Hiába lett kötelező az e-pénztárgépek használata, az adóhivatal nem tudja időben lehívni az adatokat
Fotó: Gecse Noémi
Még a nemzetközi szakértőket is megdöbbenti a romániai adórendszer kiszámíthatatlansága, amelyről sokat elárul, hogy az elmúlt közel négy év során negyvenszer módosult az adótörvénykönyv. A folyamatos változások tervezhetetlenné teszik a romániai üzleti életet.
2019. július 01., 07:342019. július 01., 07:34
Három és fél év alatt negyven alkalommal módosították a romániai adótörvénykönyvet, holott a jogszabály kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani. Arról nem beszélve, hogy a módosításnak legkevesebb hat hónappal a hatálybalépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Debreczeni László adószakértő szerint
A sepsiszentgyörgyi szakember Romániát képviselve tartott előadást az Adózás Európában címmel nemrég 13. alkalommal Budapesten megrendezett nemzetközi adókonferencián, amelynek a digitalizáció és a kommunikáció volt a témája.
Tapasztalatait összegezve Debreczeni lapunknak elmondta, a konferencia résztvevőit is megdöbbentette a romániai rendszer kiszámíthatatlansága. Jól illusztrálja az európai állapotokat, hogy az adóváltozásokról szóló beszámolók során a ciprusi előadó bemutatott egy fehér papírlapot, ezáltal példázva, hogy a szigetországban az elmúlt két évben egyetlen módosítást sem eszközöltek. Ehhez képest Debreczeni László összesítése szerint
Tehát havonta akár többször is változott a jogszabály, mindez olyan körülmények közepette, hogy a változások nagy része rögtön életbe lépett, vagy a legjobb esetben is a következő hónap elejétől.
A budapesti adókonferencián részt vevő országok adószakértői szerint máshol ez általában úgy történik, hogy ha módosítják az adórendszert, az csakis a következő év elejétől lép hatályba, hogy a vállalkozók tudjanak felkészülni rá.
Románia amúgy az adóügyi digitalizáció terén sem áll jobban. Bár 2013-ban 70 millió eurós hitelszerződést kötöttek a hatóságok, hogy fejlesszék az adóhivatal informatikai rendszerét, ebből 18 millió eurót költöttek el, ennek egy részét tanácsadásra, kevesebb mint felét valós fejlesztésre, az IT-infrastruktúra kiépítésére, majd a hitelszerződést idén vissza is mondták. Az adószakértő felhívta a figyelmet, hogy
Éppen ezért kellett elhalasztani például márciusról június 31-ig a magánszemélyek egységes adóbevallása benyújtásának határidejét.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetése sem a kívánt célt szolgálja, hiszen hiába vezették be a kereskedők, ha az adóhivatal nem tudja valós időben lehívni az adatokat. Az elektronikus pénztárgépek kötelező bevezetésének első határideje 2015 októbere volt, utána hat ízben halasztottak, végül 2018 végétől tették valóban kötelezővé. Holott az elektronikus pénztárgép lényege éppen az kellene legyen, hogy az adóellenőr megáll a bolt előtt, látja, amint zajlik az adás-vétel, közben pedig egy táblagépen ellenőrizni tudja, megjelent-e a tranzakció a rendszerben, vagyis bevezették-e a pénztárgépbe. Ám mivel az adóhivatal rendszere erre még mindig nem képes az adatok valós időben történő fogadására, hiába vezette be a legkisebb vidéki bolt is az e-pénztárgépet, azok gyakorlatilag offline működnek, a mérleget pedig minden hónapban beviszik a vállalkozók egy adathordozón az adóhivatalba.
Debreczeni László ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy idén május végén az adóhivatal 18 millió eurós pályázatot nyert, ebből 2021 végéig megvalósítják, hogy a nagy adófizetőket elektronikusan ellenőrzik. „Nem kell a helyszínen vizsgálódjanak, a program elemzéseket készít, a hibákat azonnal kiszűri, egyszerűen nem lehet átverni” – összegezte a két év múlva remélhetőleg életbe lépő rendszer előnyeit az adószakértő.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
1 hozzászólás