Hiába lett kötelező az e-pénztárgépek használata, az adóhivatal nem tudja időben lehívni az adatokat
Fotó: Gecse Noémi
Még a nemzetközi szakértőket is megdöbbenti a romániai adórendszer kiszámíthatatlansága, amelyről sokat elárul, hogy az elmúlt közel négy év során negyvenszer módosult az adótörvénykönyv. A folyamatos változások tervezhetetlenné teszik a romániai üzleti életet.
2019. július 01., 07:342019. július 01., 07:34
Három és fél év alatt negyven alkalommal módosították a romániai adótörvénykönyvet, holott a jogszabály kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani. Arról nem beszélve, hogy a módosításnak legkevesebb hat hónappal a hatálybalépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Debreczeni László adószakértő szerint
A sepsiszentgyörgyi szakember Romániát képviselve tartott előadást az Adózás Európában címmel nemrég 13. alkalommal Budapesten megrendezett nemzetközi adókonferencián, amelynek a digitalizáció és a kommunikáció volt a témája.
Tapasztalatait összegezve Debreczeni lapunknak elmondta, a konferencia résztvevőit is megdöbbentette a romániai rendszer kiszámíthatatlansága. Jól illusztrálja az európai állapotokat, hogy az adóváltozásokról szóló beszámolók során a ciprusi előadó bemutatott egy fehér papírlapot, ezáltal példázva, hogy a szigetországban az elmúlt két évben egyetlen módosítást sem eszközöltek. Ehhez képest Debreczeni László összesítése szerint
Tehát havonta akár többször is változott a jogszabály, mindez olyan körülmények közepette, hogy a változások nagy része rögtön életbe lépett, vagy a legjobb esetben is a következő hónap elejétől.
A budapesti adókonferencián részt vevő országok adószakértői szerint máshol ez általában úgy történik, hogy ha módosítják az adórendszert, az csakis a következő év elejétől lép hatályba, hogy a vállalkozók tudjanak felkészülni rá.
Románia amúgy az adóügyi digitalizáció terén sem áll jobban. Bár 2013-ban 70 millió eurós hitelszerződést kötöttek a hatóságok, hogy fejlesszék az adóhivatal informatikai rendszerét, ebből 18 millió eurót költöttek el, ennek egy részét tanácsadásra, kevesebb mint felét valós fejlesztésre, az IT-infrastruktúra kiépítésére, majd a hitelszerződést idén vissza is mondták. Az adószakértő felhívta a figyelmet, hogy
Éppen ezért kellett elhalasztani például márciusról június 31-ig a magánszemélyek egységes adóbevallása benyújtásának határidejét.
Az elektronikus pénztárgépek bevezetése sem a kívánt célt szolgálja, hiszen hiába vezették be a kereskedők, ha az adóhivatal nem tudja valós időben lehívni az adatokat. Az elektronikus pénztárgépek kötelező bevezetésének első határideje 2015 októbere volt, utána hat ízben halasztottak, végül 2018 végétől tették valóban kötelezővé. Holott az elektronikus pénztárgép lényege éppen az kellene legyen, hogy az adóellenőr megáll a bolt előtt, látja, amint zajlik az adás-vétel, közben pedig egy táblagépen ellenőrizni tudja, megjelent-e a tranzakció a rendszerben, vagyis bevezették-e a pénztárgépbe. Ám mivel az adóhivatal rendszere erre még mindig nem képes az adatok valós időben történő fogadására, hiába vezette be a legkisebb vidéki bolt is az e-pénztárgépet, azok gyakorlatilag offline működnek, a mérleget pedig minden hónapban beviszik a vállalkozók egy adathordozón az adóhivatalba.
Debreczeni László ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy idén május végén az adóhivatal 18 millió eurós pályázatot nyert, ebből 2021 végéig megvalósítják, hogy a nagy adófizetőket elektronikusan ellenőrzik. „Nem kell a helyszínen vizsgálódjanak, a program elemzéseket készít, a hibákat azonnal kiszűri, egyszerűen nem lehet átverni” – összegezte a két év múlva remélhetőleg életbe lépő rendszer előnyeit az adószakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás