Ő a Foodpandát választotta, mivel ennek az időbeosztása a legmegfelelőbb számára.

„A műszakok negyedóránként kezdődnek, és csak két órát tartanak, persze lehet több műszakot is vállalni” – ismertette a részleteket Kocsis Ádám. Azt is elmesélte, hogy a futárok egy teljesen más alkalmazást használnak a munkavégzésre, mint az ügyfelek. A munka során a futár tartózkodási helyéhez legközelebbi rendelés jelenik meg a telefonján, de először csak a vendéglőt, étkezdét, üzletet, illetve annak címét látja. Miután kész a kiszállítandó termék, az alkalmazás megmutatja az ügyfél címét is. A futárnak amúgy nincsen lehetősége választani a különböző rendelések között, mivel az alkalmazás csak egy adott rendelést mutat meg.

– összegezte Kocsis Ádám a munkához való viszonyát.

– mesélte. Handra Gyopár kitért a munka anyagi vonatkozásaira is, megtudtuk, hogy szinte teljesen egyénfüggő, hogy mennyit keres a futár. Hiszen a munka teljesítményalapú, a futár maga dönt, hogy mikor és mennyit dolgozik, és ennek függvényében kap fizetést.

„Minden nap egy új élmény. Nincs két egyforma nap. Ez lehet nagyon pozitív vagy nagyon negatív – nem látod előre. Nekem nagyrészt pozitív élményeim vannak, de akad egy-két negatív is. Az elején nagyon ijesztő volt a forgalom, ahogy tudtam, elkerültem a főutat, és próbáltam csak bicikliúton vagy járdán közlekedni, de ez elég hamar megváltozott, ahogy belerázódtam, és megszoktam a forgalmat. Szerencsére balesetem nem volt, csak apróbb koccanás meg néhány figyelmetlen autónyitás, amit nem tudtam már elkerülni” – emlékezett vissza kérdésünkre.

Tallodi Erik arról is beszámolt, hogy nem túl gyakran kapnak borravalót, így pozitív élményként élik meg azt, amikor valaki ad nekik pár lejt, de volt olyan eset is, hogy több tíz lejt kapott.

Tallodi Erik az elmúlt egy évben, azaz a járvány időszakában is dolgozott. Sok társával ellentétben nem ment haza szülővárosába, hanem Kolozsváron maradt, ahol egy időre megduplázta a műszakjai számát.

A vírustól sem féltem, nem félek most se. Minden előírást betartok, és szerintem a folyamatos kint lét, mindenféle időjárási viszonyok között az immunrendszeremet megerősítette annyira, hogy ne legyek veszélyeztetett” – összegezte Tallodi Erik az elmúlt év tapasztalatait.

– sorolta az érveket választása mellett. Azt is elmesélte, hogy a múlt évben már nem volt olyan egyszerű biciklis futárrá válni, mint néhány évvel ezelőtt, ő például több helyre is leadta a jelentkezést, de kezdetben várólistára került. Ő a Foodpandánál dolgozik, de szerinte nincsenek jó vagy rossz opciók, minden cégnél vannak előnyök és hátrányok is. Van, ahol biztos, hogy mindig sok a rendelés, mindig van munka, máshol a közösségi élmény (is) hangsúlyos.

– vélekedik. Meglátása szerint különben a futárkodást mint munkát sokáig lehet csinálni, ha kell, a kerékpárt elektromos biciklire vagy akár autóra lehet váltani.

Bár szereti a munkáját, főleg most, mivel gyakran érzi úgy, hogy megkönnyíti mások életét, a tapasztalatai vegyesek. „Mindig van valami. Néha előfordul, hogy rossz címet adnak meg, vagy csak félig adják meg. A kedvencem az, amikor ajtót nyitnak, és egyből nekem ront egy kutyus, hogy üdvözöljön, és szemügyre vegye, ki érkezett oda. Volt már balesetem is. Egy figyelmetlenebb sofőr véletlenül elütött. Szerencsére nem történt nagy baj.

– mutatott rá a szakma árnyoldalaira is Bajkó András.

Panek Zsuzsi tapasztalatai szerint bár nálunk is nőtt kicsit a rendelések száma, nem volt a múlt évben látványos ugrás. Szerinte lehetnek anyagi okok is háttérben, vagy akár az is, hogy az embereknek volt idejük otthon főzni. Másfelől megnőtt a futárok száma is, hiszen sokan, akik elvesztették a munkájukat, futárnak álltak, így az egy főre eső rendelések száma nem igazán nőtt.

Meglátása szerint ugyanakkor több tényezőn is múlik, hogy valaki mennyire végzi hatékonyan a munkáját – és egyúttal az is, hogy mennyit keres. Szerinte

Panek Zsuzsi szerint ha valaki főállásban futárkodik, jól lehet keresni vele, de heti öt alkalommal napi nyolc órát biciklizni komoly teljesítmény, amire komolyan kell készülni, megfelelően étkezni, nyújtani. Tőle tudtuk meg azt is, hogy európai és világbajnokság is van a futárok számára.

Panek Zsuzsi elmesélte, hogy a karanténidőszakban önkénteskedtek is, többek között idős személyeknek vittek ételt.

– fogalmazta meg. Beszélt arról is, hogy alapvetően minden cégnek az a politikája, hogy a kliensnek mindig igaza van, így bár megtörténik, hogy az ember hasra esik útközben, igyekeznek megtalálni a legjobb megoldást, megbeszélni az ügyféllel, hogy mi legyen. Szerinte a futár mind az ügyfelekkel, mind a forgalomban mindig igyekszik „jófej lenni” – de persze ez nem mindig jön össze. Ő személy szerint próbál tanulni a hibáiból, illetve a stresszes helyzetekhez, a forgalomhoz is jól viszonyulni, fejlődni, és ebben – mint mondta – a közösség, a társai is sokat segítenek.