Fotó: Boda L. Gergely
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem egyfajta regisztrációs adóként fog visszatérni idén a környezetvédelmi bélyegilleték, hanem egy olyan adó formáját ölti majd, amelyet valamennyi autótulajdonosra kivetnek, összegét pedig a gépkocsi károsanyag-kibocsátása határozza meg.
2018. január 03., 16:092018. január 03., 16:09
Erről Cristian Muntean, a Független Autószervizek Szövetségének (ASSAI) elnöke beszélt – az Economica.net gazdasági hírportál által idézett nyilatkozat a legfrissebb és a legkonkrétabb a témában.
– részletezte a terveket a szakember, aki a portál szerint közel áll az új adóról szóló tárgyalásokhoz. Példaként elmondta, az Euro 1-es, illetve az Euro-szabványoknak nem megfelelő autók adója lesz a legnagyobb, évi 200 euró körüli, miközben az Euro 5-ös vagy 6-os szabványnak megfelelő személygépkocsik tulajdonosainak évi 50 euró körüli összeget kell majd fizetniük. Ahogy újabb autók jelennek meg, úgy nő a régebbiekre kivetett adó.
Muntean rámutat, a körvonalazódó új szabályozás alapján hiába sietettek tavaly az emberek a bélyegilleték felfüggesztése nyomán mielőbb forgalomba íratni külföldről behozott használt autójukat, nem fogják megúszni az adózást, s
Amint arról beszámoltunk, Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a múlt év végén, a költségvetés szakbizottsági vitáján úgy nyilatkozott, hogy valamikor március-áprilisban érkezhet a gépjárművek bejegyzésekor kért környezetvédelmi bélyegilleték új formája, arról azonban, hogyan fog kinézni az új regadó, azt mondta, még ő sem tudja.
„A Környezetvédelmi Alap (AFM) költségvetését valamikor március-áprilisban fogadjuk el. Remélem, hogy addig meglesz a környezetvédelmi bélyegilleték helyettesítője, ami megfelel az európai irányelveknek” – idézte Gavrilescut az Agerpres hírügynökség. A miniszter azt mondta, szeretnék visszaszorítani a környezetszennyezést.
– szögezte le a zöldtárca vezetője, aki szerint a kibocsátott károsanyagnak kell meghatározónak maradnia.
Mint ismeretes, a regadót Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor vetették ki, az akkori kormány azt szerette volna elérni, hogy miután megnyílnak a piacok, az ország ne váljon az EU autótemetőjévé. Az Európai Bizottság azonban az adó újragondolására késztette a kabinetet, és bár azóta számtalan formában és számtalan név alatt újra és újra kivetették, a jogszabályokat Brüsszel vagy bíróságok megannyiszor elmeszelték, az államot pedig arra kényszeríttették, hogy térítse meg a befizetett összegeket.
A helyzet oda vezetett, hogy februártól teljesen felfüggesztették az adót, a kormány pedig sürgősségi kormányrendeletben írta elő, hogy az elmúlt tíz évben a regadó valamilyen formájában a lakosság által befizetett összegeket vissza kell adni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!