Fotó: Pixabay.com
Jön a szolidaritási hozzájárulás, biztos, hogy az alkalmazottnak kell befizetnie minden tb-járulékot, 10 százalékra csökken az egységes adókulcs, de nem lesznek adómentesek az alacsony bérek.
2017. október 19., 19:172017. október 19., 19:17
2017. október 19., 19:192017. október 19., 19:19
Szolidaritási hozzájárulást vet ki január elsejétől a szociálliberális kormány – jelentette be egy szerda esti tévéműsorban Ionuț Mișa pénzügyminiszter. Mint magyarázta,
„Ez egy európai irányelv által szabályozott hozzájárulás, amivel a munkáltató járul hozzá a béralaphoz. A munkáltatók fizetik be a béralapba, hogy nekik is legyen felelősségük az állami költségvetéssel szemben” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a hozzájárulás „nem jelenthet extra hozzájárulást vagy béremelést”.
Mișa egy csütörtöki nyilatkozatában is visszatért az elképzeléshez. Ami különben nem újkeletű, szerepel a Tudose-kormány programjában, ám a kabinet beiktatásakor még az a hír járta, hogy azok fognak szolidaritási adót fizetni, akiknek a fizetése legalább tízszer nagyobb mint a minimálbér, vagyis meghaladja a 4000 eurót. A pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy a 2 százalékos szolidaritási hozzájárulás egy alapba megy, amivel az a cél, hogy megvédjék az alkalmazottakat a cég fizetésképtelensége esetén.
„Társadalmi szolidaritási hozzájárulásról van szó, nem egy új adóról. A 2006/200-as törvény értelmében létezik egy alap azoknak a munkavállalóknak a megsegítésére, akiknek a cége nem fizette ki a járulékokat. Létezik ugyanakkor egy európai uniós irányelv is, a 80/987-es számú, amely meghatározza az alapot, ami azokért az alkalmazottakért jön létre, akik olyan vállalkozásnál dolgoztak, ami csődbe ment.
– magyarázta a miniszter. Ionuț Mișa ugyanakkor azt is bejelentette, hogy januártól „abszolút minden jövedelem esetében” a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken az egységes adókulcs. Ám a Tudose-kormány programjával ellentétben
„Ugyanakkor a kormány fenntartja a döntését, hogy átruházza a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a munkáltatóról az alkalmazottakra” – közölte a pénzügyi tárca vezetője. Megjegyezte egyúttal, hogy továbbra is a munkáltatónak kell az államnak bejelentenie az alkalmazott hozzájárulásának összegét. „A munkavállalóra nem hárul többletfelelősség” – tette hozzá Mișa.
Arra az újságírói kérdésre, hogy készen állnak-e a cégek a tb-járulék befizetésének a munkavállalóra történő átruházására, a tárcavezető úgy vélekedett: „nem hiszi, hogy ezzel gond lenne”. „A határidő rég ismert volt, az intézkedés benne van a kormányprogramban” – jelentetta ki a miniszter. A befizetés átruházása mellett a jelenlegi 39 százalékról 35 százalékra csökken majd a tb-járulék.
Nem mondanak le a magánnyugdíjakról
A kormánykoalíció pártjai fenntartják a véleményüket, miszerint a polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, hozzá akarnak-e járulni a nyugdíjalap második pilléréhez – jelentette ki szerda este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Kiemelte, a lakosságnak mostanáig nem nyílt valós lehetősége arra, hogy döntsön a kérdésben, az egyetlen, amit megválaszthatott, az a magánnyugdíjalap volt, ahová utalják a pénzét.
Amint arról beszámoltunk, Mihai Tudose kormányfő szeptember elején jelentette be, hogy nem államosítják a magánnyugdíjakat, de 2018-tól kezdődően opcionálissá válhat, vagyis az adófizetők dönthetik el, hogy a hozzájárulásokat teljes mértékben az állami alapba akarják-e fizetni, vagy a magánnyugdíjalaphoz is hozzá kívánnak járulni.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
szóljon hozzá!