Fotó: Presidency.ro
Elégedetlenségének adott hangot kedden Klaus Johannis államelnök a bukaresti kormánynak a közszférában alkalmazott bérpolitikájával kapcsolatban, amely szerinte egyre inkább eltávolodik a meghirdetett elvektől, továbbra is kiszámíthatatlan, és nem felel meg azoknak az ígéreteknek, amelyeket a szociálliberális koalíció tett a lakosságnak a választási kampányban.
2018. április 03., 17:242018. április 03., 17:24
2018. április 03., 18:322018. április 03., 18:32
A jobbközép elnök ezeket a kritikákat kedden fogalmazta meg azon a megbeszélésen, amelyet ő kezdeményezett Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnökkel.
A tanácskozást követően az elnöki hivatal kiadott egy közleményt, amely szerint Johannis kifejtette: a tavaly elfogadott egységes bértörvény eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy méltányos bérezést vezessen be a közszférában, és szüntesse meg az aránytalanságokat. Johannis megjegyezte: a kormány nem számolt azzal, hogy a társadalombiztosítási (tb) járulékoknak az alkalmazottakra való áthárításával egyes közalkalmazottak bére csökkenni fog.
Johannis szerint az állandó változtatásokkal fennáll az a veszély, hogy a tavaly elfogadott jogszabály újabb „tartalom nélküli forma” lesz, és kiszámíthatatlanná teszi a közszférában a bérezést.
Fotó: Presidency.ro
Az elnök azt is szóvá tette, hogy a 2016-os parlamenti választási kampányban a kormány januártól 25 százalékos béremelést helyezett kilátásba, de ezt az ígéretét nem teljesítette, hiszen
A közlemény szerint Dăncilă arról biztosította az államfőt, hogy a költségvetésben van elég pénz a megígért bérek kifizetésére.
A tavaly elfogadott bértörvény 2022-ig több lépcsőben irányoz elő béremelést. A fizetések fokozatos növekedése mellett a jogszabály célja volt méltányos egyensúlyt kialakítani a túl nagy közalkalmazotti bérkülönbségek terén. A keddi megbeszélésre azt követően került sor, hogy az első két hónap után a román államháztartási hiány magasabb volt, mint az előző években, elérte a GDP csaknem 0,6 százalékát, a pénzügyminiszter pedig leváltotta az adóhatóság vezetőjét, akinek feladata hatékonyabbá tenni az adóbegyűjtést és növelni az államháztartási bevételeket.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
szóljon hozzá!