Hiába lett kötelező az e-pénztárgépek használata, az adóhivatal nem tudja időben lehívni az adatokat
Fotó: Gecse Noémi
Még a nemzetközi szakértőket is megdöbbenti a romániai adórendszer kiszámíthatatlansága, amelyről sokat elárul, hogy az elmúlt közel négy év során negyvenszer módosult az adótörvénykönyv. A folyamatos változások tervezhetetlenné teszik a romániai üzleti életet.
2019. július 01., 07:342019. július 01., 07:34
Három és fél év alatt negyven alkalommal módosították a romániai adótörvénykönyvet, holott a jogszabály kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani. Arról nem beszélve, hogy a módosításnak legkevesebb hat hónappal a hatálybalépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Debreczeni László adószakértő szerint
A sepsiszentgyörgyi szakember Romániát képviselve tartott előadást az Adózás Európában címmel nemrég 13. alkalommal Budapesten megrendezett nemzetközi adókonferencián, amelynek a digitalizáció és a kommunikáció volt a témája.
Tapasztalatait összegezve Debreczeni lapunknak elmondta, a konferencia résztvevőit is megdöbbentette a romániai rendszer kiszámíthatatlansága. Jól illusztrálja az európai állapotokat, hogy az adóváltozásokról szóló beszámolók során a ciprusi előadó bemutatott egy fehér papírlapot, ezáltal példázva, hogy a szigetországban az elmúlt két évben egyetlen módosítást sem eszközöltek. Ehhez képest Debreczeni László összesítése szerint
Tehát havonta akár többször is változott a jogszabály, mindez olyan körülmények közepette, hogy a változások nagy része rögtön életbe lépett, vagy a legjobb esetben is a következő hónap elejétől.
A budapesti adókonferencián részt vevő országok adószakértői szerint máshol ez általában úgy történik, hogy ha módosítják az adórendszert, az csakis a következő év elejétől lép hatályba, hogy a vállalkozók tudjanak felkészülni rá.
Románia amúgy az adóügyi digitalizáció terén sem áll jobban. Bár 2013-ban 70 millió eurós hitelszerződést kötöttek a hatóságok, hogy fejlesszék az adóhivatal informatikai rendszerét, ebből 18 millió eurót költöttek el, ennek egy részét tanácsadásra, kevesebb mint felét valós fejlesztésre, az IT-infrastruktúra kiépítésére, majd a hitelszerződést idén vissza is mondták. Az adószakértő felhívta a figyelmet, hogy
Éppen ezért kellett elhalasztani például márciusról június 31-ig a magánszemélyek egységes adóbevallása benyújtásának határidejét.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetése sem a kívánt célt szolgálja, hiszen hiába vezették be a kereskedők, ha az adóhivatal nem tudja valós időben lehívni az adatokat. Az elektronikus pénztárgépek kötelező bevezetésének első határideje 2015 októbere volt, utána hat ízben halasztottak, végül 2018 végétől tették valóban kötelezővé. Holott az elektronikus pénztárgép lényege éppen az kellene legyen, hogy az adóellenőr megáll a bolt előtt, látja, amint zajlik az adás-vétel, közben pedig egy táblagépen ellenőrizni tudja, megjelent-e a tranzakció a rendszerben, vagyis bevezették-e a pénztárgépbe. Ám mivel az adóhivatal rendszere erre még mindig nem képes az adatok valós időben történő fogadására, hiába vezette be a legkisebb vidéki bolt is az e-pénztárgépet, azok gyakorlatilag offline működnek, a mérleget pedig minden hónapban beviszik a vállalkozók egy adathordozón az adóhivatalba.
Debreczeni László ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy idén május végén az adóhivatal 18 millió eurós pályázatot nyert, ebből 2021 végéig megvalósítják, hogy a nagy adófizetőket elektronikusan ellenőrzik. „Nem kell a helyszínen vizsgálódjanak, a program elemzéseket készít, a hibákat azonnal kiszűri, egyszerűen nem lehet átverni” – összegezte a két év múlva remélhetőleg életbe lépő rendszer előnyeit az adószakértő.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás