Fotó: Pixabay.com
Jön a szolidaritási hozzájárulás, biztos, hogy az alkalmazottnak kell befizetnie minden tb-járulékot, 10 százalékra csökken az egységes adókulcs, de nem lesznek adómentesek az alacsony bérek.
2017. október 19., 19:172017. október 19., 19:17
2017. október 19., 19:192017. október 19., 19:19
Szolidaritási hozzájárulást vet ki január elsejétől a szociálliberális kormány – jelentette be egy szerda esti tévéműsorban Ionuț Mișa pénzügyminiszter. Mint magyarázta,
„Ez egy európai irányelv által szabályozott hozzájárulás, amivel a munkáltató járul hozzá a béralaphoz. A munkáltatók fizetik be a béralapba, hogy nekik is legyen felelősségük az állami költségvetéssel szemben” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a hozzájárulás „nem jelenthet extra hozzájárulást vagy béremelést”.
Mișa egy csütörtöki nyilatkozatában is visszatért az elképzeléshez. Ami különben nem újkeletű, szerepel a Tudose-kormány programjában, ám a kabinet beiktatásakor még az a hír járta, hogy azok fognak szolidaritási adót fizetni, akiknek a fizetése legalább tízszer nagyobb mint a minimálbér, vagyis meghaladja a 4000 eurót. A pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy a 2 százalékos szolidaritási hozzájárulás egy alapba megy, amivel az a cél, hogy megvédjék az alkalmazottakat a cég fizetésképtelensége esetén.
„Társadalmi szolidaritási hozzájárulásról van szó, nem egy új adóról. A 2006/200-as törvény értelmében létezik egy alap azoknak a munkavállalóknak a megsegítésére, akiknek a cége nem fizette ki a járulékokat. Létezik ugyanakkor egy európai uniós irányelv is, a 80/987-es számú, amely meghatározza az alapot, ami azokért az alkalmazottakért jön létre, akik olyan vállalkozásnál dolgoztak, ami csődbe ment.
– magyarázta a miniszter. Ionuț Mișa ugyanakkor azt is bejelentette, hogy januártól „abszolút minden jövedelem esetében” a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken az egységes adókulcs. Ám a Tudose-kormány programjával ellentétben
„Ugyanakkor a kormány fenntartja a döntését, hogy átruházza a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a munkáltatóról az alkalmazottakra” – közölte a pénzügyi tárca vezetője. Megjegyezte egyúttal, hogy továbbra is a munkáltatónak kell az államnak bejelentenie az alkalmazott hozzájárulásának összegét. „A munkavállalóra nem hárul többletfelelősség” – tette hozzá Mișa.
Arra az újságírói kérdésre, hogy készen állnak-e a cégek a tb-járulék befizetésének a munkavállalóra történő átruházására, a tárcavezető úgy vélekedett: „nem hiszi, hogy ezzel gond lenne”. „A határidő rég ismert volt, az intézkedés benne van a kormányprogramban” – jelentetta ki a miniszter. A befizetés átruházása mellett a jelenlegi 39 százalékról 35 százalékra csökken majd a tb-járulék.
Nem mondanak le a magánnyugdíjakról
A kormánykoalíció pártjai fenntartják a véleményüket, miszerint a polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, hozzá akarnak-e járulni a nyugdíjalap második pilléréhez – jelentette ki szerda este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Kiemelte, a lakosságnak mostanáig nem nyílt valós lehetősége arra, hogy döntsön a kérdésben, az egyetlen, amit megválaszthatott, az a magánnyugdíjalap volt, ahová utalják a pénzét.
Amint arról beszámoltunk, Mihai Tudose kormányfő szeptember elején jelentette be, hogy nem államosítják a magánnyugdíjakat, de 2018-tól kezdődően opcionálissá válhat, vagyis az adófizetők dönthetik el, hogy a hozzájárulásokat teljes mértékben az állami alapba akarják-e fizetni, vagy a magánnyugdíjalaphoz is hozzá kívánnak járulni.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
szóljon hozzá!