórházakat és felkészült orvosokat szeretnének.
„Emiatt nem lenne helyes, hogy csak egyesek fizessenek, de mindenki részesülhessen ellátásban” – magyarázta. Az adótanácsadó azonban arra is rámutatott: az előírás a jóhiszemű, tisztességesen adózó polgárokat hozza nehéz helyzetbe, akiknek szerény anyagi körülményeik miatt nagy terhet jelent a hozzájárulás. Az ügy egy másik vonatkozására hívja fel a figyelmet a szintén tanácsadóként tevékenykedő Dragoş Pătroi, aki szerint az sem kizárt, hogy az előírás alkotmányellenes. A szakértő ugyanakkor az Adevărulnak elmondta: mivel az érintett személyek nyilvántartásba vétele komoly ügyintézést feltételez, elképzelhető, hogy az eljárás több pénzbe fog kerülni, mint amekkora összeget a módosítás nyomán behajt a kormány.
Az új adótörvénykönyv egy másik előírása szerint jövő évtől csökkenhet a szeszes italok ára, a kormány ugyanis 30 százalékkal mérsékli az etil-alkoholra kivetett illetéket. A különadó januártól hektoliterenként 3307 lej lesz, 1400 lejjel kevesebb, mint jelenleg, az érintett vállalkozók szerint pedig az intézkedés az üzletek polcain, a végső árban is érződni fog.
Romulus Dascălu, a szeszesital-gyártó ágazatban működő munkáltatókat tömörítő szövetség elnöke szerint a szeszes italok 15–20 százalékkal lesznek olcsóbbak, egy üveg, most 30 lejbe kerülő vodka például 24–25 lej lesz. „Az illeték mérséklését már régóta kérjük a kormánytól, mi ennél is komolyabb csökkentésre számítottunk. Jelenleg ugyanannyi adót fizetünk, mint Luxemburgban, ahol a vásárlóerő ötszöröse a romániainak” – mutatott rá Dascălu.
Elmondása szerint egyébként a szektor 90 százalékát a feketepiac teszi ki, „a házi készítésű pálinka, amire senki nem fizet adót”. Ezzel szemben január elsejétől drágulni fognak a dohánytermékek: az ágazatra kivetett illeték emelése miatt egy csomag cigaretta 10 banival fog többe kerülni.
Jövő évtől módosul az ingatlantranzakciók esetén fizetendő adó is. A jelenleg érvényben lévő adótörvénykönyv szerint az illeték mértékét a felek által meghatározott adásvételi ár szerint számolják ki, de amennyiben ez kisebb, mint a közjegyzők nyilvántartásában szereplő szakértői minimális ár, akkor ez utóbbi alapján kell kifizetni a hozzájárulást. Az új jogszabály eltörli ezt az előírást, így januártól minden esetben a felek által meghatározott ár alapján számolják ki az illetéket. Ebben az esetben azonban a közjegyzőnek értesítenie kell a tranzakcióról az adóhatóságot, amely megvizsgálja, hogy a bevallott ár megfelel-e a valóságnak.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!