Fotó: Pixabay
Koalíciós csörte késlelteti az energiaárak kompenzálásáról és az árplafonról szóló előírások módosítását.
2022. január 25., 15:362022. január 25., 15:36
2022. január 25., 15:382022. január 25., 15:38
Bár úgy volt, hogy a bukaresti kormány keddi ülésén el is fogadja az új intézkedéscsomagot, amelynek február elsejétől kellene hatályba lépnie, erre végül nem került sor.
A döntés elhalasztását Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be szűkszavú nyilatkozatban a délutáni órákban, miután tárgyalt a témában Florin Cîţuval, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével. A nagyobbik kormánypárt elnöke azt mondta, nem akar nyilatkozni, és arra kérte a sajtó képviselőit, hogy kérdezzék inkább Nicoale Ciucă kormányfőt. Annyi viszont megjegyzett, hogy szerdán születhet döntés a témában.
Néhány órával korábban Florin Cîţu úgy nyilatkozott, értelmetlen lenne áprilistól ismét szabályozni az energiapiacot, szerinte az energiapiac áprilistól esedékes újbóli szabályozására vonatkozó javaslat kezdeményezői „nem gondolták jól át” ezt a megoldást, hiszen a nyári hónapokban csökken az energiafogyasztás, értelmetlen lenne bevezetni az intézkedést.
– jelentette ki. Hozzátette, eredetileg a liberálisok kezdeményezték az energiapiac újbóli szabályozását, de csak a téli hónapok idejére. Mivel azonban az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elutasította az ötletet, letettek a kezdeményezésről, és más intézkedéseket javasoltak az energiaszámlák csökkentésére. „Nem verseny ez, hogy ki tesz többet a lakosságért. A cél az, hogy a legjobb megoldásokat találjuk meg a koalícióban” – hangoztatta a politikus.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint értelmetlen lenne áprilistól ismét szabályozni az energiapiacot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!